„Varsói metró” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
Az első metróépítési tervek 1925-ben merültek fel. Két vonalat terveztek építeni: egy észak-délit és egy nyugat-keletit. A munkálatokat először a [[Nagy gazdasági világválság|nagy gazdasági válság]], majd a II. világháború miatt hagyták abba. A háború után visszatértek a metróépítés terveihez, még maga [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] is felajánlotta a segítségét, de [[Bolesław Bierut]] államelnöknek a [[Kultúra és Tudomány Palotája|Kultúrpalota]] jobban tetszett, azt mondta, hogy „Varsónak metró nem szükséges”.<ref>Włodzimierz Tadeusz Kowalski ''Walka dyplomatyczna o miejsce Polski w Europie (1939-1945)'', Książka i Wiedza, Warszawa, 1979</ref> 1951-ben megint megkezdték a tervezést és az építést, de 1957-ben műszaki nehézségek miatt teljesen abbahagyták a munkálatokat, sőt, a Minisztertanács megtiltotta, hogy a tömegtájékoztatási eszközök megemlítsék a metrót. |
Az első metróépítési tervek 1925-ben merültek fel. Két vonalat terveztek építeni: egy észak-délit és egy nyugat-keletit. A munkálatokat először a [[Nagy gazdasági világválság|nagy gazdasági válság]], majd a II. világháború miatt hagyták abba. A háború után visszatértek a metróépítés terveihez, még maga [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] is felajánlotta a segítségét, de [[Bolesław Bierut]] államelnöknek a [[Kultúra és Tudomány Palotája|Kultúrpalota]] jobban tetszett, azt mondta, hogy „Varsónak metró nem szükséges”.<ref>Włodzimierz Tadeusz Kowalski ''Walka dyplomatyczna o miejsce Polski w Europie (1939-1945)'', Książka i Wiedza, Warszawa, 1979</ref> 1951-ben megint megkezdték a tervezést és az építést, de 1957-ben műszaki nehézségek miatt teljesen abbahagyták a munkálatokat, sőt, a Minisztertanács megtiltotta, hogy a tömegtájékoztatási eszközök megemlítsék a metrót. |
||
1974-ben ismét megalakult a Metróépítési Igazgatóság, és 1983-ban végre elkezdték az építést. Csak 1995-ben fejezték be: [[április 7]]-én indult meg az első szerelvény a Kabaty-erdő („Kabaty” állomás) és a Műszaki Egyetem („Politechnika” állomás) között. Az első vonatok orosz gyártmányok voltak (81-es típusú kocsik [[Mityiscsi]]ból), 2000-ben pedig a francia [[Alstom]]-tól vásárolt kocsikat Varsó (az Alstom-kocsikat ezután [[Chorzów]]ban gyártották). A vonalat fokozatosan meghosszabbították az ArcelorMittal Kohóig („Młociny” állomás – 2008. október 25.) Az egész vonal hosszúsága 23 km. |
1974-ben ismét megalakult a Metróépítési Igazgatóság, és 1983-ban végre elkezdték az építést. Csak 1995-ben fejezték be: [[április 7.|április 7]]-én indult meg az első szerelvény a Kabaty-erdő („Kabaty” állomás) és a Műszaki Egyetem („Politechnika” állomás) között. Az első vonatok orosz gyártmányok voltak (81-es típusú kocsik [[Mityiscsi]]ból), 2000-ben pedig a francia [[Alstom]]-tól vásárolt kocsikat Varsó (az Alstom-kocsikat ezután [[Chorzów]]ban gyártották). A vonalat fokozatosan meghosszabbították az ArcelorMittal Kohóig („Młociny” állomás – 2008. október 25.) Az egész vonal hosszúsága 23 km. |
||
A második vonal teljes kiépítésben Bemowo kerületből Pragába (Bródno lakótelepre) vezet majd. 2010. szeptember 11-én elkezdődött a második vonal építése, első, központi szakaszán [[2015]]. [[március 8.|március 8]]-án indult meg a forgalom. |
A második vonal teljes kiépítésben Bemowo kerületből Pragába (Bródno lakótelepre) vezet majd. 2010. szeptember 11-én elkezdődött a második vonal építése, első, központi szakaszán [[2015]]. [[március 8.|március 8]]-án indult meg a forgalom. |
A lap 2017. február 7., 20:46-kori változata
Varsói metró | |
Adatok | |
Ország | Lengyelország |
Helyszín | Varsó |
Típus | metró |
Átadás | 1995 |
Hálózat hossza | 29 km |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Éves forgalom | 195 400 000 (2019)[1] |
Üzemeltető | |
Üzemeltető | Metro Warszawskie |
Tulajdonos | Varsó |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 52° 13′, k. h. 21° 02′Koordináták: é. sz. 52° 13′, k. h. 21° 02′ | |
A Varsói metró weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Varsói metró témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A varsói metró jelenleg két vonalból, egy észak-déli és egy kelet-nyugati irányúból áll.
