„Kapu utcai kapu” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a kép
pontosabb forrásolás, rendezgetés
10. sor: 10. sor:
| pozíciós térkép = Brassó belváros
| pozíciós térkép = Brassó belváros
}}
}}
A [[Brassó|brassói]] '''Kapu utcai kapu''' ({{ny-ro|Poarta Străzii Porții}}, {{ny-de|Purzen-Tor}}) a [[Kapu utca]] északkeleti végén helyezkedett el. Egyéb elnevezései ''Főkapu'' ({{ny-ro|Poarta Principală}}) vagy ''Nagyutcai kapu''. ''Porta Moldavica'' (Moldvai kapu) néven is említik, mivel egy 1602-es rendelet értelmében a [[moldva]]i kereskedők csak ezen a kapun léphettek be a városba, és ezen keresztül hagyták el azt.
A [[Brassó|brassói]] '''Kapu utcai kapu''' ({{ny-ro|Poarta Străzii Porții}}, {{ny-de|Purzenthor}}) a [[Kapu utca]] északkeleti végén helyezkedett el; a középkori [[Brassó várfalai és bástyái|városerőd]] egyik legelsőként épített és legnagyobb városkapuja volt. A 15. század elején építették, a legelső várfalakkal együtt, és 1857-ben bontották le.

==Elnevezése==
Kezdetben egyszerűen Főkapunak nevezték.<ref name=pav>{{cite book |last=Pavalache |first=Dan |title=Cronică ilustrată de Brașov |year=2015 |page=163 |publisher=Haco International |location=Vidombák |id=ISBN 9789737706355 |language=román}}</ref> A hozzá tartozó utca idővel felvette a ''Kapu utca'' (''Purzengasse'') nevet, így meghonosodott a ''Kapu utcai kapu'' elnevezés. Német neve ''Purzenthor'', ez a latin ''porta'' (kapu) [[Erdélyi szász nyelv|szász]] ''Purzen'' elferdítéséből és a német ''thor'' (kapu) szavakból tevődik össze.<ref>{{cite news |first=Gernot |last=Nussbächer |title=Die Zwei Purzen |url=http://forumkronstadt.ro/karpatenrundschau-artikel/artikel/die-zwei-purzen/ |publisher=Karpatenrundschau |date=20101202 |accessdate=20170131 }}</ref>

''Porta Moldavica'' (Moldvai kapu) néven is említik, mivel egy 1602-es rendelet (''Acta et Decreta Centrum Virorum'') értelmében a [[moldva]]i kereskedők csak ezen a kapun léphettek be a városba, és ezen keresztül hagyhatták el azt.<ref>{{cite book |last=Jekelius |first=Erich |authorlink=Erich Jekelius |title=Das Burzenland III/1 |year=1928 |publisher=Verlag Burzenlander Sachsischen Museum |location=Brassó |language=német}}</ref> Orbán Balázs ''Nagyutca-kapunak'' nevezi.<ref>{{cite book |author=Orbán Balázs |authorlink=Orbán Balázs (író) |title=[[A Székelyföld leírása]] |series=VI. Barczaság |chapter=XVIII. Brassó belvárosa: Brassó överőde |year=1868 |publisher=Ráth Mór |location=Pest}}</ref>


==Története==
==Története==
Brassó várfalait 1395-ben kezdték építeni, [[Zsigmond magyar király]] felhívására, és a 15. század első felében készültek el. A kapu a legelső várfalakkal együtt épült, az ''Üstkészítők utcája'' (későbbi nevén Kapu utca) végén. Az 1519-es tűzvész elpusztította a kaput és a Kapu utca nagy részét; ezeket 1522–1524 között építették újjá. [[1537]]-ben felépítették a kapu tornyát, melyre [[Óra (eszköz)|órát]] helyeztek (ez volt a harmadik toronyóra Brassóban, a [[Fekete templom]] és a [[Régi brassói városháza|Városháza]] órái után). Az óra számlapjának freskóit [[Gregorius (festő)|Gregorius]] készítette.
Brassó várfalait 1395-ben kezdték építeni, [[Zsigmond magyar király]] felhívására, és a 15. század első felében készültek el. A kapu a legelső várfalakkal együtt épült, az ''Üstkészítők utcája'' (későbbi nevén Kapu utca) végén.<ref>{{cite book |last=Mihăilescu |first=Teofil |title=Brașov: Atmosferă, arhitectură și spațiu urban |year=2014 |pages=244 |publisher=Libris |location=Brassó |language=román |id=ISBN 9786061904006}}</ref> Az 1519-es tűzvész elpusztította a kaput és a Kapu utca nagy részét; ezeket 1522–1524 között építették újjá. 1535-ben felépítették a kapu tornyát, melyre 1537-ben [[Óra (eszköz)|órát]] helyeztek; ez volt a harmadik toronyóra Brassóban, a [[Fekete templom]] és a [[Régi brassói városháza|Városháza]] órái után. Az óra számlapjának freskóit [[Gregorius (festő)|Gregorius]] készítette.<ref name=pav/>


