„Borisz Leonyidovics Paszternak” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Orosz esszéírók kategória hozzáadva (a HotCattel)
44. sor: 44. sor:
* Kilencszázöt (1927)
* Kilencszázöt (1927)
* Északi szél (1927)
* Északi szél (1927)
* Elbeszélés (1929)
* Elbeszélés (1929)eghfwfwsghfkwefwegfwgf
* dghkftjz
* Menlevél (1931), első önéletrajzi írás
* Menlevél (1931), első önéletrajzi írás
* Spektorszkij (1931, verses regény)
* Spektorszkij (1931, verses regény)

A lap 2017. március 6., 13:34-kori változata

Borisz Leonyidovics Paszternak
Fájl:Boris Pasternak cropped.jpg
Élete
Született1890. február 10.
Moszkva
Elhunyt1960. május 30. (70 évesen)
 Szovjetunió, Peregyelkino
SírhelyPeredelkino Cemetery
SzüleiRosa Kaufman
Leonid Pasternak
Házastársa
  • Zinaida Nikolajevna Pasternak (1932–1960)
  • Evgenia Lurie (1922–1931)
GyermekeiJevgenyij Boriszovics Paszternak
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény
Fontosabb műveiZsivago doktor (1957)
Kitüntetései
Borisz Leonyidovics Paszternak aláírása
Borisz Leonyidovics Paszternak aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Borisz Leonyidovics Paszternak témájú médiaállományokat.

Borisz Leonyidovics Paszternak (Борис Леонидович Пастернак) (Moszkva, 1890. február 10.Peregyelkino, 1960. május 30.) Nobel-díjas orosz költő, esszéíró, műfordító, író.

Élete

Egy neves festőművész és egy zongoraművésznő fia. Zeneszerzőnek készül, de történelmet és filozófiát hallgat a moszkvai egyetemen. 1912-ben a németországi Marburgba utazik. Első verseskötetén már látszik páratlan természetleíró képessége, úgy festi a kertet, a szelet, az esőt, a tavaszt, hogy azok őróla, a természetben élő, ám a természetet kultúrává nemesítő emberi lényről valljanak. Munkatársa lesz Majakovszkij avantgardista folyóiratának, a LEF-nek. Az októberi forradalmat igenli, tisztítótűznek nevezi. Az 1948 és 1955 között keletkezett nagyregényében, a Zsivago doktorban (ismert filmváltozata a Doktor Zsivágó) az 1903 és 1929 közé eső korszak, továbbá a háborús évek orosz történelmének átfogó képét kívánta megrajzolni. 1957-ben kijuttatta regényét az országból, ami meg is jelent Olaszországban és több más nyugati országban is. Amikor neki ítélték a Nobel-díjat, durva lejáratókampány indult ellene. Művét szemétnek, őt magát árulónak titulálták. Belső emigránsnak nevezték, hozzáfűzve, hogy jobb lenne, ha valódi emigráns lenne belőle. Válaszút elé állították: vagy lemond a díjról, vagy száműzik hazájából. Az előbbit választotta. (Regénye – amely 1958–59-ben 26 hétig vezette a New York Times bestsellerlistáját – 1988-ig nem is jelenhetett meg hazájában.) Paszternak 1960. május 30-án Peregyelkinóban hunyt el.

Művei

Fájl:Pasternak grave portrait.png
Paszternak sírja Peregyelkinóban (1983)
  • Iker a felhőkben (1913, verseskötet)
  • Wassermann-reakció, Fekete serleg – futurista írások
  • Sorompók felett (1917), költemények
  • Nővérem az élet (1917), költemények
  • Luvers gyermekkora (1922)
  • Légi utak (1924, elbeszéléskötet)
  • Kilencszázöt (1927)
  • Északi szél (1927)
  • Elbeszélés (1929)eghfwfwsghfkwefwegfwgf
  • dghkftjz
  • Menlevél (1931), első önéletrajzi írás
  • Spektorszkij (1931, verses regény)
  • Második születés (verseskötet)
  • Hajnali vonatokon (1943)
  • Földi térség (1945)
  • Zsivago doktor (1957, regény)

Magyar nyelven

  • Borisz Paszternak: Luvers gyermekkora. Két kisregény (fordította Hernádi László, Pór Judit; Európa Könyvkiadó, 1971)
  • Borisz Paszternak: Versek (Európa Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-07-5194-1
  • Borisz Paszternak: Zsivago doktor (fordította Pór Judit, Európa Könyvkiadó, 1988) ISBN 963 307 1070
  • Borisz Paszternak: Karácsonyi Csillag - Kései versek (1945-1960)[1](Mikes International, Hága, 2005) ISBN 9085010632

Jegyzetek

  1. Korábban: Occidental Press, Washington, 1965, fordította: Gömöri György, Sulyok Vince

Források

További információk

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Borisz Leonyidovics Paszternak témában.

Sablon:Csonk-Orosz életrajz

  1. A Világirodalmi lexikon adatlapja a Moly oldalán