„Lujza Erzsébet francia királyi hercegnő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B36Bot (vitalap | szerkesztései)
a Spanyolország királyainak listája → Spanyolország uralkodóinak listája (WP:BÜ) AWB
42. sor: 42. sor:


=== Házassága, gyermekei ===
=== Házassága, gyermekei ===
[[1739]]. [[augusztus 26.|augusztus 26-án]] a 12 éves (!) Lujza Erzsébet francia királyi hercegnő a [[versailles-i kastély]]ban képviselők útján ''(per procurationem)'' házasságot kötött a [[Bourbon-ház]] spanyol ágából való 19 éves [[I. Fülöp pármai herceg|Fülöp spanyol infánssal]] (1720–1765), [[V. Fülöp spanyol király|V. Fülöp]] [[Spanyolország királyainak listája|spanyol király]] (1683–1746) és [[Farnese Erzsébet spanyol királyné|Farnese Erzsébet pármai hercegnő]] (1692–1766) második fiával, [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] [[Franciaország uralkodóinak listája|francia király]] dédunokájával. Erzsébet hercegnő megkapta a ''Madame Infante (Infánsné Asszony)'' hivatalos címet. Fényes búcsúünnepségek után Erzsébet hercegnő elutazott Spanyolországba, fájdalmas búcsút véve megszokott környezetétől, köztük ikerhúgától, [[Anna Henrietta francia királyi hercegnő|Henrietta hercegnőtől]], akihez igen erős érzelmi kapcsolat fűzte.
[[1739]]. [[augusztus 26.|augusztus 26-án]] a 12 éves (!) Lujza Erzsébet francia királyi hercegnő a [[versailles-i kastély]]ban képviselők útján ''(per procurationem)'' házasságot kötött a [[Bourbon-ház]] spanyol ágából való 19 éves [[I. Fülöp pármai herceg|Fülöp spanyol infánssal]] (1720–1765), [[V. Fülöp spanyol király|V. Fülöp]] [[Spanyolország uralkodóinak listája|spanyol király]] (1683–1746) és [[Farnese Erzsébet spanyol királyné|Farnese Erzsébet pármai hercegnő]] (1692–1766) második fiával, [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] [[Franciaország uralkodóinak listája|francia király]] dédunokájával. Erzsébet hercegnő megkapta a ''Madame Infante (Infánsné Asszony)'' hivatalos címet. Fényes búcsúünnepségek után Erzsébet hercegnő elutazott Spanyolországba, fájdalmas búcsút véve megszokott környezetétől, köztük ikerhúgától, [[Anna Henrietta francia királyi hercegnő|Henrietta hercegnőtől]], akihez igen erős érzelmi kapcsolat fűzte.


Az ünnepélyes esküvőt, mindkét fél személyes részvételével [[1739]]. [[október 25.|október 25-én]] tartották [[Alcalá de Henares]]ben ([[Madrid]] közelében). A dinasztikus házasság célja a [[Bourbon-ház]] francia és spanyol ága közötti családi kapcsolatok megerősítése volt. E házasságból három gyermek született:
Az ünnepélyes esküvőt, mindkét fél személyes részvételével [[1739]]. [[október 25.|október 25-én]] tartották [[Alcalá de Henares]]ben ([[Madrid]] közelében). A dinasztikus házasság célja a [[Bourbon-ház]] francia és spanyol ága közötti családi kapcsolatok megerősítése volt. E házasságból három gyermek született:

A lap 2017. április 29., 21:54-kori változata

Lujza Erzsébet francia királyi hercegnő
Született1727. augusztus 14.[1][2][3][4]
Versailles
Elhunyt1759. december 6. (32 évesen)[5][3][4]
Versailles
Állampolgárságafrancia[6]
HázastársaI. Fülöp parmai herceg (1739. október 25. – )[7]
Gyermekei
SzüleiLeszczyńska Mária francia királyné
XV. Lajos francia király
Foglalkozásaművész
KitüntetéseiCsillagkeresztes Rend
Halál okafeketehimlő
SírhelyeSaint-Denis-székesegyház

Lujza Erzsébet francia királyi hercegnő aláírása
Lujza Erzsébet francia királyi hercegnő aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Lujza Erzsébet francia királyi hercegnő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mária Lujza Erzsébet francia királyi hercegnő (franciául) Marie Louise Élisabeth de France, (olaszul) Elisabetta di Borbone-Francia, (Versailles, 1727. augusztus 14. – Versailles, 1759. december 6.; a Bourbon-házból származó hercegnő, XV. Lajos francia király legidősebb leánya, Franciaország és Navarra királyi hercegnője (Élisabeth de France et de Navarre). I. Fülöp pármai herceggel kötött házassága révén Spanyolország infánsnéja, Párma, Piacenza és Guastalla hercegnéje (Duchessa di Parma), I. Ferdinánd pármai herceg édesanyja.

