„Peter Giron” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kivégzett személyek kategória eltávolítva; Az 1848–49-es forradalom vértanúi kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a Az 1848–49-es forradalom vértanúi kategória eltávolítva; Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúi kateg… |
||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
[[Kategória:Német katonák]] |
[[Kategória:Német katonák]] |
||
[[Kategória:19. századi katonák]] |
[[Kategória:19. századi katonák]] |
||
[[Kategória:Az 1848–49-es forradalom vértanúi]] |
[[Kategória:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúi]] |
||
[[Kategória:1798-ban született személyek]] |
[[Kategória:1798-ban született személyek]] |
||
[[Kategória:1849-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1849-ben elhunyt személyek]] |
||
A lap 2017. január 29., 00:05-kori változata
Peter Giron (Aachen, 1798. – Pest, 1849. október 20.) honvédezredes, a magyarországi német légió parancsnoka, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.
Saját közlése szerint 1848 előtt a porosz hadsereg tisztje volt. 1848-ban egy bécsi fegyvergyárban munkavezetőként dolgozott és részt vett a márciusi, majd az októberi bécsi forradalomban is. Az októberi bécsi harcokban százados és egy zászlóalj parancsnoka volt. Bécs eleste után Magyarországra menekült és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Kossuth Lajos megbízta egy osztrák és német menekültekből szervezendő légió felállításával. A téli hadjárat előtt alakulatával csatlakozott Görgei Artúr feldunai hadseregéhez. A december 28-ai bábolnai ütközetben megsebesült.
1849 januárjától Nagyváradon, majd a főváros felszabadítása után Pesten tevékenykedett. Ez idő alatt megszervezte a német légió 2. és 3. zászlóalját. A zászlóaljak legénysége elsősorban magyarországi német nemzetiségűekből állt. 1849 júniusában alakulatát önkényesen elhagyta, ezért Görgei hadbírósági eljárást kezdeményezett ellene. Július 23-án lemondott rangjáról. A fegyelmi problémák miatt végül feloszlatott német légió magyarországi németekből álló zászlóaljaiból alakult a 126. honvédzászlóalj.
A szabadságharc bukása után a császári hatóságok elfogták, kötél általi halálra ítélték és a pesti Újépület mögött a szabadságharc két lengyel származású tisztjével, Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville századossal és Mieczysław Woroniecki ezredessel együtt kivégezték.
Felhasznált források
- Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 9633273676
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 1018. o. ISBN 963-547-414-8
