„Nyitrageszte” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Források: 1909 |
Nyitra vármegye monográfiája + jav. |
||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
[[Nyitra (város)|Nyitrától]] 9 km-re keletre fekszik. |
[[Nyitra (város)|Nyitrától]] 9 km-re, keletre fekszik. |
||
== Története == |
== Története == |
||
A község területén már az [[újkőkor]]ban is éltek emberek, a [[lengyeli kultúra]] emberének emlékei kerültek itt elő. A Gesztei-patak felső folyása mentén a korai [[vaskor]]ból ([[hallstatt]]) is találtak vaseszközöket. A késői vaskorból ([[laténi kultúra|latén]]) úgyszintén. A községtől keletre, a patak feletti teraszon [[1938]]-ban egy szláv település nyomait találták. A [[honfoglalás]] után a szláv települések közé egyre több magyar falu is ékelődött, melyeket főként a határőrző segédnépek laktak. |
A község területén már az [[újkőkor]]ban is éltek emberek, a [[lengyeli kultúra]] emberének emlékei kerültek itt elő. A Gesztei-patak felső folyása mentén, a korai [[vaskor]]ból ([[hallstatt]]) is találtak vaseszközöket. A késői vaskorból ([[laténi kultúra|latén]]) úgyszintén. A községtől keletre, a patak feletti teraszon [[1938]]-ban egy szláv település nyomait találták. A [[honfoglalás]] után a szláv települések közé egyre több magyar falu is ékelődött, melyeket főként a határőrző segédnépek laktak. |
||
A mai települést [[1232]]-ben ''Guesta'' néven említik először. [[1274]]-ben ''Guezte'' néven szerepel. [[1343]]-ban az Elefánthy nemzetség, később a bacskafalvi [[Bacskády]], [[Babothy]], [[Cseszneky család|gróf Cseszneky]], [[Jeszenszky család|Jeszenszky]] és [[Kelecsényi |
A mai települést [[1232]]-ben "''Guesta''" néven említik először. [[1274]]-ben "''Guezte''" néven szerepel. [[1343]]-ban az Elefánthy nemzetség, később a bacskafalvi [[Bacskády]], [[Babothy]], [[Cseszneky család|gróf Cseszneky]], [[Jeszenszky család|Jeszenszky]] és [[Kelecsényi család]]ok birtoka. [[1533]]-ban Litterátus János és Hindy György voltak a birtokosai. A török a [[16. század]] második felében hajtotta uralma alá a területet, a község [[1570]]-ben már a hódoltsági terület szélén feküdt és a töröknek adózott. Ebben az időszakban a váltakozó császári és török uralom miatt a község kétszeresen is adózott és nehéz időket élt át. [[1644]]. [[március 23.|március 23-án]] a török a környező falvakkal együtt felégette, lakóit leöldösték, vagy rabságba hurcolták. A környék [[1664]]-ben szabadult fel a török iga alól, de a kuruc harcok miatt lakói továbbra is sokat szenvedtek. [[1715]]-ben 10 család lakta a községet. [[1744]]-ben egy jégverés az egész termést tönkretette. [[1752]]-ben az adóösszeírás szerint 20 jobbágy, 20 zsellér és 4 ház nélkuli zsellér család lakott a faluban. [[1787]]-ben 49 házában 290 lakos élt. |
||
Vályi András szerint '' |
Vályi András szerint: "''GESZTE. Magyar falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Bacskády, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Pogránynak szomszédságában, mellynek filiája, Nyitrához egy, és 1/4 mértföldnyire, fája tűzre, és épűletre, makk termő erdeje elég, szőlö hegye termékeny, mellynek borait helyben könnyen eladhattyák, legelője is elég, helyben jó módgya a’ kövek árúlására, piatza, malma közel, első Osztálybéli.''"<ref>{{Vályi}}</ref> |
||
"'' <ref>{{Vályi}}</ref> |
|||
[[1828]]-ban 45 háza és 319 lakosa volt. [[1849]]-ben a [[kolera]]járványnak 26 áldozatott szedett a településen. [[1863]]-ban 316 lakos élt a községben, lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
Nyitra vármegye monográfiája szerint: "''Geszte, magyar község, a Pilis-hegy lábánál Család és Csitár közt. Lakosainak száma 321, vallásuk r. kath. Postája Pográny, táviró- és vasúti állomása Nyitra. A XIII. század elején "Guszta", később "Gvezte" (Guezte) néven találjuk említve. Kath. temploma özv. Jeszenszky Istvánné bőkezüségéből és a hívek hozzájárulásával 1734-ben épült. A községet legutóbb nagy tűzvész sujtotta, mely a lakosok egy részét teljesen tönkretette. Földesurai a Rudnay, Babóthy, Kelecsényi és Bacskády családok voltak.''"<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0014/0.html|title=Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai|accessdate=2017-01-10|work=mek.oszk.hu}}</ref> |
|||
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Nyitrai járás]]ához tartozott. |
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Nyitrai járás]]ához tartozott. |
