„Simándy József” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Színházi adattár (WP:BÜ), apróbb javítások |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
146. sor: | 146. sor: | ||
[[Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok]] |
[[Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok]] |
||
[[Kategória:Magyar Örökség díjasok]] |
[[Kategória:Magyar Örökség díjasok]] |
||
[[Kategória:Kistarcsa]] |
A lap 2017. február 19., 21:46-kori változata
Simándy József | |
Simándy József Bánk Bán szerepében (1974) | |
Simándy József Bánk Bán szerepében (1974) | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Schulder József |
Született | 1916. szeptember 18. Kistarcsa |
Elhunyt | 1997. március 4. (80 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1943–1945) |
Pályafutás | |
Műfajok | opera |
Híres dal | Hazám, hazám (Erkel Ferenc: Bánk bán) |
Hangszer | énekhang |
Hang | tenor |
Díjak |
|
Tevékenység | operaénekes |
Simándy József aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Simándy József témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Simándy József (született Schulder[1]) (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. – Budapest, 1997. március 4.) Kossuth-díjas magyar operaénekes (tenor), főiskolai tanár, érdemes és kiváló művész. Magyarország egyik leghíresebb tenoristája volt, akinek hangja és alakja elválaszthatatlanul forrt össze több magyar nemzedék tudatában Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével.
Jelentősége
Híres szerepe Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusának előadása is. Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belső ereje hőstenor szerepek eljátszására tette különösen alkalmassá. Számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, és itthon is a közönség kedvence volt. A 20. század második felében nagyon sok magyar gyermek számára az ő hangján csendült fel először a Bánk bán Hazám, hazám áriája az iskolák ének-zene óráin.
Életpályája
Iskolái elvégzése után a Szürketaxi vállalatnál autószerelést tanult, és ott dolgozott 1939 őszéig. Posszert Emília magániskolájában, majd 1943 és 1945 között a Zeneakadémián tanulta az éneklést dr. Székelyhidy Ferenc növendékeként. A világháború alatt az Operaház kórusának tagja volt. Szólótenorként 1946-ban mutatkozott be a Szegedi Nemzeti Színházban, Bizet Carmen című operájában, Don José szerepében.
Az Operaháznak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től társulaton kívüli magánénekese volt. 1956–1960 között a müncheni Staatsoperben is fellépett. 1978–1986 közt a Zeneakadémián tanított.
Felesége Hegedűs Judit balettművész, gyermekei: Judit, Katalin és Péter.
Évtizedekig lakott a Mártonhegyi úton, a Hegyvidék megbecsült polgára volt.
Színházi szerepei
Simándi Józsefként
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 2.[2]
- Somogyi Pál: Ilyen vagyok (Sanzonest)....
- Verdi: Az álarcosbál....Richard
Simándy Józsefként
|
|
Fontosabb díjai
- Kossuth-díj (1953)
- Érdemes művész (1962)
- Kiváló művész (1964)
- SZOT-díj (1970)
- Erzsébet-díj (1990)
- Bartók–Pásztory-díj (1990)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1996)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1996)
- Magyar Örökség díj (1997)
Emlékezete
Emlékét többek között a Simándy József Baráti Társaság és a Hazám, Hazám Te Mindenem Művészeti és Oktatási Alapítvány[4] ápolja. A szegedi Simándy Énekversenyen számos jelentős énekes tűnt fel, mint Gál Erika, Rálik Szilvia, Geszthy Veronika, Wierdl Eszter, Bretz Gábor, Fekete Attila, Kiss B. Atilla, Kovácsházi István, Kóbor Tamás, Nyári Zoltán, Wendler Attila, Balczó Péter.
Abaújszántón 2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avattak: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.[5]
A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hírhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.
2005-ben jelent meg a Simándy József újra "megszólal" című kötet, melynek szerkesztője fia, Simándy Péter volt.
Balatongyörökön, ahol háza és szőlője volt és sok időt töltött, 2006 júliusában avatták szobrát, és évente megemlékeznek róla. 2011-ben utcát neveztek el róla Budapesten.
A kistarcsai összevont iskolát róla nevezték el 2011-ben (Simándy József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény).
Keszthelyen, a Fejér György Városi Könyvtárban és 2011 őszétől, a felújított MOM Kulturális Központban emlékszoba őrzi nevét.
Jegyzetek
- ↑ A család tájékoztatása szerint a magyarosított név Simándi. Az Operaház kérésére kapta meg a közismert művésznevet.
- ↑ 2013. január 15-i lekérdezés
- ↑ Csak a zenés szerepeket sorolom fel, mert a többi Simándi József szerepei
- ↑ Az alapítvány adatlapja
- ↑ Abaújszántó weblapja
Források
- Dalos László: Bánk bán elmondja. ISBN 9638591781
További információk
- BMC Mûvészadatbázis: Simándy József
- Bánk Bán részlet 13 perc videó
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Fodor Géza: Nagy magyar énekesek
- Még egyszer Simándyról – könyvajánló
- Erdélyi Napló: Hazám, hazám, Te mindenem!
- A centenáriumi IX. Nemzetközi Simándy József Énekverseny Szeged versenyfelhívása
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Magyar operaénekesek
- Tenorok
- Kossuth-díjasok
- Nevet változtatott személyek
- A Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai
- Magyar egyetemi, főiskolai oktatók
- 1916-ban született személyek
- 1997-ben elhunyt személyek
- Bartók–Pásztory-díjasok
- Erzsébet-díjasok
- SZOT-díjasok
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- Magyar Örökség díjasok
- Kistarcsa