„Pattantyús: Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Apród átnevezte a(z) Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve lapot a következő névre: Pattantyús: Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve: Átneveztem nyelvi kocsmafali megbeszélés után.
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
A '''Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve''' 11 kötetes kézikönyv-sorozat [[gépészmérnök]]ök és [[villamosmérnök]]ök számára. A sorozatot az 1950-es években kezdte szerkeszteni egy, a magyar mérnökök legjobbjaiból szerveződött szerkesztőbizottság, melynek vezetését [[1956]]-ban bekövetkezett haláláig [[Pattantyús-Ábrahám Géza|Pattantyús Á. Géza]] professzor látta el. Az ő munkája és a magyar gépészmérnökök több generációjának képzésben betöltött meghatározó szerepe tiszteletére a sorozatot róla nevezték el, annak ellenére, hogy a tényleges szerkesztési munkában már nem tudott részt venni: az első két kötet [[1960]]-ban jelent meg.
A '''Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve''' 11 kötetes kézikönyv-sorozat [[gépészmérnök]]ök és [[villamosmérnök]]ök számára. A sorozatot az 1950-es években kezdte szerkeszteni egy, a magyar mérnökök legjobbjaiból szerveződött szerkesztőbizottság, melynek vezetését [[1956]]-ban bekövetkezett haláláig [[Pattantyús-Ábrahám Géza|Pattantyús Á. Géza]] professzor látta el. Az ő munkája és a magyar gépészmérnökök több generációjának képzésben betöltött meghatározó szerepe tiszteletére a sorozatot róla nevezték el, annak ellenére, hogy a tényleges szerkesztési munkában már nem tudott részt venni: az első két kötet [[1960]]-ban jelent meg.


A kézikönyv-sorozat alapvető célja az volt, hogy az igen szerteágazó mérnöki szakterületek igényeinek megfelelő, a mindennapi munkát és a szélesebb áttekintést is lehetővé tevő összefoglaló munkát adjon a gyakorlati szakemberek kezébe.
A kézikönyv-sorozat alapvető célja az volt, hogy az igen szerteágazó mérnöki szakterületek igényeinek megfelelő, a mindennapi munkát és a szélesebb áttekintést is lehetővé tevő összefoglaló munkát adjon a gyakorlati szakemberek kezébe.


A mű nem volt előzmények nélkül. Külföldön kiváló mérnöki kézikönyvek jelentek meg már a [[19. század]] végétől, ezek közül Magyarországon főleg a német [[Hütte (kézikönyv)|Hütte]] sorozat terjedt el, mivel a magyar gazdaság és ipar sok szállal kötődött a némethez, a szabványaink is nagyrészt a német [[DIN]] szabványok átvételéből származtak, és a műszaki értelmiség nyelvismerete is a [[20. század]] első felében a németre terjedt ki.
A mű nem volt előzmények nélkül. Külföldön kiváló mérnöki kézikönyvek jelentek meg már a [[19. század]] végétől, ezek közül Magyarországon főleg a német [[Hütte (kézikönyv)|Hütte]] sorozat terjedt el, mivel a magyar gazdaság és ipar sok szállal kötődött a némethez, a szabványaink is nagyrészt a német [[DIN]] szabványok átvételéből származtak, és a műszaki értelmiség nyelvismerete is a [[20. század]] első felében a németre terjedt ki.


Az első magyar nyelvű átfogó kézikönyv a Pattantyús professzor vezetésével megszerkesztett kétkötetes Gépészeti Zsebkönyv volt, melyet először [[1937]]-ben adtak ki. Ez a mű nagyon fontos szerepet töltött be, kézikönyvként és tankönyvként is széles körben használták. A megnövekedett ismeretanyag és az [[iparosítás]] követelte meg az új kézikönyv-sorozat megalkotását, mely terjedelemben lényegesen meghaladta elődjét, csak az alaptudományokkal és anyagismerettel foglalkozó második kötet 152 [[Papírméret#Nemzetközi ívméret szabványok|A5]] terjedelmű ívből áll.
Az első magyar nyelvű átfogó kézikönyv a Pattantyús professzor vezetésével megszerkesztett kétkötetes Gépészeti Zsebkönyv volt, melyet először [[1937]]-ben adtak ki. Ez a mű nagyon fontos szerepet töltött be, kézikönyvként és tankönyvként is széles körben használták. A megnövekedett ismeretanyag és az [[iparosítás]] követelte meg az új kézikönyv-sorozat megalkotását, mely terjedelemben lényegesen meghaladta elődjét, csak az alaptudományokkal és anyagismerettel foglalkozó második kötet 152 [[Papírméret#Nemzetközi ívméret szabványok|A5]] terjedelmű ívből áll.


Az első kötet [[1960]]-ban jelent meg, a következő években sorra követte a többi, de sikerére jellemző volt, hogy az első kötetet már [[1961]]-ben újra kiadták, és ez így történt később a többi résszel is.
Az első kötet [[1960]]-ban jelent meg, a következő években sorra követte a többi, de sikerére jellemző volt, hogy az első kötetet már [[1961]]-ben újra kiadták, és ez így történt később a többi résszel is.


Az egyes fejezetek rövid elméleti összefoglalót adnak, majd a gyakorlati tervezési, gyártási és üzemelési tevékenységhez szükséges részletes ismereteket tartalmazzák igen sok ábrával, táblázattal, összefüggéssel, [[nomogram]]mal és szabványok ismertetésével.
Az egyes fejezetek rövid elméleti összefoglalót adnak, majd a gyakorlati tervezési, gyártási és üzemelési tevékenységhez szükséges részletes ismereteket tartalmazzák igen sok ábrával, táblázattal, összefüggéssel, [[nomogram]]mal és szabványok ismertetésével.


