Módosítások

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
262 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
A szakaszok átrendezése
}}
 
'''Umag''' ([[olasz nyelv|olaszul]] ''Umago'') [[város]] és [[község]] ([[járás]]) [[Horvátország]]ban, [[Isztria megye|Isztria megyében]].
'''Umag''' ({{ny-it| Umago}}) [[város]] és [[község]] [[Horvátország]]ban, [[Isztria megye|Isztria megyében]]. Közigazgatásilag [[Babići (Umag)|Babići]] (Babici), [[Bašanija]] (Bassania), [[Crveni Vrh]] (Monte Rosso), [[Čepljani]] (Cipiani), [[Đuba]] (Giubba), [[Finida]] (Finida), [[Juricani]] (Giurizzani), [[Katoro]] (Catoro), [[Kmeti]] (Metti), [[Križine]] (Crisine), [[Lovrečica]] (San Lorenzo), [[Materada]] (Matterada), [[Monterol]] (Monterol), [[Murine (Umag)|Murine]] (Morno), [[Petrovija]] (Petrovia), [[Savudrija]] (Salvore), [[Seget (Umag)|Seget]] (Seghetto), [[Sveta Marija na Krasu (Umag)|Sveta Marija na Krasu]] /része/ (Madonna del Carso), [[Valica]] (Valizza), [[Vardica]] (Vardiza), [[Vilanija]] (Villania) és [[Zambratija]] (Zambrattia) települések tartoznak hozzá.
 
== A község (járás) települései ==
Umag ''(Umago)'' város mellett közigazgatásilag az alábbi falvak tartoznak a községhez (járáshoz) (zárójelben az olasz név szerepel):
 
'''Umag''' ({{ny-it| Umago}}) [[város]] és [[község]] [[Horvátország]]ban, [[Isztria megye|Isztria megyében]]. Közigazgatásilag [[Babići (Umag)|Babići]] ''(Babici)'', [[Bašanija]] ''(Bassania)'', [[Crveni Vrh]] ''(Monte Rosso)'', [[Čepljani]] ''(Cipiani)'', [[Đuba]] ''(Giubba)'', [[Finida]] ''(Finida)'', [[Juricani]] ''(Giurizzani)'', [[Katoro]] ''(Catoro)'', [[Kmeti]] ''(Metti)'', [[Križine]] ''(Crisine)'', [[Lovrečica]] ''(San Lorenzo)'', [[Materada]] ''(Matterada)'', [[Monterol]] ''(Monterol)'', [[Murine (Umag)|Murine]] ''(Morno)'', [[Petrovija]] ''(Petrovia)'', [[Savudrija]] ''(Salvore)'', [[Seget (Umag)|Seget]] ''(Seghetto)'', [[Sveta Marija na Krasu (Umag)|Sveta Marija na Krasu]] /része/ ''(Madonna del Carso)'', [[Valica]] ''(Valizza)'', [[Vardica]] ''(Vardiza)'', [[Vilanija]] ''(Villania)'' és [[Zambratija]] ''(Zambrattia) települések tartoznak hozzá''.
 
== Fekvése ==
Az [[Isztriai-félsziget|Isztria]] északnyugati részén, [[Poreč]]től 25 km-re északra, [[Koper]]től 22 km-re délnyugatra, a szlovén határtól mindössze 10 km-re a tengerparton fekszik. Horvátország legnyugatibb városa, közigazgatási, gazdasági és kulturális központ.
 
== Története ==
A [[második világháború]] után a [[Párizsi békeszerződések|párizsi békeszerződés]] értelmében [[Jugoszlávia]] része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A térség Jugoszláviához kerülése az olasz lakosság tömeges kivándorlásához vezetett. A [[20. század]] második felére Umag az Északnyugat-Isztria legfőbb turisztikai és sport központjává vált. A település Jugoszlávia felbomlása után [[1991]]-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a városnak 7093, a községnek összesen 13594 lakosa volt. A gazdaság húzóágazata a turizmus (Istraturist d. d.) volt, de fejlődött a hajózás, a halászat, a vegyipar (Hempel d. o. o., Cementgyár, Sipro d. o. o.) és a kereskedelem (Intercommerce export-import d. o. o., Trgopromet d. d.) is. Az Umagi-öböl északi részén az Adriatica szálloda előtt található a város jól védett kikötője. Környékén fejlett a mezőgazdaság (gyümölcs, takarmánynövények, gabona és szőlőtermesztés). A városnak múzeuma, galériája, több iskolája van. A félsziget többi részével a 300-as számú (Umag-Buje) főút és a Novigrad–Umag–Savudrija közút köti össze.
 
