„Keszonbetegség” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó  változtatást (85.90.163.216), visszaállítva Jávori István szerkesztésére
a Kékítés
10. sor: 10. sor:
<!-- 1870-ben történt és tűz ütött ki a keszonkamrában -->
<!-- 1870-ben történt és tűz ütött ki a keszonkamrában -->


Jelentős méretekben először a [[New York]]-i [[Brooklyn híd]] építkezésénél észlelték, [[1870]]-ben. Miután a híd tervezője és építésének vezetője, John Augustus Roebling, egy baleset nyomán fellépő vérmérgezés következtében életét vesztette, fia, Washington Roebling vette át az építkezés irányítását – őt viszont, sok munkással együtt, a keszonbetegség támadta meg. Mivel még nem ismerték e betegség ellenszerét, a tervezettnél korábban, az alapkőzet elérése előtt abbahagyták a pillérek alapjainak mélyítését, így azok közül a [[manhattan]]i most homokon nyugszik.
Jelentős méretekben először a [[New York]]-i [[Brooklyn híd]] építkezésénél észlelték, [[1870]]-ben. Miután a híd tervezője és építésének vezetője, John Augustus Roebling, egy baleset nyomán fellépő vérmérgezés következtében életét vesztette, fia, Washington Roebling vette át az építkezés irányítását – őt viszont, sok munkással együtt, a keszonbetegség támadta meg. Mivel még nem ismerték e betegség ellenszerét, a tervezettnél korábban, az alapkőzet elérése előtt abbahagyták a pillérek alapjainak mélyítését, így azok közül a [[Manhattan (városrész)|manhattani]] most homokon nyugszik.


Magyarországon a metró építésének kezdetén, az [[1950-es évek]] elején jelentkezett, de ekkor már ismertek voltak ellenszerei (alapvetően a nyomás-zsilipelés).
Magyarországon a metró építésének kezdetén, az [[1950-es évek]] elején jelentkezett, de ekkor már ismertek voltak ellenszerei (alapvetően a nyomás-zsilipelés).

A lap 2017. január 15., 19:31-kori változata

A keszonbetegség (más néven dekompressziós betegség) a légembólia egyik típusa, amely akkor következik be, ha a nagyobb nyomású térből az ember túl hamar ér kisebb nyomású helyre. Következményei halálosak is lehetnek.

A keszonbetegség magyarázata

Nagyobb nyomáson megnő a belélegzett gázok oldékonysága a vérplazmában és a szövetekben, így azok nagy mennyiségű nitrogéngázt, oxigéngázt és szén-dioxidot fognak tartalmazni. Ha az ember ezután hirtelen kisebb nyomású térbe kerül, a gázok oldékonysága lecsökken, így buborékok formájában kiválnak (elsősorban a nitrogéngáz). A gázbuborékok a kapillárisokba kerülve a környező sejtek oxigénhiányát okozzák, elsősorban az agyban, de az ízületekben, a bőrben és a tüdő ereiben is. Tünetei: szédülés, eszméletvesztés. Súlyos formában halálhoz vezethet.

Ha a nyomáscsökkenés lassan, fokozatosan következik be, a vérplazmából kis adagokban kiváló gázok a tüdőn keresztül folyamatosan eltávoznak, és nem képeznek nagyobb buborékokat a szervezetben.

A keszonbetegség előfordulása

Jelentős méretekben először a New York-i Brooklyn híd építkezésénél észlelték, 1870-ben. Miután a híd tervezője és építésének vezetője, John Augustus Roebling, egy baleset nyomán fellépő vérmérgezés következtében életét vesztette, fia, Washington Roebling vette át az építkezés irányítását – őt viszont, sok munkással együtt, a keszonbetegség támadta meg. Mivel még nem ismerték e betegség ellenszerét, a tervezettnél korábban, az alapkőzet elérése előtt abbahagyták a pillérek alapjainak mélyítését, így azok közül a manhattani most homokon nyugszik.

Magyarországon a metró építésének kezdetén, az 1950-es évek elején jelentkezett, de ekkor már ismertek voltak ellenszerei (alapvetően a nyomás-zsilipelés).

Ugyanez a betegség jelentkezik a mélyvízi búvárkodás során, ha a búvár túl gyorsan emelkedik a mélyből a felszín felé. Ezért erősen ajánlott számukra a nyomásmérő és az óra használata.

A betegség akkor is jelentkezhet, ha a nagy magasságban szálló repülőgép megsérül, és emiatt a külső, alacsony légnyomással kiegyenlítődik a járműben mindaddig fennálló magasabb nyomás.

A tudósok sokáig úgy gondolták, a tengeri emlősök immunisak a keszonbetegséggel szemben, azonban ők is ki vannak téve a veszélyének.[1]

Források

Kopper László, Schaff Zsuzsa (szerk.): Patológia, 2. kiadás, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2006 ISBN 963-226-075-9

  1. http://www.bbc.com/earth/story/20150115-extreme-divers-defy-explanation?ocid=fbert