„Hauswirth Magda” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2. sor: 2. sor:
== Életrajza ==
== Életrajza ==
Egyik első karikatúrájának történetét ő maga így mesélte: "Tizenegy éves kislány voltam, amikor [[Balatonfüred]]en egy étteremben ebédelve észrevettem két érdekes arcot a szomszéd asztalnál. Szokásomhoz híven előkaptam a füzetemet és a ceruzámat és máris rajzolni kezdtem. Amikor a pincér meglátta a rajzot, átvitte megmutatni nekik. Jót nevettek a karikatúrámon, majd mindketten aláírták. Akkor tudtam meg, hogy '''Ady Endrét''' és '''Csinszkát''' kaptam ceruzavégre""...
Egyik első karikatúrájának történetét ő maga így mesélte: "Tizenegy éves kislány voltam, amikor [[Balatonfüred]]en egy étteremben ebédelve észrevettem két érdekes arcot a szomszéd asztalnál. Szokásomhoz híven előkaptam a füzetemet és a ceruzámat és máris rajzolni kezdtem. Amikor a pincér meglátta a rajzot, átvitte megmutatni nekik. Jót nevettek a karikatúrámon, majd mindketten aláírták. Akkor tudtam meg, hogy '''Ady Endrét''' és '''Csinszkát''' kaptam ceruzavégre""...
A [[Színházi Élet]] volt az első szerkesztőség ahol közölték karikatúraportréit. 1926-tól tíz évig volt a lap munkatársa. Itt ismerte meg férjét is ''Mezei Imrét'', aki ekkoriban szintén a szerkesztőség munkatársa, később a filmrovat vezetője, és aki [[Pán Imre]] álnéven vált később ismertté. 1930-ban házasodtak össze, 1935-ben megszületett gyermeke [[Mezei Gábor]], aki később elismert belsőépítész lett. A harmincas években már több lapnál is publikált. A portrék mellett a vicc karikatúrákat is készített. Női karikatúristaként elsőként jelentek meg rajzai a ''Pesti Posta'' című politikai vicclapban.[[1945]] után több újság is például a '''Pesti Izé''' (1946-1948) a '''Szabad Száj''' (1946-1951) a '''Fűrész''' (1947-1949) és a [[Ludas Matyi (hetilap)|Ludas Matyi]] (1947-től) foglalkoztatta. A kiváló újságrajzolót, portrégrafikus karikaturistát szívesen alkalmazták az országos lapok, mint például a [[Nők Lapja]], a ''' Béke és Szabadság''', az [[Élet és Irodalom]] és az induló [[Füles (magazin)|Füles]] rejtvényújság is. 1951-1953 között az [[IBUSZ]] sajtóosztályán dolgozott. Alkalmi humoros kiadványokban is gyakran publikált. (''Plajbász és Paróka'', ''Zsákbamacska'', ''Tollasbál'', ''Bizalmas''. Ifjúsági lapokban is többször megjelentek munkái: ''Ifjú Sólyom'', [[Pajtás (folyóirat)|Pajtás|]], [[Világ Ifjúsága]]. Grafikusként több könyvet illusztrált és bár rövid ideig, de foglalkozott rajzfilmkészítéssel is.(1954-1956 között a '''Pannónia Filmstúdió'''-ban dolgozott.) Nevével találkozhatunk például a ''[[Két bors ökröcske]]'' című rajzfim stáblistáján is, mint mozgástervező.
A [[Színházi Élet]] volt az első szerkesztőség ahol közölték karikatúraportréit. 1926-tól tíz évig volt a lap munkatársa. Itt ismerte meg férjét is ''Mezei Imrét'', aki ekkoriban szintén a szerkesztőség munkatársa, később a filmrovat vezetője, és aki [[Pán Imre]] álnéven vált később ismertté. 1930-ban házasodtak össze, 1935-ben megszületett gyermeke [[Mezei Gábor]], aki később elismert belsőépítész lett. A harmincas években már több lapnál is publikált. A portrék mellett a vicc karikatúrákat is készített. Női karikatúristaként elsőként jelentek meg rajzai a ''Pesti Posta'' című politikai vicclapban.[[1945]] után több újság is például a '''Pesti Izé''' (1946-1948) a '''Szabad Száj''' (1946-1951) a '''Fűrész''' (1947-1949) és a [[Ludas Matyi (hetilap)|Ludas Matyi]] (1947-től) foglalkoztatta. A kiváló újságrajzolót, portrégrafikus karikaturistát szívesen alkalmazták az országos lapok, mint például a [[Nők Lapja]], a ''' Béke és Szabadság''', az [[Élet és Irodalom]] és az induló [[Füles (magazin)|Füles]] rejtvényújság is. 1951-1953 között az [[IBUSZ]] sajtóosztályán dolgozott. Alkalmi humoros kiadványokban is gyakran publikált. (''Plajbász és Paróka'', ''Zsákbamacska'', ''Tollasbál'', ''Bizalmas''. Ifjúsági lapokban is többször megjelentek munkái: ''Ifjú Sólyom'', [[Pajtás (folyóirat)|Pajtás|]], [[Világ Ifjúsága]]. Grafikusként több könyvet illusztrált és bár rövid ideig, de foglalkozott rajzfilmkészítéssel is.(1954-1956 között a '''Pannónia Filmstúdió'''-ban dolgozott.) Nevével találkozhatunk például a ''[[Két bors ökröcske]]'' című rajzfim stáblistáján is, mint mozgástervező. Szignója: Hauswirth vagy H.
==Díjai==
*''Aranytoll (1992)''

