„Klakk” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Kapcsolódó szócikkek: kékítés |
|||
11. sor: | 11. sor: | ||
A színjátszással és az operaelőadásokkal talán egyidős kísérő jelenség, hogy a taps kiváltása illetve a taps intenzitásának fokozása érdekében felbérelnek erre vállalkozó személyeket. A '''klakk''' tagjait a színészek, operaénekesek rendszerint meghatározott tarifa alapján fogadják fel. |
A színjátszással és az operaelőadásokkal talán egyidős kísérő jelenség, hogy a taps kiváltása illetve a taps intenzitásának fokozása érdekében felbérelnek erre vállalkozó személyeket. A '''klakk''' tagjait a színészek, operaénekesek rendszerint meghatározott tarifa alapján fogadják fel. |
||
{{idézet2|''A tapstól megrészegszünk mi színészek és nem csoda, ha abban az édes mámorban nem bírjuk kiválasztani belőle a csupán bennünket megillető részt; mert a taps olyan gyönyörű mámor, melytől az ember megsokszorozódva érzi magát, mintha az egész közönség lelkét szívná vele magába! Én mégis elmondom, mennyi pénzembe és botránkozásomba került nekem egykor a taps! Nem a Weidinger bácsi révén került pénzembe, mert a becsületes klakkfőnök utolsó interjúján megvallotta, hogy két színésztől nem keresett soha egy garast sem és hogy ezek egyike én voltam.''|[[Jászai Mari]]: ''Színész és közönség''<ref>[http://mtdaportal.extra.hu/books/jaszai_mari_szinhaz_es_kozonseg.pdf Jászai Mari: ''Színész és közönség''], mtdaportal.extra.hu</ref>}} |
|||
A klakk „profi” résztvevői lehettek kényes ízlésű műértők is. Feljegyezték, hogy Parmában egy ízben a klakk visszafizette egy énekesnek a pénzt és a további előadásokon füttykoncerttel tüntettek a tehetségtelennek tartott tenoristával szemben. |
A klakk „profi” résztvevői lehettek kényes ízlésű műértők is. Feljegyezték, hogy Parmában egy ízben a klakk visszafizette egy énekesnek a pénzt és a további előadásokon füttykoncerttel tüntettek a tehetségtelennek tartott tenoristával szemben. |
||
A lap 2017. március 4., 12:18-kori változata
A klakk fizetett tapsolók csoportja illetve a „bértaps” mint tevékenység. Bár Amerikában és Nyugat-Európában ez a szokás a 20. század során megszűnt, a moszkvai Nagyszínházban – állítólag – még ma is gyakorlat.
A szó eredete
Több értelmű francia eredetű szó (claque), amely a magyar nyelvbe csak ebben az értelemben ment át.
Története
A színjátszással és az operaelőadásokkal talán egyidős kísérő jelenség, hogy a taps kiváltása illetve a taps intenzitásának fokozása érdekében felbérelnek erre vállalkozó személyeket. A klakk tagjait a színészek, operaénekesek rendszerint meghatározott tarifa alapján fogadják fel.
„ | A tapstól megrészegszünk mi színészek és nem csoda, ha abban az édes mámorban nem bírjuk kiválasztani belőle a csupán bennünket megillető részt; mert a taps olyan gyönyörű mámor, melytől az ember megsokszorozódva érzi magát, mintha az egész közönség lelkét szívná vele magába! Én mégis elmondom, mennyi pénzembe és botránkozásomba került nekem egykor a taps! Nem a Weidinger bácsi révén került pénzembe, mert a becsületes klakkfőnök utolsó interjúján megvallotta, hogy két színésztől nem keresett soha egy garast sem és hogy ezek egyike én voltam. | ” |
– Jászai Mari: Színész és közönség[1] |
A klakk „profi” résztvevői lehettek kényes ízlésű műértők is. Feljegyezték, hogy Parmában egy ízben a klakk visszafizette egy énekesnek a pénzt és a további előadásokon füttykoncerttel tüntettek a tehetségtelennek tartott tenoristával szemben.
Forrás
- Várnai Péter: Operalexikon. Zeneműkiadó, 233. old.
Jegyzetek
- ↑ Jászai Mari: Színész és közönség, mtdaportal.extra.hu
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- Agnès Pierron. Dictionnaire de la langue du théâtre. Paris: Le Robert. ISBN 978-2-8503-6689-5 (2003)