„Golop” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Terület és népsűrűség adatok frissítése 2016-os adatokkal AWB |
a →Története: clean up, replaced: ezer éves → ezeréves AWB |
||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
[[Fájl:Golopi-kastely-2012.jpg|bélyegkép|balra|180px|Báró Vay Miklós golopi kastélya 2012-ben]] |
[[Fájl:Golopi-kastely-2012.jpg|bélyegkép|balra|180px|Báró Vay Miklós golopi kastélya 2012-ben]] |
||
A terület legalább az ókor óta lakott, több |
A terület legalább az ókor óta lakott, több ezeréves temetkezési helyet tártak fel. A települést [[1255]]-ben említik először. Alsó- és Felső-Golop néven két község volt, melyek közül Felső-Golop [[Abaúj vármegye|Abaúj vármegyéhez]] tartozott [[1455]]-ig, ekkor a [[Zemplén vármegye|Zemplén vármegyében]] fekvő Alsó-Goloppal egyesítették. Ennek ellenére még a 17. század közepén is számon tartották Alsó- és Felsőgolop különállását és eltérő közigazgatását. |
||
'''Golop''' nevét az idők során többféle formában írták: ''Golup, Gulup és Galoph'' néven szerepelt a korabeli oklevelekben. |
'''Golop''' nevét az idők során többféle formában írták: ''Golup, Gulup és Galoph'' néven szerepelt a korabeli oklevelekben. |
||
A lap 2017. február 27., 21:01-kori változata
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Golop | |||
_of_Golop,_Hungary_1.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Szerencsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kiss Lajos[1] | ||
| Irányítószám | 3906 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 544 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 57,48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,43 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Szerencsi-dombság[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 14′ 14″, k. h. 21° 11′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 14″, k. h. 21° 11′ 19″ | |||
 Golop
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Golop weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Golop témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Golop község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban.[4] Miskolctól 45 kilométerre északkeletre, a tokaji borvidéken.
Története
A terület legalább az ókor óta lakott, több ezeréves temetkezési helyet tártak fel. A települést 1255-ben említik először. Alsó- és Felső-Golop néven két község volt, melyek közül Felső-Golop Abaúj vármegyéhez tartozott 1455-ig, ekkor a Zemplén vármegyében fekvő Alsó-Goloppal egyesítették. Ennek ellenére még a 17. század közepén is számon tartották Alsó- és Felsőgolop különállását és eltérő közigazgatását.
Golop nevét az idők során többféle formában írták: Golup, Gulup és Galoph néven szerepelt a korabeli oklevelekben. A település a Golopy család ősi fészke volt. A falut már IV. Béla idejében említették az oklevelekben, az 1330-as években pedig már temploma is állt.
1356-ban Golop az egri káptalan birtoka volt.
1405-ben Az Isépi, Cselei és Dobi családoké, 1435-ben pedig a Dobi és Monaki családok is birtokosai voltak.
1473-ban részbirtokos itt Zombori Nagy István és Pohárnok István is, de mellettük még a tokaji pálosoknak is volt itt birtoka.
1548–1549 között több birtkos osztozott rajta: a Byczy, Mucsey és Geörbedy, valamint a Benczy családoké volt.
1571-ben a Golopyak közül Golopy Gáspárt tüntetik fel a település birtokosaként, de az 1598-i összeíráskor már a Szernyei, Peresznyei és Bakos családok is a település birtokosai voltak.
A település a török időkben elpusztult, felégették, a korabeli oklevelek 1567-ben a törököktől elpusztított helyként említették, de később újranépesült.
A 18. század második felében a falu urai a Vay és Vécsey családok birtoka volt, de birtoka volt itt még az Ibrányi és a Reviczky családnak is.
Az 1800-as évek elején a báró Vay családé volt, az 1900-as évek elején pedig Vay Sándor volt nagyobb birtokosa, és két érdekes kastélya, melyek közül a régebbit még báró Vay Miklós építtette.
1909-ben a települést elérte a vasút.
Népcsoportok
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[5]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 593 | 765 | 923 | 966 | 1062 | 821 | 560 | 550 | 545 | 544 |
| 1890 | 1910 | 1930 | 1941 | 1960 | 1980 | 2013 | 2014 | 2021 | 2023 |
Nevezetességek
- Református temploma – a reformáció előtti időkben épült.
- Római katolikus temploma – 1886-ban épült.
- Ősi Magyar Címertár – a Vay-kastély jobb szárnyában, a volt általános iskola helyiségeiben működik az Ősi Magyar Címertár. Az Ősi Magyar Címereinkért Alapítvány állandó kiállításán Szabadiné Sinkó Ilona aranyhímzéses tűfestő közel 2000 darab ősi nemesi, hivatalos és egyházi címerrajza, rátétes és hímzett ábrázolásai, valamint történelmi zászlók tekinthetők meg.
- Vay-kastély (régi)
- Vay-kastély (új)
- Ősi Magyar Címertár
Környező települések
Monok 5 km-re, Tállya 2 km-re. A legközelebbi város: Abaújszántó 6 km-re.
Források
- Borovszky Samu: Zemplén vármegye.
Jegyzetek
- ↑ Golop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
További információk
A Szerencsi járás települései | ||
|---|---|---|
Alsódobsza · Bekecs · Golop · Legyesbénye · Mád · Megyaszó · Mezőzombor · Monok · Prügy · Rátka · Szerencs · Taktaharkány · Taktakenéz · Taktaszada · Tállya · Tiszalúc |  | |
