„Intel 8085” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kivezetéseire és leírásukra egy külső hivatkozás beillesztése.
101. sor: 101. sor:
== Oktatás ==
== Oktatás ==
A 8085-ös processzort gyakran használják fel oktatási célokra, bevezetésként a mikroprocesszorokba.
A 8085-ös processzort gyakran használják fel oktatási célokra, bevezetésként a mikroprocesszorokba.

== Forrás ==
== Forrás ==
* {{fordítás|en|Intel 8085}}
* {{fordítás|en|Intel 8085}}

== További információ ==
=== Idegen nyelvű ===
* [http://scanftree.com/microprocessor/Pin-Diagram-of-8085-and-Pin-description-of-8085 A processzor kivezetései és leírásuk]


{{Intel processzorok}}
{{Intel processzorok}}

A lap 2017. február 26., 23:30-kori változata

Intel 8085

Az Intel 8085 egy 8 bites processzor, amit az Intel 1977-ben fejlesztett ki. A 8085-ös kompatibilis az elődjével (Intel 8080), de kisebb teljesítményű gépekben is megfelelően működik, ami ahhoz vezetett, hogy egyszerűbb, és olcsóbb gépek előállításánál használták fel. A 8085-ös nevében az utolsó számjegy (5) a feszültségigényére utal. A chip csak +5V-t igényel, szemben a 8080-as három tápfeszültségével (-5V, +5V és +12V). Mindkét processzort gyakran használták CP/M operációs rendszert futtató gépekben (az operációs rendszert eredetileg is a 8080-as és 8085-ös processzorokon való futásra tervezték), később pedig mikrokontrollerként (a kis hardverigénye miatt). A CP/M-et futtató gépekben, és a robbanásszerű ütemben terjedő otthoni PC-kben a 80-as évek elején aztán e két chip helyett inkább a Zilog Z80-t használták.

A 8085-öst nagyon hosszú ideig használták mikrokontrollerként. A DECtape mágnesszalag adattároló vezérlőjeként, videóterminálokban, melyekben később sem váltották le.

Leírás

az Intel 8085 architektúrája

Az Intel 8085 egy hagyományos Neumann-elvű processzor, melynek alapja az Intel 8080. A csipet NMOS áramkörnek tervezték. Később a "H" verziósat megerősített NMOS eljárással készítették, gyors statikus RAM-ok mellé. Csupán 5 voltos feszültségre volt szüksége, mint a versenytársak processzorainak, ellenben az előd igényével. A 8085-ös körülbelül 6500 tranzisztort használt.

A 8085-ösbe beépítették a 8224-es (órajel-generátor) és a 8228-as (rendszervezérlő) funkcionalitásait, így nőtt az integritás mértéke. Hátrány a kortársakhoz képest (mint pl. a Z80-as) a tény, hogy az adatbusz alsó nyolc bitje és a (szintén nyolcbites) adatbusz multiplexálva használta ugyanazokat a kivezetéseket (ezek neve: AD0...AD7); ez nem jelentett gondot, ha a kifejezetten ehhez a CPU-hoz kifejlesztett 8155-ös, 8355-ös vagy 8755-ös memóriacsipeket használták.

A 8085 négy új megszakítási vonalat is kapott, ezek neve TRAP, RST7.5, RST6.5 és RST5.5 volt – az első a nem maszkolható interrupt (NMI) megfelelője, a többi három neve a megszakítás kezelésére utal: a megszakítás elfogadásakor a CPU végrehajt egy CALL 3CH/34H/2CH utasítást.

Újdonság továbbá beépített 'soros vonal', vagyis szabadon programozható be- és kiviteli vonal (nevük SID és SOD).

Programozási modell

A 8085-ös binárisan kompatibilis a 8080-as processzorral. Utasításkészletének alapja a Computer Terminal Corporation által kifejlesztett 8008-as utasításkészlete. Csupán néhány jelentéktelen utasítással egészítették ki a 8080-asból vett utasításkészletet.

Regiszterek

Az Intel 8085 regiszterei
15 14 13 12 11 10 09 08 07 06 05 04 03 02 01 00 (bit pozíciók)
A fő regiszterek
A Flags AF (accumulator and flags)
B C BC
D E DE
H L HL (indirect address)
Mutató regiszterek
SP Stack Pointer
Program counter (Program számláló)
PC Program Counter
Status regiszter
  S Z I H - P - C Flags

A processzor 7 darab 8 bites regiszterrel rendelkezett (A, B, C, D, E, H, L). Az "A" a 8 bites akkumulátorregiszter a többi vagy 6 darab 8 bites regiszter, vagy 3 darab 16 bites regiszterpár az utasítástól függően. Néhány utasítás megengedte, hogy a HL 16 bites akkumulátorregiszterként működjön, és, akárcsak a 8080-ban, a memória címek tartalma a HL-re mutatott, amit "M" pszeudóregiszterként lehetett elérni. Volt még egy 16 bites veremmutató regisztere (stack pointer), és egy szintén 16 bites utasításszámláló regisztere.

Parancsok, utasítások

Mint minden 8 bites processzornak, az egyszerűség kedvéért az utasítások bájtonként vannak kódolva (tartalmazva a regiszter-sorszámokat, de kihagyva a közvetlen adatokat). Néhányukat követte egy-két bájtnyi adat (közvetlen operandus, memória cím, portszám). Volt nyolc egybájtos hívóutasítás (RST) melyek fixen a 00h, 08h, 10h,..., 38h címekre vonatkoztak; ezek rendszerhívások, hardvermegszakítások vagy debuggerek megállási-pontjainak (breakpoint) megvalósításában voltak hasznosak. Az új megszakítási vonalak és a soros vonal kezelésére két új utasítás szolgált, nevük RIM és SIM (Read/Set Interrupt Mask).

Adatok

  • 64KiB memóriát képes megcímezni
  • 256 be- és kimeneti portot képes kezelni
  • kompatibilis az Intel 8080-nal
  • +5V feszültségre van szüksége
  • órajele 3 - 8 MHz
  • 40 tűs kialakítású

Oktatás

A 8085-ös processzort gyakran használják fel oktatási célokra, bevezetésként a mikroprocesszorokba.

Forrás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Intel 8085 című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információ

Idegen nyelvű