„Tervgazdálkodás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
bellink |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''tervgazdálkodás''' egy olyan [[gazdasági rendszer]] ahol nem a [[piac]], hanem az [[állam]] vagy a [[kormány (állami szerv)|kormány]] irányítja a [[Gazdasági rendszer|gazdaságot]].<ref>[[Alec Nove]] (1987), "planned economy," ''[[The New Palgrave: A Dictionary of Economics]]'', v. 3, pp. 879-80.</ref> Az ilyen gazdaságokban a gazdaság összes szektorát az állam vagy a kormány szabályozza (úgynevezett „tervekkel”), dönt minden termelőeszköz használatáról és a bevételek elosztásáról, a kommunista |
A '''tervgazdálkodás''' egy olyan [[gazdasági rendszer]] ahol nem a [[piac]], hanem az [[állam]] vagy a [[kormány (állami szerv)|kormány]] irányítja a [[Gazdasági rendszer|gazdaságot]].<ref>[[Alec Nove]] (1987), "planned economy," ''[[The New Palgrave: A Dictionary of Economics]]'', v. 3, pp. 879-80.</ref> Az ilyen gazdaságokban a gazdaság összes szektorát az állam vagy a kormány szabályozza (úgynevezett „tervekkel”), dönt minden termelőeszköz használatáról és a bevételek elosztásáról, a kommunista [[államrendszer]]hez hasonló módon.<ref>Myers, Danny. ''Construction Economics'' (2004), Spon Press (UK), p. 288</ref> A tervezők döntik el mit, illetve mennyit kell termelni és utasítja a [[vállalkozás]]okat, hogy azokat a javakat termeljék.<ref>Ollman, Bertell. ''Market Socialism: The Debate Among Socialists'' (1997), Routledge (UK), p. 12</ref> |
||
A szocialista gazdasági rendszer jellemzője volt, amelyben a gazdaság következő időszaki teljesítményét részletes (gyakran nem reális) ágazati tervekre bontották. |
A szocialista gazdasági rendszer jellemzője volt, amelyben a gazdaság következő időszaki teljesítményét részletes (gyakran nem reális) ágazati tervekre bontották. |
||
A lap 2017. április 13., 16:19-kori változata
A tervgazdálkodás egy olyan gazdasági rendszer ahol nem a piac, hanem az állam vagy a kormány irányítja a gazdaságot.[1] Az ilyen gazdaságokban a gazdaság összes szektorát az állam vagy a kormány szabályozza (úgynevezett „tervekkel”), dönt minden termelőeszköz használatáról és a bevételek elosztásáról, a kommunista államrendszerhez hasonló módon.[2] A tervezők döntik el mit, illetve mennyit kell termelni és utasítja a vállalkozásokat, hogy azokat a javakat termeljék.[3]
A szocialista gazdasági rendszer jellemzője volt, amelyben a gazdaság következő időszaki teljesítményét részletes (gyakran nem reális) ágazati tervekre bontották.
A mechanizmus alapelképzelése Marx A tőke című munkája alapján a szabadpiac működésének problémáira próbál megoldást ajánlani.
Az elmélet szerint a szabadpiac az önszabályozása a kiszámíthatatlan árakhoz, és különböző időállandójú válságciklusokhoz vezet. A tervgazdaság megoldása az igények, és a termelőkapacitások központi felmérése, és a felmérések alapján a megrendelések, és az árak központi meghatározása.
A gyakorlatban problémát okozott a felmérések pontos elvégzése, illetve a termelési ciklus közben jelentkező változások követése.
A tervgazdaság előképe a lenini hadikommunizmus volt. Az egykori KGST országokban ez volt az elsődleges gazdaságirányítási rendszer, bár minden országban hagytak többet-kevesebbet a szabadpiaci gazdaságnak is. A szabadpiac lehetőségeinek kihasználására történő kísérlet volt például a lenini NEP, vagy a kádári új gazdasági mechanizmus.
Jegyzetek
- ↑ Alec Nove (1987), "planned economy," The New Palgrave: A Dictionary of Economics, v. 3, pp. 879-80.
- ↑ Myers, Danny. Construction Economics (2004), Spon Press (UK), p. 288
- ↑ Ollman, Bertell. Market Socialism: The Debate Among Socialists (1997), Routledge (UK), p. 12