||
[[1945]] után magyar lakosságát kollektív háborús bűnösnek nyilvánították. Magyar tannyelvű iskolája csak [[1950]]-ben nyílt meg újra. |
[[1945]] után magyar lakosságát kollektív háborús bűnösnek nyilvánították. Magyar tannyelvű iskolája csak [[1950]]-ben nyílt meg újra. |
||
A [[Magyar Királyi Szent László Lovagrend]] dicsérő oklevéllel tisztelte meg a községet [[2009]]. [[július 31.|július 31]]-én [[Nyitra (település)|Nyitrán]], a [[piaristák]] [[I. László magyar király|Szent László]] templomában megtartott ünnepi szentmisén |
A [[Magyar Királyi Szent László Lovagrend]] dicsérő oklevéllel tisztelte meg a községet [[2009]]. [[július 31.|július 31]]-én [[Nyitra (település)|Nyitrán]], a [[piaristák]] [[I. László magyar király|Szent László]] templomában megtartott ünnepi szentmisén. A magyar kultúra és hagyomány ápolásában, az ifjú nemzedéknek magyar önazonosságra, európai méltóságra és keresztény értékrendre, valamint a más nemzetek iránti tiszteletre való nevelésében elért kimagasló eredményeinek elismeréséért adományozták az oklevelet Nyitragesztének.<ref>Dr. Nagy Lászlónak, a nyitrai Szent László emlékmisén 2009. július 31-én elhangzott köszöntő beszédének közreadása a Zoboralja információs és hírportálon.</ref> |
||
==Népessége== |
==Népessége== |
||
1880-ban 309 lakosából 5 szlovák és 290 magyar anyanyelvű volt. |
1880-ban 309 lakosából 5 szlovák és 290 magyar anyanyelvű volt. |
||
1890-ben 321 |
1890-ben 321-en lakták: 10 szlovák és 304 magyar anyanyelvű. |
||
1900-ban 312 lakosából 10 szlovák és 296 magyar anyanyelvű volt. |
1900-ban 312 lakosából 10 szlovák és 296 magyar anyanyelvű volt. |
||
[[1910]]-ben 390 lakosából 358 magyar, 5 német, 1 horvát és 26 egyéb anyanyelvű |
[[1910]]-ben 390 lakosából 358 magyar, 5 német, 1 horvát és 26 egyéb anyanyelvű; ugyanakkor 373 római katolikus és 14 izraelita vallású lakta. |
||
1921-ben 352 lakosából 333 magyar és 9 csehszlovák volt. |
1921-ben 352 lakosából 333 magyar és 9 csehszlovák volt. |
||
1930-ban 391 lakosából 342 magyar és 49 csehszlovák |
1930-ban 391 lakosából 342 magyar és 49 csehszlovák. |
||
1991-ben 402 |
1991-ben 402-en lakták, ebből 371 magyar és 31 szlovák. |
||
2001-ben 378 lakosából 312 magyar és 66 szlovák volt. |
2001-ben 378 lakosából 312 magyar és 66 szlovák volt. |
||
| 73. sor: | 77. sor: | ||
Fájl:Nyitrageszte kereszt 3.JPG |
Fájl:Nyitrageszte kereszt 3.JPG |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
* A [[Szentháromság]] tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[1734]] és [[1736]] között épült. Főoltára [[1802]]-ben készült, tornyát [[1834]]-ben építették. [[1936]]-ban átépítették és bővítették. A templom melletti kőkereszt [[1834]]-ben készült. |
* A [[Szentháromság]] tiszteletére szentelt, római katolikus temploma [[1734]] és [[1736]] között épült. Főoltára [[1802]]-ben készült, tornyát [[1834]]-ben építették. [[1936]]-ban átépítették és bővítették. A templom melletti kőkereszt [[1834]]-ben készült. |
||
* A Nyitragesztei Női Éneklőcsoport [[1970]]-ben alakult. |
* A Nyitragesztei Női Éneklőcsoport [[1970]]-ben alakult. |
||
A lap 2017. január 10., 16:10-kori változata
| Nyitrageszte (Hosťová) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1232 |
| Polgármester | Miroslav Brath |
| Irányítószám | 951 02 |
| Körzethívószám | 037 |
| Forgalmi rendszám | NR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 392 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 76 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 195 m |
| Terület | 4,78 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 20′ 20″, k. h. 18° 12′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 20″, k. h. 18° 12′ 26″ | |
| Nyitrageszte weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrageszte témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nyitrageszte (szlovákul Hosťová) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése
Nyitrától 9 km-re, keletre fekszik.
Története
A község területén már az újkőkorban is éltek emberek, a lengyeli kultúra emberének emlékei kerültek itt elő. A Gesztei-patak felső folyása mentén, a korai vaskorból (hallstatt) is találtak vaseszközöket. A késői vaskorból (latén) úgyszintén. A községtől keletre, a patak feletti teraszon 1938-ban egy szláv település nyomait találták. A honfoglalás után a szláv települések közé egyre több magyar falu is ékelődött, melyeket főként a határőrző segédnépek laktak.
