„Graz” változatai közötti eltérés

	Graz
	; Graz címere
	; Graz címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Stájerország (1918–)
Polgármester	Siegfried Nagl (ÖVP)
Irányítószám	A-801x, A-802x, A-803x, A-804x, A-805x
Körzethívószám	316
Forgalmi rendszám	G
Testvérvárosok	Lista Trondheim; Temesvár; Trieszt;
	Népesség
Teljes népesség	292 630 fő (2022. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	353 m
Terület	127,58 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Térkép
	Elhelyezkedése
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 04′ 15″, k. h. 15° 26′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 15″, k. h. 15° 26′ 19″
	Graz weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Graz témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. január 15., 21:36-kori változata

Graz (magyarul: Grác) Stájerország osztrák tartomány székhelye. Ausztria második legnépesebb városa és második legfontosabb egyetemvárosa (négy egyetemén összesen 35 000 hallgatóval). 1999-ben az UNESCO Graz történelmi központját és a Várhegyet felvette a világörökségi helyszínek közé, 2003-ban Európa kulturális fővárosa volt, 2010-ben az Eggenberg-kastély is felkerült a világörökségi helyszínek listájára, majd 2011-ben elnyerte az UNESCO „Dizájn városa” címét.^[2]

A környező területeken élő népek nyelveiben a városnak sokféle névváltozata él, így szlovénul Gradec, csehül Štýrský Hradec, vendül Gráca a neve. A német elnevezés a szlovénből származik, ahol Gradec jelentése "váracska". Magyarul előfordul a közvetlenül a német névre visszavezethető Grác változat is, de a gyakoribb és hivatalosan elismert a német helyesírásnak megfelelő írásmód. A 17. században Gréc, még korábban Gerec volt a magyar neve.^[3]

Történelem

A 6. században a szlávok érkezésekor avar uralom volt a vidéken. A szlávok adták a város nevét a Gradec, azaz kis vár szóból.

I. Ottó, a Német-római Birodalom császára 955-ben a magyarok legyőzésével megszerezte a várost is magának. A császár egészen a Közép-Mura vidékéig terjeszkedett.

1122 fontos év volt Stájerország számára. Az Eppensteiner dinasztia kihalt és új földbirtokos érkezett a Traungerek személyében.

1281-ben kapott városi rangot.

1585-ben alapították az egyetemet. Ebben az időben érkeztek olasz művészek és építészek a városba. 1594 és 1600 között a város protestáns iskolájában tanított Johannes Kepler.

Földrajz

Fekvés

Graz a Mura folyó két partján fekszik, ott, ahol az a Grazi-hegyvidékről kilép a Grazi-medencébe. A város a medence északi részét teljesen kitölti, így három oldalról hegyek fogják közre, csak dél felé néz a medencére.

A város legmagasabb pontja a Plabutsch (763 m) a város északnyugati részén. A legmélyebb pont (kb. 330 m) ott található, ahol a Mura dél felé elhagyja a város területét.

Kerületek

A város területe 17 kerületre van osztva. Az első kerület, a belső városrész köré rendeződik a II. kerület St. Leonhard, a III. kerület Geidorf, a IV. kerület Lend az V. kerület Gries és a VI. kerület Jakomini. Az óvárostól eltekintve a hat legfontosabb kerületből történelmileg öt kerület fejlődött.

Belvárosi központok, ahonnan a fejlődés kiindult: Murplatz, Südtirolerplatz, Jakominiplatz.

A többi kerület alkotja Graz külső gyűrűjét: Liebenau (VII. kerület), St. Peter (VIII. kerület), Waltendorf (IX. kerület), Ries (X. kerület), Mariatrost (XI. kerület), Andritz (XII. kerület), Gösting (XIII. kerület), Eggenberg (XIV. kerület), Wetzelsdorf (XV. kerület), Straßgang (XVI. kerület) és Puntigam (XVII. kerület).

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 2015 és 2022 között

Lakosok száma	282 479	282 479	286 686	286 292	286 292	292 630
	2015	2015	2016	2018	2018	2022

Adatok: Wikidata

Közlekedése

A városban helyi autóbuszjáratok és villamos is közlekedik, a legnagyobb vasútállomás a Graz Hauptbahnhof.

