„Végles” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
26 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
a
Rhédey Ferenc egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások
a
a (Rhédey Ferenc egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások)
 
== Története ==
Végles vára kevéssel [[1368]] előtt épült [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] vadászkastélyának, akinek kedvelt tartózkodási helye volt. A várat és a települést [[1393]]-ban említik először. A zólyomi ispánsághoz tartozó királyi vár volt. [[1424]]-től [[1490]]-ig és [[1527]]-től [[1546]]-ig a királyné birtoka, a véglesi uradalom központja. Az [[1440-es évek]]ben [[Giskra]] birtokolta, de [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] visszafoglalta tőle. Mátyás maga is többször vadászott itt. A [[16. század]]ban megerősítették és a török ellen kiépített végvárrendszer része lett. A vár léte sem tudta azonban megakadályozni, hogy a török a vár alatti települést többször felégesse, majd [[1582]] és [[1668]] között a töröknek adózzon. [[1605]]-ben [[Rhédey Ferenc (főispán)|Rhédey Ferenc]] ostrommal foglalta el, az [[1670-es évek|1670]]-[[1680-as évek|80]]-as években [[Thököly Imre|Thököly]] kétszer is elfoglalta. [[1690]]-től az Eszterházi család birtoka volt, akik fényűző lakhelyet alakítottak ki benne. A szabadságharc alatt [[kurucok|kuruc]] őrség állomásozott itt. [[1870]]-ben [[Nemeskéri Kiss Miklós]] teljesen átépíttette, vadászkastélynak használták. A második világháború végén [[1945]] februárjában az itt folyt harcokban ment tönkre, de 2009 és 2014 között újjáépítették.<ref>{{hiv-web |url=http://archeologia.hu/ujjaepult-vegles |cím=Újjáépült Végles |kiadó=archeologia.hu |elérés=2014-08-28}}</ref> A településnek [[1828]]-ban 84 háza és 636 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A véglesi uradalmat [[kiegyezés]] után hazatérő Nemeskéri Kiss Miklós 48-as honvéd ezredes vásárolta meg. Az új birtokos Franciaországban szerzett gazdag tapaszlatait felhasználva fűrészüzemet hozott itt létre. A Vera-forrás savanyúvizének forgalmazásához palackozóüzemet alapított. [[1890]]-ben sajtgyárat alapított a községben, mely Magyarország területén először gyártott roquefort sajtot.
 
Fényes Elek szerint ''" Végles-Váralja, (Podvigles), Zólyom m. tót falu, a Szalatna vize mellett s völgyében, Zólyomtól keletre 2 mfldnyire: 519 kath., 117 evang. lak. Postahivatala Nagy-Szalatnára tétetett. A faluval általellenben a Szalatna bal partján áll kősziklára épült régi vára, mellyben hajdan Corvin Mátyás vadászat kedveért gyakran mulatozott; mostan pedig nevet ád egy hg Eszterházy birtokához tartozó szép uradalomnak."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
==Népessége==
1910-ben a falunak 1041, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.{{forr}}
 
[[2011]]-ben 1697 lakosából 1513 szlovák volt.
516 462

szerkesztés

Navigációs menü