„Nezahualcóyotl texcocói uralkodó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Nemzetközi katalógusok sablon hozzáadása AWB
javítások
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:ImgNezahualcoyotll.jpg|thumb|right|]]
[[Fájl:ImgNezahualcoyotll.jpg|thumb|right|]]
'''Acolmitzli Nezahualcóyotl''' ([[Texcoco]], [[1402]]. [[április 28.]] – Texcoco, [[1472]]. [[június 4.]]) [[aztékok|azték]] uralkodó, [[filozófus]] és [[költő]] volt.
'''Acolmitzli Nezahualcóyotl''' ([[Texcoco]], [[1402]]. [[április 28.]] – Texcoco, [[1472]]. [[június 4.]]) akolva uralkodó, [[filozófus]] és [[költő]] volt.


== Élete ==
== Élete ==


Az acolhuák uralkodója volt (csicsmekák törzsszövetség), akik az aztékokhoz hasonlóan a nahuák elágazó nyelv- és kultúrkörébe tartoznak. Nezahualcóyotl Ixtlilxóchitl (apa) és Matlalcihuatzin (anya) gyermekeként látta meg a napvilágot, akiket a [[tepanekák]] egy rajtaütés során megnyilkoltak. Erre Nezahualcóyotl az aztékok fővárosába Tenochtitlánba menekült, mert az aztékok uralkodója házasság révén a rokonságba tartozott. Itt széles körű képzésben volt része az elkövetkező években, de többször is menekülnie kellett a tapenákok elől. Végül 1431-ben szövetségesei, az aztékok segítségével legyőzte a tapenákokat és visszatérhetett hazája fővárosába [[Texcoco]]ba, ahol 29 évesen végre uralkodó lett. A hosszú várakozásnak köszönheti nevét is; Nezahualcóyotl aztékul annyit tesz mint "éhes kojote".
A csicsimékek törzsszövetségéhez tartozó akolvák uralkodója volt, akik az aztékokhoz hasonlóan a nahuák elágazó nyelv- és kultúrkörébe tartoznak. Nezahualcóyotl Ixtlilxóchitl (apa) és Matlalcihuatzin (anya) gyermekeként látta meg a napvilágot, akiket a [[tepanékok]] egy rajtaütés során megnyilkoltak. Erre Nezahualcóyotl az aztékok fővárosába, [[Tenocstitlan]]ba menekült, mert az aztékok uralkodója házasság révén a rokonságba tartozott. Itt széles körű képzésben volt része az elkövetkező években, de többször is menekülnie kellett a tepanékok elől. Végül 1431-ben szövetségesei, az aztékok segítségével legyőzte a tepanékokat, és visszatérhetett hazája fővárosába, [[Texcoco|Texcocó]]ba, ahol 29 évesen végre uralkodó lett. A hosszú várakozásnak köszönheti nevét is; Nezahualcóyotl aztékul annyit tesz mint „éhes prérifarkas”.


Az elkövetkező években Texcocoban felvirágzott a kultúra, tudomány, építészet, vallás és mezőgazdaság. Őt magát mind az építészet, mind a költészet és filozófia rendkívül érdekelte. Többek között ő tervezte azt az vízvezetéket is, amely a sós vizű [[Texcoco-tó]] egy szigetére épült Tenochtitlánt ellátta ivóvízzel. Palotájanak, amelynek romjait még ma is meg lehet csodálni Texcoco-ban, szintén rafinált vízellátása volt. Néhány költeménye szájhagyomány útján fennmaradt és keresztény szerzetesek végül feljegyezték a XVI. században. [[Codex Ixtlilxóchitl]].
Az elkövetkező években Texcocóban felvirágzott a kultúra, a tudomány, az építészet, a vallás és a mezőgazdaság. Őt magát mind az építészet, mind a költészet, mind a filozófia rendkívül érdekelte. Többek között ő tervezte azt az vízvezetéket is, amely a sós vizű [[Texcoco-tó]] egy szigetére épült Tenochtitlant ellátta ivóvízzel. Palotájanak, amelynek romjait még ma is meg lehet csodálni Texcocóban, szintén jól működő vízellátása volt. Néhány költeménye szájhagyomány útján fennmaradt, majd keresztény szerzetesek végül feljegyezték őket a 16. században ([[Ixtlilxóchitl-kódex]]).


