Fehér Géza (régész)

Fehér Géza
Született	Weisz Ignác 1890. augusztus 4. Kunszentmiklós
Elhunyt	1955. április 10. (64 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	régész, egyetemi oktató
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1913, bölcsészettudomány)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér Géza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fájl:Géza Fehér memorial plate opening Sofia 26 11 2016 NHM.jpg

Fehér Géza emléktáblájának leleplezése 2016. november 26-án Szófiában

Fehér Géza (Kunszentmiklós, 1890. augusztus 4. – Budapest, 1955. április 10.) magyar régész.

Élete

A budapesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1913-ban. 1924-ben a debreceni egyetemen nyert magántanári képesítést. 1913–14-ben Sepsiszentgyörgyön, 1915–16-ban Szabadkán volt tanár, majd katonai szolgálatot teljesített. 1918-ban a konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézetben dolgozott. Hazatérve Budapesten előbb középiskolai tanár, azután a Fővárosi Könyvtár keleti gyűjteményének alkalmazottja lett.

Munkássága

Magyar őstörténeti kutatásai során a magyar–bolgár–török történeti kapcsolatokkal kezdett foglalkozni. 1922-től bulgáriai kutatásainak két évtizede alatt régészeti ásatásokon vett részt (Madara, Aboba-Pliszka, Mumdzsilár). 1931-ben egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet kapott. A Bolgár Tudományos Akadémia tagjává választotta. A második világháború végén Isztambulba került, ahol két féléven át az egyetemi bölcsészkaron őstörténeti előadásokat tartott, majd a Topkapı Palota Múzeumban dolgozott. 1948-tól haláláig Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott. Négy éven át vezette a zalavári ásatásokat. A honfoglalás korában Magyarország területén élt szlávok régészeti hagyatékának meghatározása, összegyűjtése és történeti értékelése terén végzett úttörő és alapvető munkát.

Főbb művei

• Bulgarisch-ungarische Beziehungen in den V-XI. Jahrhunderten (Bp., 1921);

• Die Inschrift des Reiterreliefs von Madara (Szófia, 1928, bolgár nyelven is);

• A bolgár-török mûveltség emlékei és magyar õstörténeti vonatkozásaik (Bp., 1931);

• Az õsbolgárok ruházata és fegyverzete (Szófia, 1939, bolgárul);

• A bolgártörökök szerepe és mûveltsége (Bp., 1940, bolgár nyelven: Szófia, 1941);

• A nagyszentmiklósi kincsrejtély megfejtésének útja (Bp., 1950);

• A Dunántúl lakossága a honfoglalás korában (Bp., 1956);

• Beiträge zurn Problem des ungarisch-slawischen Zusammenlebens (Bp., 1957);

• Die landnehmende Ungarn und ihr Verhältnis zu den Slawen des Donaubeckens (Bp., 1957).

Emlékezete

A ruszei (Ruszcsuk) múzeumot róla nevezték el.

Források

• Fehér Géza élete

További irodalom

• Arno, T. J.: In memoriam Géza Fehér 1890–1955 (Stockholm, 1955)

• Diez, E.: Géza Fehér 1890–1955 (München, Südost-Inst., 1955)

• Fodor István: 100 éve született id. Fehér Géza. Archaeologiai Értesítő 117. (1990) 256-257. o.

• Harmatta János: F. G. (Archaeol. Ért. Bp., 1955)

• Moravcsik Gyula: F. G. (Antik Tanulm. II. 1955. 4. sz.)