A teljes mű igényességére jellemző, hogy bár megjelenése óta mintegy 50 év telt el, és az azóta eltelt gazdasági változások nem tették lehetővé a folyamatos korszerűsítését, bővítését - ma is haszonnal forgatják a mérnökök.
A teljes mű igényességére jellemző, hogy bár megjelenése óta mintegy 50 év telt el, és az azóta eltelt gazdasági változások nem tették lehetővé a folyamatos korszerűsítését, bővítését - ma is haszonnal forgatják a mérnökök.


* 1. Matematikai képletek, táblázatok. Főszerkesztő: [[Sályi István]]
* 1. Matematikai képletek, táblázatok. Főszerkesztő: [[Sályi István]]
22. sor: 22. sor:
* 8. Villamos energia. Főszerkesztő: Vajta Miklós
* 8. Villamos energia. Főszerkesztő: Vajta Miklós
* 9. A villamos energia felhasználása. Főszerkesztő: Vajta Miklós
* 9. A villamos energia felhasználása. Főszerkesztő: Vajta Miklós
* 10. Vezetékes hiradástechnika. I. Elméleti alapok. Főszerkesztő: [[Koczka László]]
* 10. Vezetékes híradástechnika. I. Elméleti alapok. Főszerkesztő: [[Koczka László]]
* 11. Vezetékes hiradástechnika. II. Gyakorlati ismeretek. Főszerkesztő: Koczka László
* 11. Vezetékes híradástechnika. II. Gyakorlati ismeretek. Főszerkesztő: Koczka László


== Forrás ==
== Forrás ==

A lap 2017. március 20., 20:47-kori változata

A Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 11 kötetes kézikönyv-sorozat gépészmérnökök és villamosmérnökök számára. A sorozatot az 1950-es években kezdte szerkeszteni egy, a magyar mérnökök legjobbjaiból szerveződött szerkesztőbizottság, melynek vezetését 1956-ban bekövetkezett haláláig Pattantyús Á. Géza professzor látta el. Az ő munkája és a magyar gépészmérnökök több generációjának képzésben betöltött meghatározó szerepe tiszteletére a sorozatot róla nevezték el, annak ellenére, hogy a tényleges szerkesztési munkában már nem tudott részt venni: az első két kötet 1960-ban jelent meg.

A kézikönyv-sorozat alapvető célja az volt, hogy az igen szerteágazó mérnöki szakterületek igényeinek megfelelő, a mindennapi munkát és a szélesebb áttekintést is lehetővé tevő összefoglaló munkát adjon a gyakorlati szakemberek kezébe.

A mű nem volt előzmények nélkül. Külföldön kiváló mérnöki kézikönyvek jelentek meg már a 19. század végétől, ezek közül Magyarországon főleg a német Hütte sorozat terjedt el, mivel a magyar gazdaság és ipar sok szállal kötődött a némethez, a szabványaink is nagyrészt a német DIN szabványok átvételéből származtak, és a műszaki értelmiség nyelvismerete is a 20. század első felében a németre terjedt ki.

Az első magyar nyelvű átfogó kézikönyv a Pattantyús professzor vezetésével megszerkesztett kétkötetes Gépészeti Zsebkönyv volt, melyet először 1937-ben adtak ki. Ez a mű nagyon fontos szerepet töltött be, kézikönyvként és tankönyvként is széles körben használták. A megnövekedett ismeretanyag és az iparosítás követelte meg az új kézikönyv-sorozat megalkotását, mely terjedelemben lényegesen meghaladta elődjét, csak az alaptudományokkal és anyagismerettel foglalkozó második kötet 152 A5 terjedelmű ívből áll.

Az első kötet 1960-ban jelent meg, a következő években sorra követte a többi, de sikerére jellemző volt, hogy az első kötetet már 1961-ben újra kiadták, és ez így történt később a többi résszel is.

Az egyes fejezetek rövid elméleti összefoglalót adnak, majd a gyakorlati tervezési, gyártási és üzemelési tevékenységhez szükséges részletes ismereteket tartalmazzák igen sok ábrával, táblázattal, összefüggéssel, nomogrammal és szabványok ismertetésével.

A teljes mű igényességére jellemző, hogy bár megjelenése óta mintegy 50 év telt el, és az azóta eltelt gazdasági változások nem tették lehetővé a folyamatos korszerűsítését, bővítését - ma is haszonnal forgatják a mérnökök.

  • 1. Matematikai képletek, táblázatok. Főszerkesztő: Sályi István
  • 2. Alaptudományok - anyagismeret. Főszerkesztő: Sályi István
  • 3. Gépek szerkesztése és üzemtana. Főszerkesztő: Terplán Zénó
  • 4. Energiafejlesztő- és szállítógépek. Főszerkesztő: Terplán Zénó
  • 5. Anyagalakítás. Főszerkesztő: Lechner Egon
  • 6. Gépgyártás - gyártervezés. Főszerkesztő: Lechner Egon
  • 7. Erősáramú elektrotechnika. Főszerkesztő: Vajta Miklós
  • 8. Villamos energia. Főszerkesztő: Vajta Miklós
  • 9. A villamos energia felhasználása. Főszerkesztő: Vajta Miklós
  • 10. Vezetékes híradástechnika. I. Elméleti alapok. Főszerkesztő: Koczka László
  • 11. Vezetékes híradástechnika. II. Gyakorlati ismeretek. Főszerkesztő: Koczka László

Forrás

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pattantyús:_Gépész-_és_villamosmérnökök_kézikönyve&oldid=18567304”