„Községi tanács (Szovjetunió)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Peyerk átnevezte a(z) Szelszovjet lapot a következő névre: Községi tanács (Szovjetunió): magyarul |
kieg., + ford. sablon |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
A '''községi tanács''' ({{oroszul|''сельский совет''}} [szelszkij szovet] röviden ''сельсовет'' [szelszovet]; {{ukránul|''сільська рада''}} [szilszka rada], röviden ''сільрада'' [szilrada]) az első oroszországi forradalom idején (1905) keletkezett önigazgató társadalmi szervezettípus volt. Az 1917-es forradalommal, a hatalomnak a szovjetek kezébe adásával a községi tanácsok helyi államhatalmi szervvé, illetve közigazgatási egységgé váltak. A Szovjetunió felbomlása után az önállóvá vált volt szovjetköztársaságokban sok helyen továbbra is használják az elnevezést, részben hivatalos elnevezésként is. |
A '''községi tanács''' ({{oroszul|''сельский совет''}} [szelszkij szovet] röviden ''сельсовет'' [szelszovet]; {{ukránul|''сільська рада''}} [szilszka rada], röviden ''сільрада'' [szilrada]) az első oroszországi forradalom idején (1905) keletkezett önigazgató társadalmi szervezettípus volt. Az 1917-es forradalommal, a hatalomnak a szovjetek kezébe adásával a községi tanácsok helyi államhatalmi szervvé, illetve közigazgatási egységgé váltak. A Szovjetunió felbomlása után az önállóvá vált volt szovjetköztársaságokban sok helyen továbbra is használják az elnevezést, részben hivatalos elnevezésként is. |
||
A szelszovet a [[járás]]nak megfelelő [[rajon]] alatt álló közigazgatási egység volt, és maga is állhatott több helységből. |
|||
Nevében a "szelszkij" jelentése vidéki, a tanács jelentésű szovet szó pedig arra utal, hogy egy testület irányította. A tanácselnököt nem választották, hanem a közigazgatási hierarchiában felőlről kinevezték. |
|||
A szovjet történelem során hosszú ideig a vidéki lakosok [[útlevél|útleveleit]] a szelszovetek tárolták. Ezzel biztosította rezsim, hogy az emberek csak a helyi tanács engedélyével hagyhatták el a környéket. |
|||
==Fordítás== |
|||
{{fordítás|en|Selsoviet|oldid=737192906}} |
|||
[[Kategória:Közigazgatási egységek]] |
[[Kategória:Közigazgatási egységek]] |
||
A lap 2017. április 13., 12:19-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A községi tanács (oroszul: сельский совет [szelszkij szovet] röviden сельсовет [szelszovet]; ukránul: сільська рада [szilszka rada], röviden сільрада [szilrada]) az első oroszországi forradalom idején (1905) keletkezett önigazgató társadalmi szervezettípus volt. Az 1917-es forradalommal, a hatalomnak a szovjetek kezébe adásával a községi tanácsok helyi államhatalmi szervvé, illetve közigazgatási egységgé váltak. A Szovjetunió felbomlása után az önállóvá vált volt szovjetköztársaságokban sok helyen továbbra is használják az elnevezést, részben hivatalos elnevezésként is.
A szelszovet a járásnak megfelelő rajon alatt álló közigazgatási egység volt, és maga is állhatott több helységből.
Nevében a "szelszkij" jelentése vidéki, a tanács jelentésű szovet szó pedig arra utal, hogy egy testület irányította. A tanácselnököt nem választották, hanem a közigazgatási hierarchiában felőlről kinevezték.
A szovjet történelem során hosszú ideig a vidéki lakosok útleveleit a szelszovetek tárolták. Ezzel biztosította rezsim, hogy az emberek csak a helyi tanács engedélyével hagyhatták el a környéket.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Selsoviet című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.