A mai települést 1232-ben "Guesta" néven említik először. 1274-ben "Guezte" néven szerepel. 1343-ban az Elefánthy nemzetség, később a bacskafalvi Bacskády, Babothy, gróf Cseszneky, Jeszenszky és Kelecsényi családok birtoka. 1533-ban Litterátus János és Hindy György voltak a birtokosai. A török a 16. század második felében hajtotta uralma alá a területet, a község 1570-ben már a hódoltsági terület szélén feküdt és a töröknek adózott. Ebben az időszakban a váltakozó császári és török uralom miatt a község kétszeresen is adózott és nehéz időket élt át. 1644. március 23-án a török a környező falvakkal együtt felégette, lakóit leöldösték, vagy rabságba hurcolták. A környék 1664-ben szabadult fel a török iga alól, de a kuruc harcok miatt lakói továbbra is sokat szenvedtek. 1715-ben 10 család lakta a községet. 1744-ben egy jégverés az egész termést tönkretette. 1752-ben az adóösszeírás szerint 20 jobbágy, 20 zsellér és 4 ház nélkuli zsellér család lakott a faluban. 1787-ben 49 házában 290 lakos élt.
Vályi András szerint: "GESZTE. Magyar falu Nyitra Vármegyében, földes Urai Bacskády, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Pogránynak szomszédságában, mellynek filiája, Nyitrához egy, és 1/4 mértföldnyire, fája tűzre, és épűletre, makk termő erdeje elég, szőlö hegye termékeny, mellynek borait helyben könnyen eladhattyák, legelője is elég, helyben jó módgya a’ kövek árúlására, piatza, malma közel, első Osztálybéli."[2]
1828-ban 45 háza és 319 lakosa volt. 1849-ben a kolerajárványnak 26 áldozatott szedett a településen. 1863-ban 316 lakos élt a községben, lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Fényes Elek szerint: "Geszthe, magyar falu, Nyitra vmegyében, Ghymestől délre 1 mfldnyire: 340 kath. lak., kastéllyal, erdővel, bortermesztéssel. F. u. többen. Ut. p. Nyitra."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Geszte, magyar község, a Pilis-hegy lábánál Család és Csitár közt. Lakosainak száma 321, vallásuk r. kath. Postája Pográny, táviró- és vasúti állomása Nyitra. A XIII. század elején "Guszta", később "Gvezte" (Guezte) néven találjuk említve. Kath. temploma özv. Jeszenszky Istvánné bőkezüségéből és a hívek hozzájárulásával 1734-ben épült. A községet legutóbb nagy tűzvész sujtotta, mely a lakosok egy részét teljesen tönkretette. Földesurai a Rudnay, Babóthy, Kelecsényi és Bacskády családok voltak."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
1945 után magyar lakosságát kollektív háborús bűnösnek nyilvánították. Magyar tannyelvű iskolája csak 1950-ben nyílt meg újra.
A Magyar Királyi Szent László Lovagrend dicsérő oklevéllel tisztelte meg a községet 2009. július 31-én Nyitrán, a piaristák Szent László templomában megtartott ünnepi szentmisén. A magyar kultúra és hagyomány ápolásában, az ifjú nemzedéknek magyar önazonosságra, európai méltóságra és keresztény értékrendre, valamint a más nemzetek iránti tiszteletre való nevelésében elért kimagasló eredményeinek elismeréséért adományozták az oklevelet Nyitragesztének.[5]
Népessége
1880-ban 309 lakosából 5 szlovák és 290 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 321-en lakták: 10 szlovák és 304 magyar anyanyelvű.
1900-ban 312 lakosából 10 szlovák és 296 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 390 lakosából 358 magyar, 5 német, 1 horvát és 26 egyéb anyanyelvű; ugyanakkor 373 római katolikus és 14 izraelita vallású lakta.
1921-ben 352 lakosából 333 magyar és 9 csehszlovák volt.
1930-ban 391 lakosából 342 magyar és 49 csehszlovák.
1991-ben 402-en lakták, ebből 371 magyar és 31 szlovák.
2001-ben 378 lakosából 312 magyar és 66 szlovák volt.
2011-ben 361 lakosából 242 magyar és 117 szlovák.
Nevezetességei
- A Szentháromság tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1734 és 1736 között épült. Főoltára 1802-ben készült, tornyát 1834-ben építették. 1936-ban átépítették és bővítették. A templom melletti kőkereszt 1834-ben készült.
- A Nyitragesztei Női Éneklőcsoport 1970-ben alakult.
Források
- Sándor, J. 2009: Zoboralja dióhéjban - Templomok, emlékek, emlékezés. Kolon.
- Fehér, S. 1997: Nyitrageszte monográfiája.
- Kodály Zoltán 1909: Zoborvidéki népszokások. Ethnographia 20.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. január 10.)
- ↑ Dr. Nagy Lászlónak, a nyitrai Szent László emlékmisén 2009. július 31-én elhangzott köszöntő beszédének közreadása a Zoboralja információs és hírportálon.
Külső hivatkozások
