„Sport” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a clean up, replaced: ezer éves → ezeréves AWB |
|||
14. sor: | 14. sor: | ||
[[Fájl:Modern Pentathlon 2004 Olympics.jpg|bélyegkép|150px|jobbra|Öttusa-terepfutás]] |
[[Fájl:Modern Pentathlon 2004 Olympics.jpg|bélyegkép|150px|jobbra|Öttusa-terepfutás]] |
||
A történelem előtti időkből sok [[felfedezés]] – például ausztrál, afrikai és francia (lásd: [[Lascaux]]) barlangrajzok – mutat be rituális ceremóniákat. A kormeghatározások alapján van, |
A történelem előtti időkből sok [[felfedezés]] – például ausztrál, afrikai és francia (lásd: [[Lascaux]]) barlangrajzok – mutat be rituális ceremóniákat. A kormeghatározások alapján van, amely[[Heruef|eruef]] egyik reliefjén. Ugyanitt botvívás is feltűnik. A lótenyésztés és a [[harci szekér]] elterjedése után a kocsihajtók versenyei is megjelennek az [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalomban]]. |
||
A líbiai sivatagban talált kőkorszaki rajzok más egyebek mellett íjászatot és úszó embereket ábrázolnak. |
|||
Maga a művészet nem más, mint példa azokra a tevékenységekre, amelyek nem a létfenntartás problémakörébe tartoznak, és bizonyítékot szolgáltat arra, hogy volt szabadidő az ilyen tevékenységek végzésére. Emellett a rajzok más, nem létszükségnek számító tevékenységeket mutatnak be, mint a ceremóniák stb. |
|||
Ezért, bár az erre vonatkozó közvetlen bizonyítékok száma kevés, arra következtethetünk hogy már ebben az időben is léteztek sportnak számító tevékenységek. A sport gyökerei összefonódnak az emberiség gyökereivel. |
|||
=== Mezopotámia === |
|||
A valódi sporttevékenységek első dokumentumai a [[mezopotámia]]i eposzokban gyakran feltűnő [[birkózás]]. A birkózás folyhatott életre-halálra is, de eldönthettek vele vértelenül nagyobb konfliktusokat is. A [[Gilgames-eposz]]ban [[Gilgames]] és [[Enkidu]] többször birkózik egymással, ez a motívum később a [[görög mitológia|görög mitológiában]] visszatérő elemmé válik, főleg [[Héraklész]] birkózásainál. |
|||
A birkózáson kívül más mai versenysport az [[i. e. 3. évezred]] túlnyomó részéből nem ismert, az egyéb sportok közül a ma sportnak tekintett vadászat létezett még, mint előkelő szabadidős tevékenység. Az i. e. 3. évezred vége felé [[Uruk]]ban már jelen volt az [[ökölvívás]], amit egy agyagtáblán ábrázolt bokszoló pár igazol. |
|||
=== Ókori Kína === |
|||
Tárgyi leletek és épületek maradványai bizonyítják, hogy [[Kína|Kínában]] már i. e. 4 000 körül is létezett sport. A kínai sport eredete és fejlődése visszavezethető a korabeli foglalkozásokra, háborúkra és szórakoztatásra. |
|||
A [[gimnasztika]] népszerű sportnak számított Kína múltjában. Ez ma is így van; a kínai [[akrobata|akrobaták]] ügyessége világszerte elismert. |
|||
=== Ókori Egyiptom === |
|||
Az [[ókori Egyiptom]] sportjai is szorosan kapcsolódtak a mindennapi élet eseményeihez. Egyiptom életében a [[Nílus]] központi szerepet játszott és játszik, így nem meglepő, hogy ehhez köthető sportok alakultak ki, mint az úszás és a horgászat. Ezenkívül például gerelyhajítással, magasugrással, birkózással is foglalkoztak. Ez utóbbi a legelső ismert sport Egyiptomban is, az [[i. e. 25. század]]i [[Ptahhotep]] [[masztaba|masztabájában]] birkózókat ábrázoló reliefek vannak. [[I. e. 19. század]]iak az első labdajáték-ábrázolások, [[i. e. 14. század]]i az első ismert ökölvívó jelenet [[Heruef]] egyik reliefjén. Ugyanitt botvívás is feltűnik. A lótenyésztés és a [[harci szekér]] elterjedése után a kocsihajtók versenyei is megjelennek az [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalomban]]. |