Valószínűsíthető, hogy Nezahualcóyotl számtalan asszonyával több mint 100 gyereket nemzett. Fia [[Nezahualpilli]] (* 1464; † 1515) halála után 1472-ben követte a trónon.
Valószínűsíthető, hogy Nezahualcóyotl számtalan asszonyával több mint 100 gyereket nemzett. Halála után, 1472-ben egyik fia, [[Nezahualpilli]] (* 1464; † 1515) követte őt a trónon.


== Irodalom ==
== Irodalom ==
22. sor: 22. sor:
[[Kategória:1402-ben született személyek]]
[[Kategória:1402-ben született személyek]]
[[Kategória:1472-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1472-ben elhunyt személyek]]

[[tl:Nezahualcóyotl]]

A lap 2017. február 8., 11:40-kori változata

Acolmitzli Nezahualcóyotl (Texcoco, 1402. április 28. – Texcoco, 1472. június 4.) akolva uralkodó, filozófus és költő volt.

Élete

A csicsimékek törzsszövetségéhez tartozó akolvák uralkodója volt, akik az aztékokhoz hasonlóan a nahuák elágazó nyelv- és kultúrkörébe tartoznak. Nezahualcóyotl Ixtlilxóchitl (apa) és Matlalcihuatzin (anya) gyermekeként látta meg a napvilágot, akiket a tepanékok egy rajtaütés során megnyilkoltak. Erre Nezahualcóyotl az aztékok fővárosába, Tenocstitlanba menekült, mert az aztékok uralkodója házasság révén a rokonságba tartozott. Itt széles körű képzésben volt része az elkövetkező években, de többször is menekülnie kellett a tepanékok elől. Végül 1431-ben szövetségesei, az aztékok segítségével legyőzte a tepanékokat, és visszatérhetett hazája fővárosába, Texcocóba, ahol 29 évesen végre uralkodó lett. A hosszú várakozásnak köszönheti nevét is; Nezahualcóyotl aztékul annyit tesz mint „éhes prérifarkas”.

Az elkövetkező években Texcocóban felvirágzott a kultúra, a tudomány, az építészet, a vallás és a mezőgazdaság. Őt magát mind az építészet, mind a költészet, mind a filozófia rendkívül érdekelte. Többek között ő tervezte azt az vízvezetéket is, amely a sós vizű Texcoco-tó egy szigetére épült Tenochtitlant ellátta ivóvízzel. Palotájanak, amelynek romjait még ma is meg lehet csodálni Texcocóban, szintén jól működő vízellátása volt. Néhány költeménye szájhagyomány útján fennmaradt, majd keresztény szerzetesek végül feljegyezték őket a 16. században (Ixtlilxóchitl-kódex).

Valószínűsíthető, hogy Nezahualcóyotl számtalan asszonyával több mint 100 gyereket nemzett. Halála után, 1472-ben egyik fia, Nezahualpilli (* 1464; † 1515) követte őt a trónon.

Irodalom

  • José Luis Martínez: Nezahualcóyotl: vida y obra. Mexiko-város: Fondo de Cultura Económica, 1972.
  • Heiderose Hack-Bouillet: Nezahualcóyotl: Blumen und Gesänge. Scaneg, München 2005. ISBN 3-89235-512-6
  • Gordon Brotherston: "Nezahualcóyotl's Lamentaciones and their Náhuatl origins: the westernization of ephemerality". In: Estudios de Cultura Náhuatl, 10, 1972, S. 393-408.