1613-ban megerősítették a bástyákat, [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot. Ugyanebben az időszakban egy keskenyebb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a ''Csizmadia-[[zwinger]]t''.
1613-ban megerősítették a bástyákat, [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot. Ugyanebben az időszakban egy keskenyebb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a ''Csizmadia-[[zwinger]]t''.


Az 1650-es, 1689-es, 1718-as földrengések és tűzvészek megrongálták a kaput. 1724–1725 között ismét újjáépítették a kapubástyát és az erődítményeket, azonban az [[1802]]-es [[földrengés]] helyrehozhatatlanul megrongálta azokat. 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. A helyén később felépítették a Gyertyánfy- és a Bachmeyer-házakat, a [[Kertsch-villa|Kertsch-villát]] (ennek a helyén áll ma a ''Modarom'' épület), a Magyar Ipariskolát (jelenleg a [[Căile Ferate Române|CFR]] regionális igazgatósága), és a Magyar Kereskedelmi Akadémiát (jelenleg a [[Transilvania Egyetem]] szárnya).
Az 1650-es, 1689-es, 1718-as földrengések és tűzvészek megrongálták a kaput. 1724–1725 között ismét újjáépítették a kapubástyát és az erődítményeket, azonban az 1802. október 6-i [[földrengés]] helyrehozhatatlanul megrongálta azokat. 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. A helyén később felépítették a Gyertyánfy- és a Bachmeyer-házakat, a [[Kertsch-villa|Kertsch-villát]] (ennek a helyén áll ma a ''Modarom'' épület), a Magyar Ipariskolát (jelenleg a [[Căile Ferate Române|CFR]] regionális igazgatósága), és a Magyar Kereskedelmi Akadémiát (jelenleg a [[Transilvania Egyetem]] szárnya).


==Leírása==
==Leírása==
A kapu voltaképpen egy száz méter hosszú erődítmény-komplexum volt. A városon kívülről a külső bástyába egy [[felvonóhíd]]on lehetett bejutni (ez a jelenlegi Modarom épület helyén volt), mely a várfal körüli vizesárok fölött vezetett át. A patkó alakú külső bástya udvarából a középső kapun keresztül lehetett továbbhaladni. A középső kapu megközelítőleg a jelenlegi CFR-épület helyén állt, fölötte volt az őrszoba és a fegyverraktár. Innen egy hosszú, fedett folyosó vezetett a belső kapuig (ez körülbelül a Kapu utca és a Barátok utcája kereszteződésénél állt). A kapubástya mellett a várfal két méter széles és hat méter magas volt.
A kapu voltaképpen egy száz méter hosszú, bevehetetlen erődítmény-komplexum volt. A városon kívülről a külső bástyába egy [[felvonóhíd]]on lehetett bejutni (ez a jelenlegi Modarom épület helyén volt), mely a várfal körüli vizesárok fölött vezetett át. A patkó alakú külső bástya udvarából a középső kapun keresztül lehetett továbbhaladni. A középső kapu megközelítőleg a jelenlegi CFR-épület helyén állt, fölötte volt az őrszoba és a fegyverraktár. Innen egy hosszú, fedett folyosó vezetett a belső kapuig (ez körülbelül a Kapu utca és a Barátok utcája kereszteződésénél állt).<ref>{{cite book |last=Roth |first=Harald |authorlink=Harald Roth |title=Kronstadt in Siebenbürgen |subtitle=Eine kleine Stadtgeschichte |year=2010 |publisher=Böhlau Verlag |location=Köln |language=német |id=ISBN 9783412206024}}</ref> A kapubástya mellett a várfal két méter széles és hat méter magas volt.

