„Kétszintű bankrendszer” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Pénzügy kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
A kétszintű bankrendszer leglényegesebb eleme, hogy bankjegyet, ami törvényes fizetési eszköz, csak a jegybank bocsáthat ki. A kétszintű bankrendszer megjelenésével a bankjegyért csak a jegybank ad aranyat. Magánszemély nem kérhet hitelt a jegybanktól. Bankok igen, hitelben és kamat ellenében. |
A kétszintű bankrendszer leglényegesebb eleme, hogy bankjegyet, ami törvényes fizetési eszköz, csak a jegybank bocsáthat ki. A kétszintű bankrendszer megjelenésével a bankjegyért csak a jegybank ad aranyat. Magánszemély nem kérhet hitelt a jegybanktól. Bankok igen, hitelben és kamat ellenében. |
||
[[Kategória:Pénzügy]] |
|||
A lap 2017. március 16., 19:16-kori változata
 |
Ezzel a szócikkel kapcsolatban felmerült kifogás(ok):
|
A kétszintű bankrendszerben a rendszer felső szintjén a jegybank vagy központi bank áll, amelynek kifejezetten üzleti banki funkciói nincsenek, nem profitérdekelt pénzintézetek. Az alsó szintet a magánbankok vagy kereskedelmi bankok jelentik. A jegybank a bankok bankja, így lehetősége nyílik arra, hogy a magánbankok fölött bizonyos területen felügyeletet gyakoroljon. Feladata az adott ország pénzének értékállóságának biztosítása, a pénzforgalom szabályozása.
A kétszintű bankrendszer leglényegesebb eleme, hogy bankjegyet, ami törvényes fizetési eszköz, csak a jegybank bocsáthat ki. A kétszintű bankrendszer megjelenésével a bankjegyért csak a jegybank ad aranyat. Magánszemély nem kérhet hitelt a jegybanktól. Bankok igen, hitelben és kamat ellenében.