Élete

Származása, testvérei

Lujza Erzsébet francia királyi hercegnő

Lujza Erzsébet királyi hercegnő 1727. augusztus 14-én született a versailles-i királyi kastélyban.

Édesapja a Bourbon-házból származó XV. Lajos francia király (1710–1774) volt, Lajos francia királyi hercegnek, Burgundia hercegének (1682–1712) és Mária Adelheid savoyai hercegnőnek (1685–1712) harmadik fia, XIV. Lajos király dédunokája.

Édesanyja a Leszczyński-házból származó Mária Zsófia lengyel királyi hercegnő (1703–1768) volt, I. (Leszczyński) Szaniszló király (1677–1766) és Katarzyna Opalińska lengyel grófnő (1680–1747) ifjabbik leánya.

A szülők házasságából 10 gyermek született, köztük elsőként Lujza Erzsébet hercegnő és ikerhúga, Anna Henrietta:

Ifjúkora, házasságának előzményei

Lujza Erzsébet hercegnő húgaival együtt apjának versailles-i udvarában nőtt fel, ikerhúgával, Henriettával, és öccsével, Lajos Ferdinánddal együtt. (Kisebb testvéreit, Viktória, Zsófia Filippina, Teréz és Lujza hercegnőket már a Fontevrault apátságban neveltették, takarékossági okokból).

XV. Lajos – bár ő maga hírhedten csapodár férj volt – leányait féltő szeretettel óvta, és egy-két kivételtől eltekintve otthon, maga mellett szerette volna őket tartani. XV. Lajos szívéhez különösen elsőszülöttje, Erzsébet hercegnő állt, akinek érdeklődési köre az övéhez közel állt. Kedvenc leányát Babette-nek hívta. Paradox módon mégis ő lett az egyetlen, akit apja teljesen feláldozott a nagyhatalmi politikai érdekek oltárán.

1739-ben Lujza Erzsébet még csak 12 éves volt, amikor apja elkötelezte magát V. Fülöp spanyol királynak, hogy legidősebb leányát, a mindössze 12 éves Erzsébet hercegnőt feleségül adja Fülöp spanyol infánshoz, Fülöp második fiához. A házasság célja a Bourbon-ház francia és spanyol ágának kibékítése, kapcsolatuk megerősítése volt. Éveken át tartó diplomáciai tárgyalások előzték meg, amelyek egy 14 évvel korábbi inzultus következményeinek enyhítésére irányultak.

A két dinasztia viszonya 1725-ben került mélypontra, amikor XV. Lajos felbontotta 3 éven át fennálló hivatalos eljegyzését Mária Anna Viktória spanyol infánsnővel (1718–1781), V. Fülöp legidősebb (de ekkor még kisgyermek-korú) leányával, aki 1722 óta élt Versailles-ban. Ezt az eljegyzést – szintén nagyhatalmi érdekből, az 1718–20 között lezajlott spanyol–francia háború utáni békéltetés szándékával – II. Fülöp orléans-i herceg (1674-1723), Franciaország régense, a kiskorú XV. Lajos gyámja hozta tető alá. Ő azonban 1723-ban elhunyt. Az új régens, IV. Bourbon Lajos, Condé hercege (1692–1740) attól tartott, hogy a gyenge egészségű tizenéves király nem éri meg a gyermek-menyasszony felnövekedését, és a rivális Orléans-i ház örökölheti Franciaország trónját. Condé hercege mielőbb Bourbon-trónörököst akart, ezért 1725-ben felbontotta a spanyol eljegyzést, és hazaküldte az infánsnőt. XV. Lajos még abban az évben feleségül vette a nála 7 évvel idősebb Leszczyńska Mária lengyel királyi hercegnőt. A súlyos sértés miatt a két Bourbon családi ág kapcsolata 14 éven át fagyos és ellenséges maradt.

