„Bethlen János (főispán)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a {{jegyzetek |
a Rhédey Ferenc egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
}} |
}} |
||
{{egyért2|a főispánról|Bethlen János (egyértelműsítő lap)}} |
{{egyért2|a főispánról|Bethlen János (egyértelműsítő lap)}} |
||
'''Bethlen János''' ([[Alsóbún|Kisbún]], [[1613]]. [[november 16.]] – [[Nagyszeben]], [[1678]]. [[február 13.]]{{azonos|Bethlen születési és halálozási adatai}}) erdélyi főnemes, politikus és katona. |
'''Bethlen János''' ([[Alsóbún|Kisbún]], [[1613]]. [[november 16.]] – [[Nagyszeben]], [[1678]]. [[február 13.]]{{azonos|Bethlen születési és halálozási adatai}}) erdélyi főnemes, politikus és katona. |
||
== Élete == |
== Élete == |
||
Atyja [[Bethlen Farkas (főispán)|Bethlen Farkas]], anyja ''Kemény Anna'' volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, ''Macskási Ferenc,'' a híres pedagógus, [[Keresztúri Pál]] keze alá adta, akinek hatására [[Unitárius vallás|unitárius]]ból [[Kálvinizmus|reformátusnak]] tért át. |
Atyja [[Bethlen Farkas (főispán)|Bethlen Farkas]], anyja ''Kemény Anna'' volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, ''Macskási Ferenc,'' a híres pedagógus, [[Keresztúri Pál]] keze alá adta, akinek hatására [[Unitárius vallás|unitárius]]ból [[Kálvinizmus|reformátusnak]] tért át. |
||
Nagyműveltségű, [[jog]]ot és [[bölcsészet]]et tanult ember volt, [[Torda vármegye|Torda]] és [[Küküllő vármegye|Küküllő vármegyék]] főispánja, [[I. Rákóczi György]] és [[II. Rákóczi György]] bizalmi embere, de a trónviszályokban [[Rhédey Ferenc]], később [[Barcsay Ákos]] oldalán állt, élesen elmarasztalta a [[Rákóczi-család|Rákócziak]] politikáját. |
Nagyműveltségű, [[jog]]ot és [[bölcsészet]]et tanult ember volt, [[Torda vármegye|Torda]] és [[Küküllő vármegye|Küküllő vármegyék]] főispánja, [[I. Rákóczi György]] és [[II. Rákóczi György]] bizalmi embere, de a trónviszályokban [[Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem|Rhédey Ferenc]], később [[Barcsay Ákos]] oldalán állt, élesen elmarasztalta a [[Rákóczi-család|Rákócziak]] politikáját. |
||
[[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény János]] és [[I. Apafi Mihály]] fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az [[1657]]-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. [[1660]]-tól [[Udvarhelyszék (történelmi)|udvarhely]]i kapitány, ekkor alapította a város [[Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium|református kollégiumát]]. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a [[gyulafehérvár]]i iskolát [[Nagyenyed]]re. Apafi idején [[Erdély]] [[kancellár]]ja volt [[Mikes Mihály]] után. |
[[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény János]] és [[I. Apafi Mihály]] fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az [[1657]]-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. [[1660]]-tól [[Udvarhelyszék (történelmi)|udvarhely]]i kapitány, ekkor alapította a város [[Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium|református kollégiumát]]. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a [[gyulafehérvár]]i iskolát [[Nagyenyed]]re. Apafi idején [[Erdély]] [[kancellár]]ja volt [[Mikes Mihály]] után. |
||
Négy gyermeke volt: [[Bethlen Miklós (kancellár)|Bethlen Miklós]] (1642–1716), Pál (1648–1686), Sámuel (1663–1708) és Borbála (Haller Pálné). |
Négy gyermeke volt: [[Bethlen Miklós (kancellár)|Bethlen Miklós]] (1642–1716), Pál (1648–1686), Sámuel (1663–1708) és Borbála (Haller Pálné). |
||
== Műve == |
== Műve == |
||