A város polgármesterei

Polgármesterek 1784-től
Név	Tisztség időpontja
Dr. Ambros Knabl (ehemals Syndikus)	1784. november 15. – 1788. december 23.
Johann Edler von Berscheny	1788. december 24. – 1791. április 28.
Franz Kaspar Edler von Heilinger	1791. április 29. – 1795. március 27.
Dr. Michael Steffn	1795. március 28. – 1799. december 15.
Franz de Paula Edler von Dirnpöck	1799. december 16. – 1810. január 31.
Franz Wiesenauer	1810. február 1. – 1827. május 22.
Franz X. Nippel (k.k. Landrat; provisor.)	1827. május 23. – 1829. november 25.
Constantin Villefort	1830. január 15. – 1836. október 10.
Anton Pfalzer (k.k Landrat; provisor.)	1836/1837
Dr. Josef Valentin Maurer	1837 – 1843
Dr. Andreas Hüttenbrenner	1844 – 1850. szeptember 2.
Dr. Johann von Ulm	1850. február 27. – 1861. április 16.
Moritz Ritter von Franck	1861. április 17. – 1864. május 22.
Albin Alber	1864. május 23. – 1867. november 18.
Moritz Ritter von Franck	1867. november 19. – 1870. május 2.
Dr. Moritz Ritter von Schreiner	1870. május 3. – 1873. április 29.
Dr. Wilhelm Kienzl	1873. április 30. – 1885. május 5.
Dr. Ferdinand Portugall	1885. május 6. – 1897. május 2.
Dr. Franz Graf	1897. május 6. – 1898. május 28.
Heinrich Freiherr von Hammer-Purgstall (k.k Reg.-Komm.)	1898. május 29. – 1898. október 24.
Dr. Franz Graf	1898. október 25. – 1905. január 9.
Dr. Franz Graf	1905. január 23. – 1912. április 25.
Anton Unterrain von Meysing (k.k. Reg.-Komm.)	1912. április 26. – 1912. november 3.
Dr. Robert von Fleischhacker	1912.1912.4. – 1914. június 17.
Anton Unterrain von Meysing (k.k. Reg.-Komm.)	1914. június 18. – 1917. december 12.
Mag. Adolf Fizia	1917. december 13. – 1919. június 13.
Vinzenz Muchitsch	1919. június 14. – 1934. február 12.
Hans Schmid	1934. február 24. – 1938. március 12.
Dr. Julius Kaspar	1938. március 12. – 1945. május 7.
Prof. Engelbert Rückl	1945. május 8. – 1945. május 16.
Prof. Dr. Eduard Speck	1945. május 16. – 1960. január 31.
Dipl.-Ing. Gustav Scherbaum	1960. február 9. – 1973. április 24.
Dipl.-Ing. DDr. Alexander Götz	1973. április 24. – 1983. március 21.
Dipl.-Ing. Franz Hasiba	1983. március 21. – 1985. január 10.
Alfred Stingl	1985. január 10. – 2003. március 27.
Mag. Siegfried Nagl	2003. március 27. óta

Kultúra és látnivalók

Schlossberg: ide vezet fel Európa legmeredekebb siklója (kábelvontatású hegyi vasútja). Érdekességei: Harangtorony (1588), Szabadtéri Színpad, Mesevasút, Óratorony (1561, 80 mázsa, Graz jelképe), Török-kút.
Belváros: Városi Múzeum, Városháza (1888-1893), Főtér, Erzherzog Johann szobra, Landhaus, Fegyvertár, Johanneum Tartományi Múzeum, Mária-oszlop, Operaház, Kanonok-ház, Jezsuita kollégium, Városi Park (Stadtpark), Dóm (1438-1462), II. Ferdinánd mauzóleuma
Eggenberg – kastély: a város egyik legnevezetesebb műemléke, három emeletes gyönyörű barokk reprezentációs épület fényűzően berendezett termekkel. 1623–ban Hans Ulrich von Eggenberg birodalmi herceg építtette, mérete: 80 m x 65 m, épült 1525-1656.
Dóm (Szt. Ägidius)
Színház
Művészetek Háza (Kunsthaus)
Ferences-rendi kolostor és templom
Evangélikus templom a Ferenc József téren (1824)
Szt. Leonard templom
Jézus szíve templom
Botanikus kert
Mura-sziget (Murinsel), melyet 2003-ban annak örömére építettek, hogy Graz Európa kulturális fővárosa lett.
Repülőmúzeum
„Érzékelés” Múzeuma (Museum der Wahrnehmung - MUWA)
Operaház (Ausztria 2. legnagyobb operaháza)

Képgaléria
Graz, Georg Matthäus Vischer (1670)
Az Óratorony a Schlossbergen
A Várhegy (Schlossberg, balra) és az Óváros a ferences templommal
Grazi várhegy (Schlossberg)
Eggenberg kastély

Graz írója

A város középkori hagyományt felélesztve-megújítva évente választ magának egy írót, aki egy évig a grazi Várhegyen álló Cerrini-kiskastélyban, a város vendégeként élhet és alkothat. (A középkorban a „város írója” a tanácsülések protokolláris vezetője volt.) 2008-ban Zilahy Péter, 2014-ben Garaczi László nyerte el ezt a megtisztelő címet és lehetőséget.^[4]

