„Balatonalmádi” változatai közötti eltérés

{{Magyar település infobox

| név = Balatonalmádi

| címer = HUN Balatonalmádi COA.jpg

| régió = Közép-Dunántúl

| járás = Balatonalmádi

| rang = [[város]]

| irányítószám = 8220

| körzethívószám = 88

| népsűrűség = 171,69

| terület = 49,88

| szélességi fok =

| hosszúsági fok =

| weboldal = www.balatonalmadi.hu

| KSH kód = 05838

}}

 

== Fekvése ==

 

== Története ==

 

A környék a természet által nyújtott előnyök és a Balaton közelsége révén már a [[Ókori Róma|római időkben]] lakott hely volt. A [[honfoglalás]] idején a fejedelmi törzs szállásterületéhez tartozott. Almádi első írásos említése [[1082]]-ből, Vörösberényé 1109-ből származik. Településalakító adottságai közt a távoli múltban elsősorban (a [[permi vörös homokkő]] málladékából keletkezett talaja révén) szőlőtermő helyként szerepelt.

 

A település gazdasági alapját ma alapvetően az üdülő-idegenforgalom, s az ezen gazdasági ágra települt szolgáltatások és ellátás képezik. Foglalkoztatási struktúrájában is ez jellemző, melynek allergikus oldala a szezonalitás. A várossá válással idetelepült intézményrendszer igényei révén, a kiegészítő és helyi termelő gazdasági szervezetek letelepedésével, az idegenforgalmi szezon megnyújtásával ez az egyoldalúság lassan oldódik.

A városnak parti településkörnyékére gyakorolt vonzó hatása elsősorban kereskedelmi-szolgáltató és szórakoztató hálózatával valósul meg, melyben a kilencvenes évek magánvállalkozásai, privatizált gazdálkodó szervezetei igen változatos kínálatot jelentenek.

 

 

A város fejlesztésében a nyolcvanas évektől nagyobb hangsúlyt kapott az állandó népesség letelepítését szolgáló magán- és szervezett lakásépítés is, valamint a városi funkciót bővítő középfokú intézmények ide telepítése, köztük a jónevű kéttannyelvű gimnázium – az ország első ilyen intézménye –, bevásárlócentrum stb. Ezek térségellátó-szervező hatása fokozatosan kiterjed, s az előzőkben említett spontán agglomerációt is kezdi normális településfejlesztési keretbe illeszteni. A város gazdasága és urbánus-, illetve üdülő-idegenforgalmi jellegének erősítése megkívánja a korszerű telekommunikációs, illetve informatikai hálózatokkal való mielőbbi kapcsolatok és helyi szolgáltatások kiépítését, amely egy újabb helyi gazdasági ág megjelenését eredményezheti. A városi atmoszféra igényli az állandó kulturális-művelődési szolgáltatásokat, publikációkat, melyek meglevő helyi hagyományokra és polgári kezdeményezésekre alapozhatnak.

=== Polgármesterei ===

;Jelenleg

;Korábban

*

 

== Nevezetességei ==

* Erődített református templom, Balatonalmádi-Vörösberény

:Vörösberény – [[12. század|12]]–[[13. század]], [[Romanika|román]] kori alapokon nyugvó, a [[gótika]] stílusjegyeit is magán viselő református erődtemplom. Feltételezések szerint a tatárjárás előtt emelték, majd a [[13. század]]ban bővítették és a [[15. század]]ban gótikus tornyot építettek hozzá. Az évszázadok alatt hol katolikus, hol református hívek használták. A [[18. század]]ra felépült ma is látható tornya, és a középkori eredetű védművet is ekkor alakították át lőréses erődfallá.<ref>Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: ''Várak Magyarországon''. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 57. oldal. ISBN 978-963-357-649-6</ref> A kőfallal kerített templom tömeghatásában még érződik a középkori eredet, de belépve [[barokk]] boltozatos, osztatlan csarnoktér fogad.

* Szent Ignác-templom ([[római katolikus egyház|római katolikus]]), Balatonalmádi-Vörösberény

:A barokk építészet meghatározó példája a [[Loyolai Szent Ignác]] tiszteletére emelt, s [[1779]]-ben felszentelt vörösberényi római katolikus templom a kolostoregyüttessel, amely a környék egyik legszebb építészeti emléke. A templom freskói, oltárai, szószéke kiemelkedő művészi alkotások. A volt kolostor már [[1758]]-ban a [[győr]]i [[Jézus Társasága|jezsuiták]] „berényi kastélya”-ként létezett. Ma Kolostor Hotel néven üzemel.

* Szent Imre-templom (római katolikus), Balatonalmádi

:Az Almádi központjában lévő [[Szent Imre]] plébániatemplom [[1930]]-ban épült Medgyasszay István tervei alapján. A templom különös értéke, hogy az [[erdély]]i építészet hagyományait követi, de tömegében meghatározó a vöröskő-architektúra. A templom mellett áll az [[1956]]-ban a [[budai vár]]ból áthelyezett [[Szent Jobb]]-kápolna, Róth Miksa [[I. István magyar király|Szent Istvánt]] ábrázoló aranymozaikjával és Szent István jobbjának egy fragmentumával. 2008 óta Szent Imre herceg és édesanyja, Boldog (Bajor) Gizella ereklyéje is a Szent Jobb kápolnában került elhelyezésre.

* Vörösberényi római katolikus templom

* Szabadtéri Kápolna, Balatonalmádi-Káptalanfüred

* [[Óvári Kilátó]]

A 19-20. század fordulóján kezdte meg működését a Polgári Olvasókör.1962-ben önálló épületben megalakult a községi könyvtár, amely 1965-től a mai Polgármesteri Hivatal helyén várta olvasóit. Járási könyvtárként a helyi lakosok ellátásán kívül 52 község könyvtárainak is központja volt. Az 1985-ös földrengést követően 1987-ben ideiglenes elhelyezést kapott az I. sz. Óvodában, majd 1993-tól a Bajcsy-Zsilinszky utcai volt gyógyszertár épületében 2003-ig. 2003- ban költözött jelenlegi helyére az intézmény, ahol mind szolgáltatásaiban, mind technikailag megújulva várja a könyvtárba érkező érdeklődőket. A Pannónia célja, hogy a közművelődés és a kultúra legszélesebb skáláját sorakoztassa fel, kielégítse valamennyi korosztály igényeit és az ő érdeklődési körüknek megfelelő rendezvényeket szervezve, a kultúrát megszerettetve igényes és színvonalas szórakozási, kikapcsolódási illetve tanulási lehetőségeket biztosítson a helyi és az ide látogatók számára.

 

== Híres balatonalmádi polgárok ==

* [[Czuczor Sándor]]

* [[Veszeli Lajos]]

* Itt halt meg [[1956]]. [[május 28.|május 28]]-án [[Aggházyné Balló Mariska]] festő

 

== Jegyzetek ==

 

== További információk ==

* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=50 Légifotók a városról]

* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=1270 Balatonalmádi hídképek]

 

{{Balatonalmádi járás}}