1739 februárjában XV. Lajos hivatalosan is bejelentette Erzsébet hercegnő és Fülöp infáns eljegyzését. A hercegnő gyermekkora 12 éves korában véget ért.

Erzsébet pármai hercegné férjével és gyermekeivel

Házassága, gyermekei

1739. augusztus 26-án a 12 éves (!) Lujza Erzsébet francia királyi hercegnő a versailles-i kastélyban képviselők útján (per procurationem) házasságot kötött a Bourbon-ház spanyol ágából való 19 éves Fülöp spanyol infánssal (1720–1765), V. Fülöp spanyol király (1683–1746) és Farnese Erzsébet pármai hercegnő (1692–1766) második fiával, XIV. Lajos francia király dédunokájával. Erzsébet hercegnő megkapta a Madame Infante (Infánsné Asszony) hivatalos címet. Fényes búcsúünnepségek után Erzsébet hercegnő elutazott Spanyolországba, fájdalmas búcsút véve megszokott környezetétől, köztük ikerhúgától, Henrietta hercegnőtől, akihez igen erős érzelmi kapcsolat fűzte.

Az ünnepélyes esküvőt, mindkét fél személyes részvételével 1739. október 25-én tartották Alcalá de Henaresben (Madrid közelében). A dinasztikus házasság célja a Bourbon-ház francia és spanyol ága közötti családi kapcsolatok megerősítése volt. E házasságból három gyermek született:

Élete a spanyol királyi udvarban

Lujza Erzsébet hercegnő és legidősebb leánya, Mária Izabella.

A spanyol királyi udvar életet merev, ceremóniális udvari etikett uralta, szemben a szabados francia udvar kötetlenségével. Lujza Erzsébet hercegnő nyomasztónak találta az itteni életet, leveleiben az udvart lélektelen bábszínháznak, saját magát kiszolgáltatott marionettfigurának írta le, aki apósa, V. Fülöp király és domináns személyiségű anyósa, Farnese Erzsébet királyné akarata szerint kénytelen mozogni. (A francia hercegnő „megnevelését” Erzsébet királyné vállalta el.)

Férjével való viszonya kezdettől fogva kudarcra volt ítélve, Erzsébetben semmilyen vonzalom nem ébredt spanyol házastársa iránt. Leveleiben egy minden gyengédségtől mentes, kötelességszerűen teljesített kapcsolatot írt le, amelytől ő maga iszonyodott. A spanyol azonban udvar nem volt tekintettel gyermeki érzékenységre, csak a trónutódlás szükségességére. Erzsébet hercegnő csupán 14 éves volt, amikor 1741. december 31-én a Buen Retiro kastélyban világra hozta első gyermekét, Mária Izabella infánsnőt.

A magányos Lujza Erzsébet teljesen kislányának szentelte magát, ez a szoros anya–gyermek kapcsolat hatással volt Mária Izabella érzelmi fejlődésére. Anyja volt az egyetlen személy, akire bizalommal tekinthetett. Az évek múltával belelátott anyja és apja üres, tartalmatlan kapcsolatába, átérezte anyja kiszolgáltatottságát.

Párma hercegnéje

Erzsébet pármai hercegné 2-éves fiával, Ferdinánd herceggel.
Adélaïde Labille-Guiard műve, 1788.

A boldogtalan Lujza Erzsébet számos levélben apjának, XV. Lajosnak is írt kétségbeejtő helyzetéről. Egyre gyakrabban sújtották depressziós rohamok. Mindent megmozgatott annak érdekében, hogy elmenekülhessen Spanyolországból. Ebben az időben zajlott XV. Lajos és Ausztria között az osztrák örökösödési háború, amelyben Franciaország észak-itáliai területeket akart megszerezni. Az 1748. október 18-án megkötött aacheni békeszerződésben a Bourbon-háznak juttatták Párma, Piacenza és Guastalla vidékét. Az 1748-ban zajló béketárgyalások közben Lujza Erzsébet rábeszélte apját, hogy férjét, Fülöp infánst ismerje el Párma és Piacenza uralkodó hercegének. A Pármába való költözéstől gondjainak megoldását remélte. XV. Lajos teljesítette kedvenc leányának kérését, 1748. július 1-jén Fülöp infánst elismerte a Pármai Hercegség uralkodójának.

