„Cuzco” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a +kat. |
||
145. sor: | 145. sor: | ||
[[Kategória:Inka Birodalom]] |
[[Kategória:Inka Birodalom]] |
||
[[Kategória:Peru világörökségi helyszínei]] |
[[Kategória:Peru világörökségi helyszínei]] |
||
[[Kategória:Cusco megye]] |
A lap 2017. március 10., 15:07-kori változata
Cuzco (Cusco) | |
Világörökség | |
Koricancha, Cuzco | |
Adatok | |
Ország | Peru |
Világörökség-azonosító | 273 |
Típus | Kulturális helyszín |
Felvétel éve | 1983 |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 13° 30′, ny. h. 71° 58′Koordináták: d. sz. 13° 30′, ny. h. 71° 58′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Cuzco témájú médiaállományokat. |
Cuzco vagy Cusco[1] (ejtsd: [ˈkusko]) Peru délkeleti részén fekvő város mintegy 340 000 lakossal, Cusco megye székhelye.
3400 méter magasságban fekszik. Egykoron az Inka Birodalom fővárosa volt. Lakóinak nagy része még ma is indián eredetű. Az idegenforgalom szempontjából fontos város. Cuzco környékén jelentős inka romok találhatók. A város egyben kiindulópont a világhíres Machu Picchu felé.
Egy nemzetközi forgalmú repülőtére van, az Aeropuerto Alejandro Velasco Astete.
Földrajz
Cuzco városa a Watanay-folyó völgyében fekszik 3400 méteres tengerszint feletti magasságban. Északon a Willkapampa-hegység 4-6000 méter magas hegycsúcsai határolják.
Éghajlata
Cuzco éghajlata szubtrópusi hegyvidéki, két évszak különíthető el egymástól. A száraz évszak áprilistól októberig tart és bőséges napsütés jellemzi, de éjszaka néha fagy is előfordulhat. Az esős évszak novembertől márciusig tart.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 27,8 | 27,2 | 26,1 | 26,1 | 28,9 | 25,0 | 25,0 | 25,0 | 27,2 | 28,9 | 27,8 | 30,0 | 30,0 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 18,8 | 18,8 | 19,1 | 19,7 | 19,7 | 19,4 | 19,2 | 19,9 | 20,1 | 20,9 | 20,6 | 20,8 | 19,8 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 6,6 | 6,6 | 6,3 | 5,1 | 2,7 | 0,5 | 0,2 | 1,7 | 4,0 | 5,5 | 6,0 | 6,5 | 4,3 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | 1,1 | 2,2 | 1,7 | −3,9 | −4,4 | −5,0 | −8,9 | −5,0 | −1,1 | −1,1 | −1,1 | 0,0 | −8,9 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 145 | 133 | 107 | 43 | 8 | 2 | 4 | 8 | 21 | 39 | 72 | 122 | 704 |
Havi napsütéses órák száma | 143 | 121 | 170 | 210 | 239 | 228 | 257 | 236 | 195 | 198 | 195 | 158 | 2350 |
Forrás: World Meteorological Organisation, BBC Weather |
Történelem
Cuzco volt az Inka Birodalom vallási és politikai központja. Az indiánok szentségként imádták, mivel az első inka, Manco Cápac alapította. Házainak, piacainak és utcáinak számát tekintve akkora volt, mint a középkori Európa egyik nagyvárosa.
A spanyolok hódítása előtt a peruiak egy nagy pumához hasonlították. A puma volt a szent állatuk, az ereje miatt imádták. A város volt az állat teste, a Szakszahuman erőd a feje. Egy felső- és egy régebbi alsóvárosból állt.
Feltehetően itt építették a Naptemplomot, amely az inkák legjelentősebb szentélye volt. A szertartásokat a város főterén a Huacacapatán tartották, mert a templomba csak a papok és a legmagasabb rangú tisztviselők léphettek be.
Majd a kelet-nyugati irányban folyó két patak mentén később napon szárított téglából sok egyszerű házat emeltek.
Virágkorában a városnak 200 000 lakosa volt. A nagy ünnepeken és a városok alkalmával a maga korában ritkaságnak tekinthető szám csak növekedett.
1533-ban a spanyol Pizarro katonái elfoglalták Cuzcót, nagy pusztításba kezdtek. Amit ők megkíméltek, azt a kincskeresők tették tönkre.
Városkép
Jegyzetek
- ↑ Peruban Cusco alakban használatos, a többi hispán országban viszont a Cuzco forma terjedt el. A Spanyol Királyi Akadémia mindkét írásmódot elfogadja, azonban elterjedtségére hivatkozva a Cuzco használatát ajánlja.
Források
- Ács László: Peru, Bolívia (Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2004) ISBN 963-368-792-6
- Gyarmati János: Peru és a bolíviai határvidék (Dekameron Könyvkiadó, 2003) ISBN 963-9331-37-6
- Marion Wood: Művelődéstörténeti képeskönyv fiataloknak – Az ősi Amerika (Holnap Kiadó, Budapest, 2001) ISBN 963-346-480-3