|||
=== Ókori Görögország === |
|||
[[Fájl:Greek statue discus thrower 2 century aC.jpg|bélyegkép|150px|jobbra|[[Római Birodalom|Római]] bronz reprodukciója [[Mürón (szobrász)|Mürón]] Discobolosának, 2. század]] |
|||
Az [[ókori Görögország]] idején a térségben már jó ideje léteztek a különféle sportok az [[ókori Kelet]]en, ezek egy részének átvétele és meghonosítása ismét a görög kultúra mély keleti kapcsolatait igazolja. A görögök ősi mítoszaikban és regéikben a testi erőre, ügyességre és ravaszságra helyezték a legnagyobb hangsúlyt, hőseik, héroszaik egytől egyig kiváló katonák. E tulajdonságok fejlesztésére és összemérésére alkalmazták a birkózást, futást, ökölvívást, gerelyhajítást, diszkoszvetést, és a kocsiversenyeket, valamint olyan versenysportokat, amiket ma már nem űznek, mint a fegyveres futás, a helyből távolugrás vagy az ógörög mintájú sokszor véres és maradandó károsodásokat okozó [[ókori görög pankráció|pankráció]]. |
|||
A görögök mindig díjazásért küzdöttek e sportágakban, ez volt az ''athlon'' (αθλον). A harc közbeni küzdelmet ''agón''nak nevezték (αγων). Az athlon és az agón összefügg, aki az athlonban ügyes, az megállja a helyét az agónban is. Ezért a görög harci szellem elsődleges forrása az athlon volt. A versenyeket általában valakinek vagy valaminek az emlékére rendezték. Ezek legkorábbi szemléltetései a [[homérosz]]i [[Iliasz]]ban olvashatók, például a [[Patroklosz]] halála utáni versenyeket, ahol Homérosz nem felejti el lejegyezni a különböző versenyszámok győzteseit és a jutalmukat. Mindig kizárólag az első helyezettet díjazták, a második vagy harmadik helyért semmi sem járt. Csak egy győztes és az összes többi vesztes létezett számukra. |
|||
Négyévente megrendezték az [[olümpiai játékok]]at, a Peloponnészoszi-félsziget egy kis falujában, [[Olümpia|Olümpiában]]. A játékok nem csupán sportesemények voltak, hanem az egyéni teljesítmények, a kultúra, művészet, építészet, és a görög istenek ünnepei. Négy nagy, pánhellén játék volt, az olümpiai mellett az [[iszthmoszi játékok]], a [[nemeai játékok]], és a [[püthói játékok]], de szinte minden nagyobb városkörnyéknek volt helyi versenye is, mint [[Athén]]ban a [[Panathénaia]], [[Spárta|Spártában]] a [[Karneia]]. Ezekből háromszáznál is több volt. |
|||
Mivel a játékok szent eseménynek számítottak, a görögök ez időre beszüntették az ellenségeskedést. Az épp folyamatban lévő háborúkban fegyverszünetet léptettek életbe. A nyilvános kivégzéseket szintén felfüggesztették. A fegyverszünet ideje alatt a békésen, civilizált körülmények között küzdöttek meg egymással. A négy játékszínhely miatt minden évre jutott egy-egy nagy jelentőségű rendezvény. Ezek közül az olümpiai játékok a legismertebbek. Ezeken egy idő után már nem csak sportviadalok voltak, hanem például zenei és versmondás-versenyek, vagy festők versenye. |
|||
=== Modern európai és a világsport fejlődése === |
|||
A sport az ókori olimpiáktól napjainkig egyre jobban szervezetté és szabályozottá vált. Az élelemszerzéshez és túléléshez szükséges tevékenységeket, mint a vadászat vagy a horgászás, egyre inkább a versenyzés vagy a kikapcsolódás kedvéért űzték. Az ipari forradalom és a tömegtermelés megjelenése több szabadidőhöz is vezetett, amely lehetővé tette a tömeges hozzáférést a sporthoz, mind nézőként, mind sportolóként. |
