„Kiváltság” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
== További információk == (új)
aprók
3. sor: 3. sor:
Szorosabb értelemben kiváltságon csak azt a kivételes jogot értjük, mely bizonyos meghatározott személy, dolog vagy követelés javára vagy kárára (ez utóbbi esetben ún. ''privilegium odiosum'') kivételt tesz a közönséges jog alól.
Szorosabb értelemben kiváltságon csak azt a kivételes jogot értjük, mely bizonyos meghatározott személy, dolog vagy követelés javára vagy kárára (ez utóbbi esetben ún. ''privilegium odiosum'') kivételt tesz a közönséges jog alól.


A személyre szóló kiváltság ''privilegium personae;'' a dologra vagy követelésre szóló kiváltság ''privilegium rei.'' A kiváltság lehet igenleges ''(P. affirmativum)'' azaz bizonyos, másokat nem illető előjog, vagy nemleges (''P. negativum'' vagy ''immunitás''), azaz mentesség a nem kiváltságolt állampolgárokat terhelő valamely kötelesség alól; adható továbbá ingyen ''(P. gratuitum)'' vagy bizonyos ellenszolgáltatás mellett ''(P. oncrosum).'' A jogkedvezmények a tárgyilagos jognak, a szorosabb értelemben vett kiváltságok viszont csak alanyjogoknak képezik forrását.
A személyre szóló kiváltság ''privilegium personae;'' a dologra vagy követelésre szóló kiváltság ''privilegium rei.'' A kiváltság lehet igenleges ''(privilegium affirmativum)'' azaz bizonyos, másokat nem illető előjog, vagy nemleges (''privilegium negativum'' vagy '''immunitás'''), azaz a nem kiváltságos állampolgárokat terhelő valamely kötelesség alóli mentesség; adható továbbá ingyen ''(privilegium gratuitum)'' vagy bizonyos ellenszolgáltatás mellett ''(privilégium oncrosum).'' A jogkedvezmények a tárgyilagos jognak, a szorosabb értelemben vett kiváltságok viszont csak alanyjogoknak képezik forrását.


Az egyik leghíresebb [[magyarország]]i kiváltság a [[fehérvári jog]].
Az egyik leghíresebb [[magyarország]]i kiváltság a [[fehérvári jog]].


== Forrás ==
== Forrás ==
{{pallas}} <!-- csak akkor vedd ki, ha már a jogi kifejezések is frissítve lettek a kurrens jogi terminológia szerint -->
{{pallas}} <!-- csak akkor vedd ki, ha már a jogi kifejezéseket is már frissítették a kurrens jogi terminológia szerint -->





A lap 2017. április 11., 19:52-kori változata

A kiváltság (privilégium) a szónak tágabb értelmében minden kivételes jog (jus singulare), minden eltérés a rendes vagy közönséges jogtól (jus generale, commune). A kivételes jog lehet kedvező (favorabile) vagy hátrányos (odiosum) aszerint, hogy az érintett jogait a közönséges joggal szemben kitágítja vagy megszorítja. A kedvező kiváltságot, ha mindenkire kiterjed, aki a törvény által feltételezett állapotban van, jogkedvezménynek nevezik.

Szorosabb értelemben kiváltságon csak azt a kivételes jogot értjük, mely bizonyos meghatározott személy, dolog vagy követelés javára vagy kárára (ez utóbbi esetben ún. privilegium odiosum) kivételt tesz a közönséges jog alól.

A személyre szóló kiváltság privilegium personae; a dologra vagy követelésre szóló kiváltság privilegium rei. A kiváltság lehet igenleges (privilegium affirmativum) azaz bizonyos, másokat nem illető előjog, vagy nemleges (privilegium negativum vagy immunitás), azaz a nem kiváltságos állampolgárokat terhelő valamely kötelesség alóli mentesség; adható továbbá ingyen (privilegium gratuitum) vagy bizonyos ellenszolgáltatás mellett (privilégium oncrosum). A jogkedvezmények a tárgyilagos jognak, a szorosabb értelemben vett kiváltságok viszont csak alanyjogoknak képezik forrását.

Az egyik leghíresebb magyarországi kiváltság a fehérvári jog.

Forrás


További információk

  • 1965. évi 22. tvr. a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés kihirdetéséről (a kiváltságokról és mentességekről szóló rendelkezések)