„Wolfgang Menzel” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
|aláírás= |
|aláírás= |
||
}} |
}} |
||
'''Wolfgang Menzel''' ([[Wałbrzych|Waldenburg]] (Porosz-Szilézia), [[1798]]. [[június 21.]] – [[Stuttgart]], [[1873]]. [[április 23.]]) német író. |
'''Wolfgang Menzel''' ([[Wałbrzych|Waldenburg]] (Porosz-Szilézia), [[1798]]. [[június 21.]] – [[Stuttgart]], [[1873]]. [[április 23.]]) német író, [[irodalomtörténet|irodalomtörténész]] és kritikus. |
||
==Élete== |
==Élete== |
||
A lap 2017. február 4., 12:44-kori változata
| Wolfgang Menzel | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1798. június 21. Waldenburg (Porosz-Szilézia) |
| Elhunyt | 1873. április 23. (74 évesen) Stuttgart |
| Sírhely | Hoppenlau Cemetery |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers, próza |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wolfgang Menzel témájú médiaállományokat. | |
Wolfgang Menzel (Waldenburg (Porosz-Szilézia), 1798. június 21. – Stuttgart, 1873. április 23.) német író, irodalomtörténész és kritikus.
Élete
Tanulmányait Boroszlóban, Berlinben, Jénában és Bonnban végezte. Egy ideig tanítóskodott, de publicisztikai tevékenységével csakhamar magára vonta a figyelmet és 1830-ban beválasztották a württembergi rendi tartománygyűlésbe. Ellenzéki törekvéseivel nem érve célt, 1838-ban visszavonult, de az 1848-49-iki mozgalmas idők ismét a politikai küzdőtérre hívták. Elvei összeütközésbe hozták az agg Goethe világirodalmi törekvéseivel és Die deutsche Litteratur című művében hevesen meg is támadta Goethe domináló befolyását. Éles tollát azután a liberális és Franciaországgal rokonszenvező irók, különösen Börne és Heine, az Ifjú Németország irodalmi és publicisztikai munkássága ellen fordította. Ekkor ártatlanul belekeveredett a denunciálás vádjába. 1859-től a német egységért fejtett kiernyedetlen irodalmi küzdelmet. Történelmi műveiben is mindig pártember: reakcionárius, de minden ízében nemzeti. Mint költő már 1823-ban Streckverse című szellemes könyvével lépett fel. Egyéb költői művei: Rübezahl (1829) és Narcissus (1830), dramatizált regék; továbbá egy történeti regény a harmincéves háború hátterével: Furore (1851). A régi germán világ iránt való hajlama germanisztikai tudományos foglalkozásra is ösztönözte: Mythologische Forschungen und Sammlungen (1842); Zur deutschen Mythologie: Odhin (1855); Die deutsche Dichtung von der ältesten bis auf die neueste Zeit (1858, 3 kötet). Továbbá: Christliche Symbolik (1854); Die Naturkunde in christlichem Geiste aufgefasst (1856); Kritik des modernen zeitbewusstseins (1869); Die vorchristliche Unsterblichkeitslehre (1869). Hagyatékából megjelentek: Denkwürdigkeiten (1876) és Nachgelassene Novellen (1885).
Forrás
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X