„Moór János” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 2602:304:B193:B410:294F:45D4:B57E:C76F (vita) szerkesztéséről [[User:TurkászBot|T…
10. sor: 10. sor:
Lakása és műhelye a [[gödöllő]]i Kossuth Lajos utca 1. szám alatt állt. 1933 októberében kútszivattyút szabadalmaztatott, melyet később ''„Moór-J Gödöllő”'' jelzéssel gyártott. A találmányt népegészségügyi jelentősége miatt felkarolta az [[Országos Közegészségügyi Intézet]], a korábbi nyitott kutakat a zárt rendszerű, higiénikus Moór-kútra cserélték. Országszerte, összesen mintegy {{szám|4000|Moór-kutat}} helyeztek üzembe.
Lakása és műhelye a [[gödöllő]]i Kossuth Lajos utca 1. szám alatt állt. 1933 októberében kútszivattyút szabadalmaztatott, melyet később ''„Moór-J Gödöllő”'' jelzéssel gyártott. A találmányt népegészségügyi jelentősége miatt felkarolta az [[Országos Közegészségügyi Intézet]], a korábbi nyitott kutakat a zárt rendszerű, higiénikus Moór-kútra cserélték. Országszerte, összesen mintegy {{szám|4000|Moór-kutat}} helyeztek üzembe.


1945 után államosították, majd felszámolták gépműhelyét minden igatlanat elvettek helyére a járási pártbizottság költözött. Moór Janos ezt követően ipari szövetkezetben dolgozott kotelezoen alkalmazottkent , majd 1953 utan ujra kisiparos kent indult elete a nullarol.
1945 után államosították, majd felszámolták gépműhelyét, helyére a járási pártbizottság költözött. Moór ezt követően ipari szövetkezetben dolgozott, majd kisiparos lett. 1956 után disszidált.


== Családja ==
== Családja ==

A lap 2017. február 21., 02:41-kori változata

Moór János emléktáblája Gödöllőn

Moór János (Gödöllő, 1897. március 29.[1]1981) géplakatos, kisiparos, feltaláló.

Életútja

A négy elemi elvégzése után vízhordóként dolgozott, majd géplakatosnak tanult. Az első világháborúban, 1918 nyarán a Piave melletti frontra vezényelték, majd hazatérve Gödöllőn, Vácon és Kecskeméten szolgált fegyvermesterként, majd őrmesterként, végül századparancsnok-helyettesként.

a Moór-kút (golyóscsapágyas szívó-nyomó kútszivattyú) elvi vázlata

Lakása és műhelye a gödöllői Kossuth Lajos utca 1. szám alatt állt. 1933 októberében kútszivattyút szabadalmaztatott, melyet később „Moór-J Gödöllő” jelzéssel gyártott. A találmányt népegészségügyi jelentősége miatt felkarolta az Országos Közegészségügyi Intézet, a korábbi nyitott kutakat a zárt rendszerű, higiénikus Moór-kútra cserélték. Országszerte, összesen mintegy 4000 Moór-kutat helyeztek üzembe.

1945 után államosították, majd felszámolták gépműhelyét, helyére a járási pártbizottság költözött. Moór ezt követően ipari szövetkezetben dolgozott, majd kisiparos lett. 1956 után disszidált.

Családja

Apja Moór Mihály kartali születésű uradalmi magtáros, anyja Prém Erzsébet vadkerti születésű háztartásbeli, mindketten római katolikusok. Jánosék hatan voltak testvérek. Első feleségével, Prill Ilonával, 1921. május 7-én kötött házasságot. 1945 után újra nősült, második házasságából 4 fia és egy lánya született.

Emlékezete

A golyóscsapágyas szívó-nyomó rendszerű öntöttvas kút egyik példányát 2002. június 21-én egykori háza előtt állították ki, az egykori gépműhely helyén álló épület falán emléktáblát helyeztek el.

Jegyzetek

  1. Születése bejegyezve a gödöllői polgári születési akv. 57/1897. folyószáma alatt.

Források