==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}


==Források==
==Források==
*{{cite web |url=http://www.brasov.ro/istorie-cultura/monumente-disparute/poarta-strazii-portii-53.html |title=Poarta Străzii Porții |date=20100629 |accessdate=20160927 | publisher=brasov.ro}}
*{{cite book |last=Mihăilescu |first=Teofil |title=Brașov: Atmosferă, arhitectură și spațiu urban |year=2014 |publisher=Libris |location=Brassó |language=román |id=ISBN 9786061904006}}
*{{cite book |last=Roth |first=Harald |authorlink=Harald Roth |title=Kronstadt in Siebenbürgen |subtitle=Eine kleine Stadtgeschichte |year=2010 |publisher=Böhlau Verlag |location=Köln |language=német |id=ISBN 9783412206024}}
*{{cite book |last=Nussbächer |first=Gernot |authorlink=Gernot Nussbächer |title=Aus Urkunden und Chroniken |year=1981 |publisher=Kriterion |location=Bukarest |language=német |id=ISBN 9789732601440}}
*{{cite book |last=Nussbächer |first=Gernot |authorlink=Gernot Nussbächer |title=Aus Urkunden und Chroniken |year=1981 |publisher=Kriterion |location=Bukarest |language=német |id=ISBN 9789732601440}}
*{{cite book |author=Orbán Balázs |authorlink=Orbán Balázs (író) |title=[[A Székelyföld leírása]] |series=VI. Barczaság |chapter=XVIII. Brassó belvárosa |year=1868 |publisher=Ráth Mór |location=Pest}}
*{{cite book |last=Aldea |first=Vasile |title=Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi |pages=70 |year=2016 |publisher=Haco International |location=Vidombák |language=román |id=ISBN 9789737706416}}
⚫
*{{cite news |url=http://www.monitorulexpres.ro/?mod=monitorulexpres&p=portile_istoriei&s_id=127392 |title=Cele șapte porți ale Brașovului |accessdate=20170131 |last=Onciu |first=Camelia |date=20130607 |publisher=Monitorul Expres}}
*{{cite book |last=Pascu |first=Ștefan |title=Voievodatul Transilvaniei II |year=1979 |publisher=Dacia |location=Kolozsvár |language=román}}
*{{cite book |author = Petraru, Ștefan; Catrina, Constantin |title=Brașovul Memorial |year=1976 |publisher=Editura Sport-Turism |location=Bukarest |language=román}}
⚫
*{{cite news |url=http://www.monitorulexpres.ro/?mod=monitorulexpres&p=portile_istoriei&s_id=127392 |title=Cele șapte porți ale Brașovului |accessdate=20160926 |last=Onciu |first=Camelia |date=20130607 |publisher=Monitorul Expres}}


{{Brassó erődítményei}}
{{Brassó erődítményei}}

A lap 2017. január 31., 19:17-kori változata

Kapu utcai kapu
A kapu a 17. századi Brassó makettjén
A kapu a 17. századi Brassó makettjén
OrszágRománia
TelepülésBrassó
HelyBrassó
Építési adatok
Építés éve15. század
Rekonstrukciók évei1524, 1725
Bezárás1857
Lebontás éve1857
Típuskapu
Elhelyezkedése
Kapu utcai kapu (Brassó belváros)
Kapu utcai kapu
Kapu utcai kapu
Pozíció Brassó belváros térképén
é. sz. 45° 38′ 40″, k. h. 25° 35′ 42″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 40″, k. h. 25° 35′ 42″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapu utcai kapu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A brassói Kapu utcai kapu (románul: Poarta Străzii Porții, németül: Purzenthor) a Kapu utca északkeleti végén helyezkedett el; a középkori városerőd egyik legelsőként épített és legnagyobb városkapuja volt. A 15. század elején építették, a legelső várfalakkal együtt, és 1857-ben bontották le.