A lap 2017. március 26., 11:54-kori változata

Hauswirth Magda (Budapest, 1903 - Budapest, 1999) karikaturista, újságrajzoló, grafikus, illusztrátor

Életrajza

Egyik első karikatúrájának történetét ő maga így mesélte: "Tizenegy éves kislány voltam, amikor Balatonfüreden egy étteremben ebédelve észrevettem két érdekes arcot a szomszéd asztalnál. Szokásomhoz híven előkaptam a füzetemet és a ceruzámat és máris rajzolni kezdtem. Amikor a pincér meglátta a rajzot, átvitte megmutatni nekik. Jót nevettek a karikatúrámon, majd mindketten aláírták. Akkor tudtam meg, hogy Ady Endrét és Csinszkát kaptam ceruzavégre""... A Színházi Élet volt az első szerkesztőség ahol közölték karikatúraportréit. 1926-tól tíz évig volt a lap munkatársa. Itt ismerte meg férjét is Mezei Imrét, aki ekkoriban szintén a szerkesztőség munkatársa, később a filmrovat vezetője, és aki Pán Imre álnéven vált később ismertté. 1930-ban házasodtak össze, 1935-ben megszületett gyermeke Mezei Gábor, aki később elismert belsőépítész lett. A harmincas években már több lapnál is publikált. A portrék mellett a vicc karikatúrákat is készített. Női karikatúristaként elsőként jelentek meg rajzai a Pesti Posta című politikai vicclapban.1945 után több újság is például a Pesti Izé (1946-1948) a Szabad Száj (1946-1951) a Fűrész (1947-1949) és a Ludas Matyi (1947-től) foglalkoztatta. A kiváló újságrajzolót, portrégrafikus karikaturistát szívesen alkalmazták az országos lapok, mint például a Nők Lapja, a Béke és Szabadság, az Élet és Irodalom és az induló Füles rejtvényújság is. 1951-1953 között az IBUSZ sajtóosztályán dolgozott. Alkalmi humoros kiadványokban is gyakran publikált. (Plajbász és Paróka, Zsákbamacska, Tollasbál, Bizalmas. Ifjúsági lapokban is többször megjelentek munkái: Ifjú Sólyom, Pajtás|, Világ Ifjúsága. Grafikusként több könyvet illusztrált és bár rövid ideig, de foglalkozott rajzfilmkészítéssel is.(1954-1956 között a Pannónia Filmstúdió-ban dolgozott.) Nevével találkozhatunk például a Két bors ökröcske című rajzfim stáblistáján is, mint mozgástervező. Szignója: Hauswirth vagy H.

Díjai

  • Aranytoll (1992)