* Rerum Transylvanicarum libri quator (Nagyszeben), 1663. és (Amszterdam) 1664. (Németre fordította [[Johannes Tröster]], Das bedrängte Dacia címmel, mely Nürnbergben 1666-ban jelent meg.) Commentarii de rebus Transilvanicis proximis ab obitu Gabrielis Betlenii triginta quatuor annis gestis. Viennae, 1779-80. címmel újabb kiadása két részben. Historia rerum Transylvanicarum ab a. 1662. ad a 1673. prodicta et concinnata. Viennae, 1782-83. címmel Horányi adta ki a szerző életrajzával két kötetben. |
* Rerum Transylvanicarum libri quator (Nagyszeben), 1663. és (Amszterdam) 1664. (Németre fordította [[Johannes Tröster]], Das bedrängte Dacia címmel, mely Nürnbergben 1666-ban jelent meg.) Commentarii de rebus Transilvanicis proximis ab obitu Gabrielis Betlenii triginta quatuor annis gestis. Viennae, 1779-80. címmel újabb kiadása két részben. Historia rerum Transylvanicarum ab a. 1662. ad a 1673. prodicta et concinnata. Viennae, 1782-83. címmel Horányi adta ki a szerző életrajzával két kötetben. |
||
== Megjegyzés == |
== Megjegyzés == |
A lap 2017. január 8., 16:10-kori változata
Bethlen János | |
Erdélyi Fejedelemség kancellár | |
Hivatali idő 1669 – 1678 | |
Előd | Mikes Mihály |
Utód | Bethlen Farkas |
Született | 1613. november 16. Kisbún |
Elhunyt | 1678. február 13. (64 évesen)[1] Nagyszeben |
Szülei | Kemény Anna Bethlen Farkas |
Gyermekei |
|
Foglalkozás |
|
Iskolái | Alma Mater Viadrina (–1630) |
Vallás | unitárius, majd református |
Bethlen János (Kisbún, 1613. november 16. – Nagyszeben, 1678. február 13.[1]) erdélyi főnemes, politikus és katona.
Élete
Atyja Bethlen Farkas, anyja Kemény Anna volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, Macskási Ferenc, a híres pedagógus, Keresztúri Pál keze alá adta, akinek hatására unitáriusból reformátusnak tért át.
Nagyműveltségű, jogot és bölcsészetet tanult ember volt, Torda és Küküllő vármegyék főispánja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György bizalmi embere, de a trónviszályokban Rhédey Ferenc, később Barcsay Ákos oldalán állt, élesen elmarasztalta a Rákócziak politikáját.
Kemény János és I. Apafi Mihály fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az 1657-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. 1660-tól udvarhelyi kapitány, ekkor alapította a város református kollégiumát. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a gyulafehérvári iskolát Nagyenyedre. Apafi idején Erdély kancellárja volt Mikes Mihály után.
Négy gyermeke volt: Bethlen Miklós (1642–1716), Pál (1648–1686), Sámuel (1663–1708) és Borbála (Haller Pálné).
Műve
- Rerum Transylvanicarum libri quator (Nagyszeben), 1663. és (Amszterdam) 1664. (Németre fordította Johannes Tröster, Das bedrängte Dacia címmel, mely Nürnbergben 1666-ban jelent meg.) Commentarii de rebus Transilvanicis proximis ab obitu Gabrielis Betlenii triginta quatuor annis gestis. Viennae, 1779-80. címmel újabb kiadása két részben. Historia rerum Transylvanicarum ab a. 1662. ad a 1673. prodicta et concinnata. Viennae, 1782-83. címmel Horányi adta ki a szerző életrajzával két kötetben.
Megjegyzés
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- ↑ Hanák Béla 2013: Hanák Béla: Genealógiai tévedések a XVI-XVII. századi arisztokrata családoknál: Bethlen János (1613–1679). Matrikula, III. évf. 4. sz. (2013. december) 22–26. o. Özvegye, Fekete Klára által írt, 1678. február 23-án kelt temetési meghívóból: „...Tetszett ő felségének, hogy az mint az ezerhatszáztízenharmadik esztendőben, novembernek tizenhatodik napján ez világra hozta,... Végtére ...életének hatvanötödik esztendejében, úgymint ez jelenvaló 1678-ban Februarius 13. napján estve hat és hét óra között az ő mennyei csűriben takarítaná...”
Ajánlott irodalom
- A bethleni gróf Bethlen család története. Szerk. Dr. Lukinich Imre. Budapest: Athenaeum. 1897.