|||
A tömegtájékoztatás és globális kommunikáció megjelenésével ez a trend tovább folytatódott. A professzionalizmus uralkodóvá vált, ezzel tovább népszerűsítve a sportokat. |
|||
Napjainkban egyre népszerűbbé válnak a veszélyes és [[extrém sport]]ok, amelyek a mindennapi élet rutinjából való elmenekülés lehetőségét kínálják. |
Napjainkban egyre népszerűbbé válnak a veszélyes és [[extrém sport]]ok, amelyek a mindennapi élet rutinjából való elmenekülés lehetőségét kínálják. |
A lap 2017. április 9., 20:26-kori változata
A sport meghatározott célú mindennapos tevékenység, a mindennapoktól különböző környezetben; célja a testedzés, versenyzés, a szórakozás, eredmény elérése, a képességek fejlesztése. A kitűzött cél határozza meg a sport jellegét, a sportoló (vagy csapat) képességei és bátorsága mellett. A sport kifejezés az angolba származott francia „desporter” (mulatságoknak élő) szóból származik. Az angolban a 15. század közepe táján fordul elő először „szórakozás, időtöltés” értelemben. A 16. században már különféle játékok játszására alkalmazták, de főleg a szabadban végzett szabadidős tevékenységekre. Ekkor még sem a görög αγων (agón, verseny, mérkőzés), sem az αθλον (athlon, küzdelem díjért) jelentéseit nem értették bele.
A sport története
A sport történelmen átívelő fejlődése sokat elárul a társadalmi változásokról és a sport természetéről.
Úgy tűnik, a sport magába foglalja az emberi képességek öncélú fejlesztését és a képességek gyakorlati alkalmazhatósága miatti fejlesztését egyaránt. Ebből következik, hogy a sport feltehetőleg az emberiséggel egyidős, és a kezdetektől hasznos módja lehetett a tanulásnak és fejlődésnek.
Természetesen ahogy haladunk visszafelé az időben, egyre kevesebb bizonyíték támasztja alá ezt a feltételezést.
Őstörténet
A történelem előtti időkből sok felfedezés – például ausztrál, afrikai és francia (lásd: Lascaux) barlangrajzok – mutat be rituális ceremóniákat. A kormeghatározások alapján van, amelyeruef egyik reliefjén. Ugyanitt botvívás is feltűnik. A lótenyésztés és a harci szekér elterjedése után a kocsihajtók versenyei is megjelennek az Újbirodalomban.
Napjainkban egyre népszerűbbé válnak a veszélyes és extrém sportok, amelyek a mindennapi élet rutinjából való elmenekülés lehetőségét kínálják.
A sportok osztályozása
Az alábbi rendszer a sportokat igyekszik osztályozni céljuk szerint. A lista inkább szemléltető, mint átfogó jellegű.
Versenyzés
- Emberi (futás, úszás, tájfutás, ...)
- Emberi erővel hajtott (kerékpározás, evezés, kajak-kenu, ...)
- Külső erővel hajtott (autóversenyzés, vitorlázás, jégvitorlázás, lovaglás, ...)
Ellenfél
- Egyéni küzdősport (boksz, vívás, cselgáncs, szumó, ...)
- Egyéni pálya (tenisz, fallabda, kerékpározás...)
- Csapat (futball, jégkorong, röplabda, kosárlabda, amerikai futball, gyeplabda, ...)
Teljesítmény
- Célzás (lövészet, íjászat, golf, paintball, ...)
- Megjelenítés (gimnasztika, testépítés, ...)
- Erő (súlyemelés, súlylökés, karbirkózás, erőugrás ...)
- Gyorsaság (futás, síelés, úszás, ...)
- Ellenféllel szemben elért találatok száma (futball, kosárlabda, ökölvívás, vívás, ...)
- Irányítási képesség (autóversenyzés, díjlovaglás, bob, ...)
- Szellemi (sakk, go, ...)
A kategóriák kombinációja
Fentiek tetszőlegesen kombinálva, mint például:
- atlétika (emberi, csapat, erő)
További információk
- sport.lap.hu
- Archív sportplakátok
- Sportolók étrendje