„A Menai-szoros függőhídja” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a 19. századi építmények kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Neve walesiül |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
| kép = Menai Suspension Bridge Dec 09.JPG |
| kép = Menai Suspension Bridge Dec 09.JPG |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
| elhelyezkedése = [[Anglesey]] szigete (Porthaethwy), [[Bangor (Wales)|Bangor]], Észak-[[Wales]] |
| elhelyezkedése = [[Anglesey]] szigete (Porthaethwy), [[Bangor (Wales)|Bangor]], Észak-[[Wales]], [[Egyesült Királyság]] |
||
| áthidalt akadály = [[Menai-szoros]] |
| áthidalt akadály = [[Menai-szoros]] |
||
| szerkezettípus = [[függőhíd]] |
| szerkezettípus = [[függőhíd]] |
||
| 28. sor: | 28. sor: | ||
}} |
}} |
||
A '''Menai-szoros közúti hídja''' '' |
A '''Menai-szoros közúti hídja''' ([[walesi nyelv|walesiül]] ''Pont Grog y Borth'', [[angol nyelv|angolul]] ''Menai Suspension Bridge'')<ref>{{Pnl}}</ref> [[Anglesey]] [[sziget]]ét köti össze a [[wales]]i szárazfölddel. [[Thomas Telford]] tervezte, és a világ első modern [[függőhíd]]jai közé tartozik. |
||
== Története == |
== Története == |
||
[[1826]] előtt csak |
[[1826]] előtt csak [[komp]]hajóval lehetett átkelni [[Anglesey]]ről a [[Brit-sziget]]re, illetve gyalogosan apály idején, ami nem volt veszélytelen dolog. Mivel az [[1800]]-ban létrejött [[brit–ír egyesülési szerződés]] nyomán megnőtt az [[Írország]] felé irányuló forgalom, eldöntötték, hogy áthidalják a szorost. |
||
Thomas |
[[Thomas Telford]]ot bízták meg a [[London]]t [[Holyhead]]del összekötő út felújításával. A nagyszabású tervben központi helyet kapott a [[Menai-szoros]] áthidalása. Olyan hídra volt szükség, amely alatt a [[Brit Királyi Haditengerészet]] 30 m magasságot is elérő hajói dagálykor is áthaladhatnak. Mivel a szorost a haditengerészet folyamatosan használta, a híd építéséhez nem állíthatták fel a szokásos állványzatot. A munkálatok 1819-ben kezdődtek. A hadügy előírta, hogy az akkor használt árbócosoknak átjutást kellett biztosítani a szoroson. Először megépítették a tengerszoros két partján a belül üreges, [[Mészkő (kőzet)|mészkőből]] készült hídfő oszlopokat, amelyekben keresztirányú falakat alakítottak ki. A 16 óriási vas lemezláncot (minden egyes lánc 935 darab kovácsolt vas „láncszemből” készült) lenolajban pácolták rozsdamentesítés miatt. A hidat, amely Anglesey szigetén épült [[Porthaethwy]]t köti össze [[Bangor (Wales)|Bangor]] külvárosával, [[1826]]. [[január 30.|január 30]]-án adták át, 36 óráról 27-re csökkentve ezzel a London–Holyhead utazás idejét. |
||
A szoroson átvezető vasúti híd elődjét, a [[Britannia |
A szoroson átvezető vasúti híd elődjét, a [[Britannia csőhíd|Britannia csőhidat]] (''Britannia Tabular Bridge'') [[Robert Stephenson]] tervezte, és 1846–1850 között épült. A híd 1970-ben leégett, köveire és téglafalmaradványaira új hidat építettek.<ref>John Palmer (szerk.): ''Világjárók lexikona''. Reader's Digest válogatás. (Reader's Digest Kiadó Kft., 1998) ISBN 963-8475-28-5 p. 470.</ref> |
||
== Fordítás == |
|||
| ⚫ | |||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
== Források == |
|||
| ⚫ | |||
==További információk== |
==További információk== |
||
A lap 2017. március 7., 22:32-kori változata
| Menai-szoros hídja | |
 | |
| Elhelyezkedése | Anglesey szigete (Porthaethwy), Bangor, Észak-Wales, Egyesült Királyság |
| Áthidalt akadály | Menai-szoros |
| Szerkezettípus | függőhíd |
| Legnagyobb támaszköz | 177 m |
| Nyílások száma | 8 |
| Teljes hosszúsága | 521 m |
| Szélesség | 12 m |
| Magasság | 30 m |
| Tervező | Thomas Telford |
| Átadás ideje | 1826. január 30. |
| Elhelyezkedése | |
 Menai-szoros hídja
Pozíció Wales térképén
| |
 é. sz. 53° 13′ 12″, ny. h. 4° 09′ 47″Koordináták: é. sz. 53° 13′ 12″, ny. h. 4° 09′ 47″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Menai-szoros hídja témájú médiaállományokat. | |
A Menai-szoros közúti hídja (walesiül Pont Grog y Borth, angolul Menai Suspension Bridge)[1] Anglesey szigetét köti össze a walesi szárazfölddel. Thomas Telford tervezte, és a világ első modern függőhídjai közé tartozik.
Története
1826 előtt csak komphajóval lehetett átkelni Angleseyről a Brit-szigetre, illetve gyalogosan apály idején, ami nem volt veszélytelen dolog. Mivel az 1800-ban létrejött brit–ír egyesülési szerződés nyomán megnőtt az Írország felé irányuló forgalom, eldöntötték, hogy áthidalják a szorost.
Thomas Telfordot bízták meg a Londont Holyheaddel összekötő út felújításával. A nagyszabású tervben központi helyet kapott a Menai-szoros áthidalása. Olyan hídra volt szükség, amely alatt a Brit Királyi Haditengerészet 30 m magasságot is elérő hajói dagálykor is áthaladhatnak. Mivel a szorost a haditengerészet folyamatosan használta, a híd építéséhez nem állíthatták fel a szokásos állványzatot. A munkálatok 1819-ben kezdődtek. A hadügy előírta, hogy az akkor használt árbócosoknak átjutást kellett biztosítani a szoroson. Először megépítették a tengerszoros két partján a belül üreges, mészkőből készült hídfő oszlopokat, amelyekben keresztirányú falakat alakítottak ki. A 16 óriási vas lemezláncot (minden egyes lánc 935 darab kovácsolt vas „láncszemből” készült) lenolajban pácolták rozsdamentesítés miatt. A hidat, amely Anglesey szigetén épült Porthaethwyt köti össze Bangor külvárosával, 1826. január 30-án adták át, 36 óráról 27-re csökkentve ezzel a London–Holyhead utazás idejét.
A szoroson átvezető vasúti híd elődjét, a Britannia csőhidat (Britannia Tabular Bridge) Robert Stephenson tervezte, és 1846–1850 között épült. A híd 1970-ben leégett, köveire és téglafalmaradványaira új hidat építettek.[2]
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Menai suspension bridge című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- ↑ John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. (Reader's Digest Kiadó Kft., 1998) ISBN 963-8475-28-5 p. 470.