„Kapu utcai kapu” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a 0 |
|||
10. sor: | 10. sor: | ||
| pozíciós térkép = Brassó belváros |
| pozíciós térkép = Brassó belváros |
||
}} |
}} |
||
A [[Brassó|brassói]] '''Kapu utcai kapu''' ({{ny-ro|Poarta Străzii Porții}}, {{ny-de|Purzenthor}}) a [[Kapu utca]] északkeleti végén helyezkedett el; a középkori [[Brassó várfalai és bástyái|városerőd]] egyik legelsőként épített és legnagyobb városkapuja volt. A 15. század elején építették, a legelső várfalakkal együtt, és 1857-ben bontották le. |
A [[Brassó|brassói]] '''Kapu utcai kapu''' ({{ny-ro|Poarta Străzii Porții}}, {{ny-de|Purzenthor}}) a [[Kapu utca]] északkeleti végén helyezkedett el; a középkori [[Brassó várfalai és bástyái|városerőd]] egyik legelsőként épített és egyik legnagyobb városkapuja volt. A 15. század elején építették, a legelső várfalakkal együtt, és 1857-ben bontották le. |
||
==Elnevezése== |
==Elnevezése== |
||
37. sor: | 37. sor: | ||
{{Brassó erődítményei}} |
{{Brassó erődítményei}} |
||
{{portál|Erdély|-}} |
{{portál|Erdély|-}} |
||
[[Kategória:Brassó középkori városerődje]] |
[[Kategória:Brassó középkori városerődje|Kapu kapu]] |
||
[[Kategória:Elpusztult építmények]] |
[[Kategória:Elpusztult építmények]] |
A lap 2017. január 31., 20:52-kori változata
Kapu utcai kapu | |
A kapu a 17. századi Brassó makettjén | |
Ország | Románia |
Település | Brassó |
Hely | Brassó |
Építési adatok | |
Építés éve | 15. század |
Rekonstrukciók évei | 1524, 1725 |
Bezárás | 1857 |
Lebontás éve | 1857 |
Típus | kapu |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 38′ 40″, k. h. 25° 35′ 42″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 40″, k. h. 25° 35′ 42″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapu utcai kapu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A brassói Kapu utcai kapu (románul: Poarta Străzii Porții, németül: Purzenthor) a Kapu utca északkeleti végén helyezkedett el; a középkori városerőd egyik legelsőként épített és egyik legnagyobb városkapuja volt. A 15. század elején építették, a legelső várfalakkal együtt, és 1857-ben bontották le.
Elnevezése
Kezdetben egyszerűen Főkapunak nevezték.[1] A hozzá tartozó utca idővel felvette a Kapu utca (Purzengasse) nevet, így meghonosodott a Kapu utcai kapu elnevezés. Német neve Purzenthor, ez a latin porta (kapu) szász Purzen elferdítéséből és a német thor (kapu) szavakból tevődik össze.[2]
Porta Moldavica (Moldvai kapu) néven is említik, mivel egy 1602-es rendelet (Acta et Decreta Centrum Virorum) értelmében a moldvai kereskedők csak ezen a kapun léphettek be a városba, és ezen keresztül hagyhatták el azt.[3] Orbán Balázs Nagyutca-kapunak nevezi.[4]
Története
Brassó várfalait 1395-ben kezdték építeni, Zsigmond magyar király felhívására, és a 15. század első felében készültek el. A kapu a legelső várfalakkal együtt épült, az Üstkészítők utcája (későbbi nevén Kapu utca) végén.[5] Az 1519-es tűzvész elpusztította a kaput és a Kapu utca nagy részét; ezeket 1522–1524 között építették újjá. 1535-ben felépítették a kapu tornyát, melyre 1537-ben órát helyeztek; ez volt a harmadik toronyóra Brassóban, a Fekete templom és a Városháza órái után. Az óra számlapjának freskóit Gregorius készítette.[1]
1613-ban megerősítették a bástyákat, Báthory Gábor esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot. Ugyanebben az időszakban egy keskenyebb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a Csizmadia-zwingert.
Az 1650-es, 1689-es, 1718-as földrengések és tűzvészek megrongálták a kaput. 1724–1725 között ismét újjáépítették a kapubástyát és az erődítményeket, azonban az 1802. október 6-i földrengés helyrehozhatatlanul megrongálta azokat. 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. A helyén később felépítették a Gyertyánfy- és a Bachmeyer-házakat, a Kertsch-villát (ennek a helyén áll ma a Modarom épület), a Magyar Ipariskolát (jelenleg a CFR regionális igazgatósága), és a Magyar Kereskedelmi Akadémiát (jelenleg a Transilvania Egyetem szárnya).
Leírása
A kapu voltaképpen egy száz méter hosszú, bevehetetlen erődítmény-komplexum volt. A városon kívülről a külső bástyába egy felvonóhídon lehetett bejutni (ez a jelenlegi Modarom épület helyén volt), mely a várfal körüli vizesárok fölött vezetett át. A patkó alakú külső bástya udvarából a középső kapun keresztül lehetett továbbhaladni. A középső kapu megközelítőleg a jelenlegi CFR-épület helyén állt, fölötte volt az őrszoba és a fegyverraktár. Innen egy hosszú, fedett folyosó vezetett a belső kapuig, mely körülbelül a Kapu utca és a Barátok utcája (ma Str. Mihail Sadoveanu) kereszteződésénél állt.[6] A kapubástya mellett a várfal két méter széles és hat méter magas volt.
Jegyzetek
- ↑ a b Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov (román nyelven). Vidombák: Haco International, 163. o.. ISBN 9789737706355 (2015)
- ↑ Nussbächer, Gernot. „Die Zwei Purzen”, Karpatenrundschau, 2010. december 2. (Hozzáférés: 2017. január 31.)
- ↑ Jekelius, Erich. Das Burzenland III/1 (német nyelven). Brassó: Verlag Burzenlander Sachsischen Museum (1928)
- ↑ Orbán Balázs. XVIII. Brassó belvárosa: Brassó överőde, A Székelyföld leírása, VI. Barczaság. Pest: Ráth Mór (1868)
- ↑ Mihăilescu, Teofil. Brașov: Atmosferă, arhitectură și spațiu urban (román nyelven). Brassó: Libris, 244. o.. ISBN 9786061904006 (2014)
- ↑ Roth, Harald. Kronstadt in Siebenbürgen – Eine kleine Stadtgeschichte (német nyelven). Köln: Böhlau Verlag. ISBN 9783412206024 (2010)
Források
- Nussbächer, Gernot. Aus Urkunden und Chroniken (német nyelven). Bukarest: Kriterion. ISBN 9789732601440 (1981)
- Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International, 70. o.. ISBN 9789737706416 (2016)
- Onciu, Camelia. „Cele șapte porți ale Brașovului”, Monitorul Expres, 2013. június 7. (Hozzáférés: 2017. január 31.)