== NevezetességeiNépesség ==
*Máig fennmaradt a középkori városmag szerkezete. Nagyrészt megmaradtak az újkori építményekbe jól beillesztett déli tájolású középkori-reneszánsz falak és tornyok. A városmag északi részén áll a püspöki palota, a trieszti püspökök hagyományos nyári rezidenciája, melyben ma a városi múzeum működik. A 19. század folyamán bontották le a külső védelmi gyűrűt, amely a külső és a belső városfalak közötti térséget védelmezte. A városmag sűrűn beépített nyugati részén monoforámás és biforámás, címerekkel díszített késő gótikus-reneszánsz lakóházak sorakoznak.
*A főtéren áll Mária Mennybevétele plébániatemplom (Župna crkva Uznesenja BDM), melyet [[1730]] és [[1757]] között G. Dongetti tervei szerint a régi plébániatemplom helyén építettek. Felszentelése [[1760]]-ban volt, bár a monumentális homlokzat ekkor még nem készült el teljesen és máig is befejezetlenül áll. Egyhajós, boltozatos épület félköríves szentéllyel, kis oldalkápolnákkal. Berendezéséből kiemelkedik az [[1776]]-ban F. Dacci műhelyében épített orgona, a kora reneszánsz Pieta, az oltár késő gótikus retablója, a feszület és a Mennyek Királynőjét ábrázoló 17. századi oltárkép. A bejárattól jobbra látható Szent Pelegrin kőből faragott 14. százasi szobra. A mennyezet díszítése a 18. század második felében készült, G. B. Bissonának tulajdonítják.
*A templom mellett áll a 33 méter magas különálló 17. századi harangtorony, mely [[1691]]-ben épült. A plébániatemplom terén állt még a régi városháza és a loggia, melyek maradványait az 1924-es tűzvész után elbontották. A plébániatemplomtól keletre a 19. század végén és a 20. század elején épített házsor található.
*A [[Szent Rókus]] templomot 1514-ben építették. Fennmaradt a 17. században készített festett famennyezet. Az oltár fából faragott festett Szent Rókus, Szent Sebestyén és Szent Kristóf szobrai a 17. században készültek, Szent Pelegrin szobra a 15. században készült.
*Damiani Szent Péter tiszteletére szentelt temetőkápolnáját 1890-ben építették. Kőből épített oltárán a védőszentet ábrázoló festmény látható.
*A városban 1985-ben nyitotta meg a helyi születésű Mario Cettina (1959-1998) a Dante magángalériát, mely a modern és posztmodern művészek alkotásainak bemutatására vállalkozott.
 
== Lakosság ==
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
|-
|}
 
== Nevezetességei ==
*Máig fennmaradt a középkori városmag szerkezete. Nagyrészt megmaradtak az újkori építményekbe jól beillesztett déli tájolású középkori-reneszánsz falak és tornyok. A városmag északi részén áll a püspöki palota, a trieszti püspökök hagyományos nyári rezidenciája, melyben ma a városi múzeum működik. A 19. század folyamán bontották le a külső védelmi gyűrűt, amely a külső és a belső városfalak közötti térséget védelmezte. A városmag sűrűn beépített nyugati részén monoforámás és biforámás, címerekkel díszített késő gótikus-reneszánsz lakóházak sorakoznak.
*A főtéren áll Mária Mennybevétele plébániatemplom (''Župna crkva Uznesenja BDM''), melyet [[1730]] és [[1757]] között G. Dongetti tervei szerint a régi plébániatemplom helyén építettek. Felszentelése [[1760]]-ban volt, bár a monumentális homlokzat ekkor még nem készült el teljesen és máig is befejezetlenül áll. Egyhajós, boltozatos épület félköríves szentéllyel, kis oldalkápolnákkal. Berendezéséből kiemelkedik az [[1776]]-ban F. Dacci műhelyében épített orgona, a kora reneszánsz Pieta, az oltár késő gótikus retablója, a feszület és a Mennyek Királynőjét ábrázoló 17. századi oltárkép. A bejárattól jobbra látható [[Szent Pelegrin]] kőből faragott 14. százasi szobra. A mennyezet díszítése a 18. század második felében készült, G. B. Bissonának tulajdonítják.
*A templom mellett áll a 33 méter magas különálló 17. századi harangtorony, mely [[1691]]-ben épült. A plébániatemplom terén állt még a régi városháza és a [[loggia]], melyek maradványait az 1924-es tűzvész után elbontották. A plébániatemplomtól keletre a 19. század végén és a 20. század elején épített házsor található.
*A [[Szent Rókus]] templomot 1514-ben építették. Fennmaradt a 17. században készített festett famennyezet. Az oltár fából faragott festett Szent Rókus, [[Szent Sebestyén]] és [[Szent Kristóf]] szobrai a 17. században készültek, [[Szent Pelegrin]] szobra a 15. században készült.
*[[Damiani Szent Péter]] tiszteletére szentelt temetőkápolnáját 1890-ben építették. Kőből épített oltárán a védőszentet ábrázoló festmény látható.
*A városban 1985-ben nyitotta meg a helyi születésű [[Mario Cettina]] (1959-1998) a [[Dante Alighieri|Dante]] magángalériát, mely a modern és posztmodern művészek alkotásainak bemutatására vállalkozott.
 
== Galéria ==
<center><gallery>
Kép: Umag from beach 3.JPG| Umag látképe a tenger felől
Kép: Umag by Martin - 02.JPG| A plébániatemplom homlokzata
Kép: Umag by Martin - 04.JPG| A harangtorony
Kép: Umag-P9170095.jpg| Umag főtere
Kép: Umag city building.JPG| A városháza
Kép: Umag-P9170102.jpg| Umagi utcarészlet
Kép: Umag-P9170114.jpg| Umagi utcarészlet
Kép: Umag by Martin - 06.JPG| Kikötői részlet
Kép: Marina de Umag-000.JPG|Umag kikötője
</gallery></center>
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== További információk ==
{{commonskat|Umag}}
* [http://www.umag.hr/ Umag város hivatalos oldalahonlapja] {{hr}}
* [http://www.tz-umag.hr/index.php/en/ Umag turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
* [http://istrapedia.hr/hrv/1164/umag/istra-a-z/ Umag az Istrapédián] {{hr}}
* [http://www.mgu-mcu.hr/hrv/index.asp?p=umag Az umagi múzeum honlapja]
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{Isztria megye}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz||}}
 
{{DEFAULTSORT:Umag}}
[[Kategória:Horvátország települései]]
[[Kategória:Isztria települései]]
Névtelen felhasználó

Navigációs menü