Az első metróépítési tervek 1925-ben merültek fel. Két vonalat terveztek építeni: egy észak-délit és egy nyugat-keletit. A munkálatokat először a nagy gazdasági válság, majd a II. világháború miatt hagyták abba. A háború után visszatértek a metróépítés terveihez, még maga Sztálin is felajánlotta a segítségét, de Bolesław Bierut államelnöknek a Kultúrpalota jobban tetszett, azt mondta, hogy „Varsónak metró nem szükséges”.[2] 1951-ben megint megkezdték a tervezést és az építést, de 1957-ben műszaki nehézségek miatt teljesen abbahagyták a munkálatokat, sőt, a Minisztertanács megtiltotta, hogy a tömegtájékoztatási eszközök megemlítsék a metrót.
1974-ben ismét megalakult a Metróépítési Igazgatóság, és 1983-ban végre elkezdték az építést. Csak 1995-ben fejezték be: április 7-én indult meg az első szerelvény a Kabaty-erdő („Kabaty” állomás) és a Műszaki Egyetem („Politechnika” állomás) között. Az első vonatok orosz gyártmányok voltak (81-es típusú kocsik Mityiscsiból), 2000-ben pedig a francia Alstom-tól vásárolt kocsikat Varsó (az Alstom-kocsikat ezután Chorzówban gyártották). A vonalat fokozatosan meghosszabbították az ArcelorMittal Kohóig („Młociny” állomás – 2008. október 25.) Az egész vonal hosszúsága 23 km.
A második vonal teljes kiépítésben Bemowo kerületből Pragába (Bródno lakótelepre) vezet majd. 2010. szeptember 11-én elkezdődött a második vonal építése, első, központi szakaszán 2015. március 8-án indult meg a forgalom.
A metrót a Varsói Metró Kft. („Metro Warszawskie” sp. z o.o.) felügyeli. A metrókocsik típusai a következőek:
- 81 – orosz, Szentpétervárból és Mityiscsiból, 60 régebbi (1990-ben, 1994-ben és 1997-ben vásárolták) és 60 újabb (2007-ben és 2008-ban vásárolva) - összesen 20 vonat,
- Metropolis – a francia ALSTOM-ból (2000-ben 4 vonat Barcelonaban gyártott, 2001-05 között 14 vonat Chorzówban gyártott),
- Inspiro - Siemens-ből, 2013-tól, 35 vonat, Bécsben és Újszandec-ben gyártott.
2000-ig az utazás ingyenes volt, mert a „Metro Warszawskie” növelni akarta népszerűséget (bár már az elejétől fogva rengeteg ember használta a metrót). 2000 októberétől minden állomáson mágneses beléptetőkapuk állnak, és ZTM-jeggyel lehet utazni.
-
Siemens Inspiro a "Politechnika" állomáson
-
„Marymont” állomás 81 típusú vonattal
-
Metropolis típusú vonat
Külső hivatkozások
- Metro Warszawskie – Warsaw Metro official website (lengyelül)/(angolul)
- Construction the second line of Warsaw Metro – official website (lengyelül)/(angolul)
- Warsaw at UrbanRail.net
- Warsaw Metro fan site and discussion forum (lengyelül)
- Warszaw Metro Track Map at Trackmap.Ru (oroszul)
- pictures of Warsaw Metro (angolul) (németül)
- Stations as Canvas: Painting the Warsaw Metro
- Videos
- Television TVPW - The Information Movie about Warsaw Metro system (production: TVPW) (lengyelül)
- Television TVPW - Relation of opening the "Słodowiec" station (production: TVPW) (lengyelül)
- Television TVPW - The movie about building the metro in Warsaw from the beginning to the end (production: TVPW) (lengyelül)
- Television TVPW - The interview with Robert Jaryczewski - the best metro driver of the world in 2008 (production: TVPW) (lengyelül)
- Television TVPW - The movie about signaling in metro in Warsaw (production: TVPW) (lengyelül)
Források
- ↑ https://www.metro.waw.pl/pliki/PDFy/metro_raport_roczny_2019.pdf
- ↑ Włodzimierz Tadeusz Kowalski Walka dyplomatyczna o miejsce Polski w Europie (1939-1945), Książka i Wiedza, Warszawa, 1979