Elnevezése

Kezdetben egyszerűen Főkapunak nevezték.[1] A hozzá tartozó utca idővel felvette a Kapu utca (Purzengasse) nevet, így meghonosodott a Kapu utcai kapu elnevezés. Német neve Purzenthor, ez a latin porta (kapu) szász Purzen elferdítéséből és a német thor (kapu) szavakból tevődik össze.[2]

Porta Moldavica (Moldvai kapu) néven is említik, mivel egy 1602-es rendelet (Acta et Decreta Centrum Virorum) értelmében a moldvai kereskedők csak ezen a kapun léphettek be a városba, és ezen keresztül hagyhatták el azt.[3] Orbán Balázs Nagyutca-kapunak nevezi.[4]

Története

Brassó várfalait 1395-ben kezdték építeni, Zsigmond magyar király felhívására, és a 15. század első felében készültek el. A kapu a legelső várfalakkal együtt épült, az Üstkészítők utcája (későbbi nevén Kapu utca) végén.[5] Az 1519-es tűzvész elpusztította a kaput és a Kapu utca nagy részét; ezeket 1522–1524 között építették újjá. 1535-ben felépítették a kapu tornyát, melyre 1537-ben órát helyeztek; ez volt a harmadik toronyóra Brassóban, a Fekete templom és a Városháza órái után. Az óra számlapjának freskóit Gregorius készítette.[1]

1613-ban megerősítették a bástyákat, Báthory Gábor esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot. Ugyanebben az időszakban egy keskenyebb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a Csizmadia-zwingert.

Az 1650-es, 1689-es, 1718-as földrengések és tűzvészek megrongálták a kaput. 1724–1725 között ismét újjáépítették a kapubástyát és az erődítményeket, azonban az 1802. október 6-i földrengés helyrehozhatatlanul megrongálta azokat. 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. A helyén később felépítették a Gyertyánfy- és a Bachmeyer-házakat, a Kertsch-villát (ennek a helyén áll ma a Modarom épület), a Magyar Ipariskolát (jelenleg a CFR regionális igazgatósága), és a Magyar Kereskedelmi Akadémiát (jelenleg a Transilvania Egyetem szárnya).

Leírása

A kapu voltaképpen egy száz méter hosszú, bevehetetlen erődítmény-komplexum volt. A városon kívülről a külső bástyába egy felvonóhídon lehetett bejutni (ez a jelenlegi Modarom épület helyén volt), mely a várfal körüli vizesárok fölött vezetett át. A patkó alakú külső bástya udvarából a középső kapun keresztül lehetett továbbhaladni. A középső kapu megközelítőleg a jelenlegi CFR-épület helyén állt, fölötte volt az őrszoba és a fegyverraktár. Innen egy hosszú, fedett folyosó vezetett a belső kapuig (ez körülbelül a Kapu utca és a Barátok utcája kereszteződésénél állt).[6] A kapubástya mellett a várfal két méter széles és hat méter magas volt.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov (román nyelven). Vidombák: Haco International, 163. o.. ISBN 9789737706355 (2015) 
  2. ↑ Nussbächer, Gernot. „Die Zwei Purzen”, Karpatenrundschau, 2010. december 2. (Hozzáférés: 2017. január 31.) 
  3. ↑ Jekelius, Erich. Das Burzenland III/1 (német nyelven). Brassó: Verlag Burzenlander Sachsischen Museum (1928) 
  4. ↑ Orbán Balázs. XVIII. Brassó belvárosa: Brassó överőde, A Székelyföld leírása, VI. Barczaság. Pest: Ráth Mór (1868) 
  5. ↑ Mihăilescu, Teofil. Brașov: Atmosferă, arhitectură și spațiu urban (román nyelven). Brassó: Libris, 244. o.. ISBN 9786061904006 (2014) 
  6. ↑ Roth, Harald. Kronstadt in Siebenbürgen – Eine kleine Stadtgeschichte (német nyelven). Köln: Böhlau Verlag. ISBN 9783412206024 (2010) 

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kapu_utcai_kapu&oldid=18401852”