Múzeumok

Régi Galéria (22 terem, 300 képzőművészeti alkotás a 13-18. századból)
Új Galéria
Városi múzeum
Művészház
Camera Austria
Néprajzi múzeum
Püspöki múzeum
Irodalomház
Frida&Fred gyerekmúzeum
Villamosmúzeum
Krimimúzeum
Repülőmúzeum

Sportegyesületek

Grazer AK (futball)
SK Sturm Graz (futball)
EC Graz 99ers (Jégkorong)
Graz Giants (Amerikai futball)
Graz Gladiators (Lacrosse)

Híres emberek

Bikkessy Heinbucher József festőművész itt halt meg, 1833-ban.
Ludwig von Welden utásztiszt, táborszernagy és Bécs egykori kormányzója 1853-ban itt halt meg.
Habsburg–Lotaringiai János főherceg itt halt meg 1859-ben. 1811-től élt itt.
Jakob Lorber itt halt meg 1864-ben. Zenész, misztikus volt.
Johann Nestroy itt halt meg 1862-ben. Színész és költő volt.
Alexander Graf von Auersperg itt halt meg 1876-ban költő és politikus.
Körösi József itt halt meg 1868-ban. Andrizt AG alapítója.
Ferdinand Heinrich Thieriot 1870–1885 között élt a városban. Zenész és virtuóz.
Arnold Luschin-Ebengreuth itt halt meg 1932-ben, jogtörténész és numizmatikus.
Peter Rosegger Költő. Élete nagy részét itt élte.
Ludwig Boltzmann Fizikus. itt végezte el 1869-ben a Technikai egyetemet.
Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg 1863. december. 18.
Emil Ertl Költő és író. Technikai főiskola (ma egyetem) könyvtárosa.
Johann Puch itt halt meg 1914-ben. Vállalkozó, a helyi Bicikli és motorgyárat alapította.
Johannes Kepler csillagász és matematikus tanult és dolgozott a városban 1594 és 1600 között.
Walther Nernst Biokémikus. A városban tanult
Viktor Geramb itt halt meg 1958-ban, stájer népkutató.
Leopold Stocker itt halt meg 1950-ben osztrák könyvkiadó.
Erwin Schrödinger fizikus, Nobel-díjas.
Karl Böhm itt született 1894-ben, osztrák karmester, rendező, operaigazgató.
Karlheinz Böhm Karl Böhm fia. Osztrák színész, itt érettségizett.
Alfred Kolleritsch író itt él a városban.
Werner Kopacka újságíró jelenleg a városban él.
Hans Ulrich von Eggenberg herceg, az egykori krajnai tartományfőnök, pohárnokmester itt született.
Christoph Leitgeb osztrák futballista, itt született, 1985-ben.
Arnu Miksa 17. századi jezsuita tanár itt született.

Testvérvárosok

Városkép

Nagyítás

Graz egy panorámaképe a várhegyről

Jegyzetek

↑ https://de.statista.com/statistik/daten/studie/217757/umfrage/groesste-staedte-in-oesterreich/
↑ http://www.graz.at/cms/beitrag/10166641/3750944/
↑ Beckl János Miklós: Ausztriai magyar helynevek a Várvidék ("Burgenland") nélkül. Debreceni Egyetem.
↑ http://www.metropol.hu/kultura/cikk/1219646

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Graz témájú kategóriát.
Graz város hivatalos honlapja
Graz útikalauz magyarul
Turizmus és idegenforgalom
Rendezvénynaptár
grazi tömegközlekedési társaság
Grazi magyarok weboldala
A Gráci Magyar Újság weboldala

Előző:
Brugge, Salamanca

Európa kulturális fővárosa
2003

Következő:
Genova, Lille

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[e4a36b1a3b0c8754182177739a01e431a821cc63-1] ttps://de.statista.com/statistik/daten/studie/217757/umfrage/groesste-staedte-in-oesterreich/

[2] ttp://www.graz.at/cms/beitrag/10166641/3750944/

[3] Beckl János Miklós: Ausztriai magyar helynevek a Várvidék ("Burgenland") nélkül. Debreceni Egyetem.

[4] ttp://www.metropol.hu/kultura/cikk/1219646

[1]

[2]

[3]

[4]

@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 Graz a [[Mura]] folyó két partján fekszik, ott, ahol az a Grazi-hegyvidékről kilép a [[Grazi-medence|Grazi-medencébe]]. A város a medence északi részét teljesen kitölti, így három oldalról hegyek fogják közre, csak dél felé néz a medencére.
-A város legmagasabb pontja a Plabutsch ({{szám|763|m}}) a város északnyugati részén. [[Ausztria|A]] legmélyebb pont (kb. {{szám|330|m}}) ott található, ahol a Mura dél felé elhagyja a város területét.
+A város legmagasabb pontja a Plabutsch ({{szám|763|m}}) a város északnyugati részén. A legmélyebb pont (kb. {{szám|330|m}}) ott található, ahol a Mura dél felé elhagyja a város területét.
 === Kerületek ===