„Lajta” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Külső hivatkozások: nemz. kat. |
||
69. sor: | 69. sor: | ||
* [http://www.edukovizig.hu/nagymutargyak/lajta_duzz/lajta_duzz.htm Lajta duzzasztómű] |
* [http://www.edukovizig.hu/nagymutargyak/lajta_duzz/lajta_duzz.htm Lajta duzzasztómű] |
||
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/062/pc006241.html Lajta A Pallas nagy lexikonában] |
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/062/pc006241.html Lajta A Pallas nagy lexikonában] |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{Portál|Földrajz||}} |
{{Portál|Földrajz||}} |
||
A lap 2017. március 28., 18:10-kori változata
Lajta | |
A Schwarza és Pitten folyók egyesülése Haderswörth mellett | |
Közigazgatás | |
Országok | Ausztria, Magyarország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 182 km |
Vízgyűjtő terület | 2138,1 km² |
é. sz. 47° 44′ 11″, k. h. 16° 13′ 48″ | |
Torkolat | Mosoni-Duna (Mosonmagyaróvárnál) |
é. sz. 47° 52′ 08″, k. h. 17° 17′ 17″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajta témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Lajta (németül Leitha) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
A trianoni békeszerződés előtt némely szakaszán Magyarország nyugati határfolyója is volt. Ezért az Osztrák–Magyar Monarchia két felét Trans- és Cislajtania néven is emlegették. A folyót régen a magyarok Litahának, vagy Sárfolyónak is hívták. A folyó határszakasz jellege miatt közkeletű kifejezés volt a „Lajtán innen” és „Lajtán túl” is.
A Lajta határfolyó jellegéről 1043-ban Aba Sámuel és III. Henrik császár állapodott meg, melyet 1053-ban I. Endre és III. Henrik ismételten megerősített.
A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert.[forrás?] Nincs jelentős mellékvize. Két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Alsó-Ausztriában való egyesüléséből ered és Mosonmagyaróvárnál ömlik bele a Mosoni-Dunába. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a víziváros jellegét.
A folyószabályozások idején, mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt 1728-ban szerkesztette Mikoviny Sámuel.
A Lajta mellett fut a Lajta jobb parti csatorna és a Lajta bal parti csatorna.
Települések a folyó mentén
- Haderswörth
- Lanzenkirchen
- Kleinwolkersdorf
- Frohsdorf
- Einbüchl
- Katzelsdorf
- Lajtaszentmiklós (Neudörfl an der Leitha)
- Lichtenwörth
- Zilingdorf
- Eggendorf
- Ebenfurt (Ebenfurth)
- Lajtaújfalu (Neufeld an der Leitha)
- Pottendorf
- Vimpác (Wimpassing an der Leitha)
- Deutsch Brodersdorf
- Lajtapordány (Leithaprodersdorf)
- Wasenbruck
- Götzendorf an der Leitha
- Trautmannsdorf an der Leitha
- Wilfleinsdorf
- Lajtabruck (Bruck an der Leitha)
- Királyhida (Bruckneudorf)
- Pachfurth
- Gerhaus
- Rohrau
- Hollern
- Lajtafalu (Potzneusiedl)
- Lajtakáta (Gattendorf)
- Zurány (Zurndorf)
- Miklóshalma (Nickelsdorf)
- Mosonmagyaróvár
Mellékfolyók
Irodalom
- Nagy Imre: A Lajta mint határfolyam. In: Századok, 1871.