„Elnöki rendszer” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A hatalmi ágak szétválasztása
(Szubnacionális kormányzatokban)
(A hatalmi ágak szétválasztása)
== Szubnacionális kormányzatokban ==
A szubnacionális kormányzatok - általában államok - is szerveződhetnek elnöki rendszerben. Az Eegyesült Államokban valamennyi tagállam elnöki rendszert alkalmaz, bár alkotmányos kötelezettség nincs rá. Helyi szinten sok város [[tanács-menedzser kormányzás]]t alkalmaz, ami a parlamentáris rendszer megfelelője, bár a városmenedzseri poszt általában nem politikai pozíció. Egyes országok a nemzeti szinten parlamentáris rendszert alkalmaznak, szubnacionális vagy helyi szinteken viszont elnökit. Erre példa [[Japán]], ahol az országos kormányzat parlamentáris rendszerű, a prefektúráknak és a helyi önkormányzatoknak azonban a helyi gyűlésektől és a tanácsoktól függetlenül választott kormányzói, illetve polgármesterei is vannak. Hasonló a rendszer Magyarországon is.
 
=== A hatalmi ágak szétválasztása ===
Vannak olyan vélemények, hogy az elnöki rendszer egyik előnye a végrehajtó és a törvényhozó hatalom teljesebb szétválasztása, mint a parlamentáris rendszerekben, és így könnyebben ellenőrizhetik egymás munkáját. A parlamentáris rendszerekben a végrehajtó hatalom a törvényhozásból kerül ki, és ez kevéssé valószínűvé teheti, hogy egymást kritizálják. Ha a törvényhozás formálisan elítéli a kormányzatot, az gyakran [[bizalmatlansági szavazás]] formájában történik. Az elnöki rendszer mellett érvelők szerint az ellensúlyok hiánya olyan helyzetekhez vezet, amelyekben nem derül ki, ha a miniszterelnök mulasztást követ el. A [[Watergate]] botrányról írva a korábbi brit parlamenti képviselő [[Woodrow Wyatt]] ezt jegyezte meg: "Ne gondoljuk, hogy a Watergate nem történhetett volna meg nálunk, csakhogy sohase hallottunk volna róla."
 
==Fordítás==

Navigációs menü