1748. december 11-én Lujza Erzsébet meglátogatta édesapját Versailles-ban, hogy köszönetet mondjon neki a férjének juttatott magas méltóságért. Találkozhatott szeretett ikerhúgával, Henrietta hercegnővel is. A látogatás során Lujza Erzsébet összebarátkozott apja hivatalos szeretőjével, Madame de Pompadour márkinéval, emiatt testvérei, akik gyűlölték a „szajha mamát” (Maman Putain), megnehezteltek nővérükre.

Az új hercegi pár 1749. március 9-én érkezett új hercegségébe. Lujza Erzsébet hercegnő, tehetséges francia miniszterének, Guillaume du Tillot-nak (1711–1774) segítségével igyekezett hercegségébe behozni a könnyedebb francia életstílust és kultúrát, amit a spanyol udvarban hiányolt. Érdekelte a politika, férje támaszkodhatott véleményére. Pármában pezsgő kulturális élet fejlődött ki, a várost „Itália Athénjának” kezdték nevezni. A kormányzati megbeszélések után a hercegnő vadászatokon, színházi előadásokon, álarcosbálokon múlatta idejét. Pszichés állapota Pármában átmenetileg megjavult.

1750-ben Lujza Erzsébet kislányával, Mária Izabella hercegnővel együtt hazalátogatott édesapjához, XV. Lajoshoz. Fontainebleau-ban találkoztak, a királyi nagyapa ekkor látta leányunokáját először.

Pármába visszatérve Erzsébet hercegnőt ismét depressziók kínozták. Férjével való fizikai együttlétet egyáltalán nem kívánta, Fülöp herceg azonban férfi örököst kívánt tőle. Erzsébet 1751-ben egy éven belül két gyermeket hozott a világra: januárban az áhított trónörököst, Ferdinánd herceget, decemberben egy második leányt, Mária Lujza hercegnőt. Kapcsolata ezekkel a gyermekekkel már nem volt olyan bensőséges, mint legidősebb leányával, Mária Izabella hercegnővel, aki örökölte tőle a melankóliára való hajlamot, és később, II. József osztrák főherceggel kötött házasságában anyjához hasonlóan viselkedett.

Utolsó évei

1752-ben hirtelen meghalt Lujza Erzsébet ikerhúga, Anna Henrietta hercegnő, akihez mindenkinél erősebben kötődött. A hír összetörte Erzsébetet, azonnal hazautazott, és órákat töltött ikertestvére sírjánál. Ezt a csapást élete végéig nem heverte ki. A következő években egészsége meggyengült. Egyre gyakrabban menekült el a pármai udvarból, amelyet unalmasnak és nyomasztónak talált. Megpróbált támogatást keresni ahhoz, hogy férje egy másik királyságot kapjon. Tárgyalt Mária Terézia osztrák főhercegnővel, aki a gazdag Habsurg-Németalföldet adta volna Pármáért. E tárgyalások keretében jegyezték el Erzsébet legidősebb leányát, Mária Izabellát és II. József osztrák trónörökössel, a későbbi II. József császárral. (A házasságkötésre csak 1760 őszén, egy évvel Lujza Erzsébet halála után került sor). Amikor VI. Ferdinánd spanyol király 1759. augusztus 10-én utód nélkül elhunyt, a pármai hercegi pár egy lépéssel közelebb jutott a spanyol trónhoz is. Azonban a soron következő örökös, Fülöp herceg bátyja, III. Károly lépett a trónra, Lujza Erzsébet illúziói a semmibe foszlottak.

Életének utolsó éveiben Lujza Erzsébet hercegnő egyre több időt töltött Franciaországban, családja körében. Az egyik látogatás során súlyosan megbetegedett. Anyja, Leszczyńska Mária királyné a legrosszabbtól tartva írta egy levelében: „Szegény gyermekem súlyos lázban fekszik, nagyon aggódom érte.” 1759 december elején elkapta a himlőt, és december 6-án családjának lakóhelyén, a versailles-i kastélyban elhunyt. 1760. március 27-én kívánsága szerint a Saint-Denis-székesegyházban temették el, szeretett ikerhúga, Anna Henrietta mellett.

Külső hivatkozások

  1. 2017. augusztus 22., https://rkd.nl/explore/artists/11476
  2. Louise Elisabeth van Frankrijk (holland nyelven)
  3. a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Genealogics (angol nyelven), 2003
  5. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 27.)
  6. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  7. p10526.htm#i105258, 2020. augusztus 7.