„Esterházy Dániel (kuruc generális)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2016. december 25., 22:28-kori változata

Galántai gróf Esterházy Dániel (1665 – Nagycenk, 1714. október 1.) kuruc generális, majd altábornagy a Rákóczi-szabadságharcban, 1711-ben Kassa védője. A grófi rangot 1701-ben kapta.^[1]

Esterházy János csehszlovákiai politikus ősapja.^[2]

Élete

Az Esterházy család cseszneki ágából származott. Édesapja galántai báró Esterházy Mihály (1629–1686),^[3] édesanyja, a Nádasd nemzetségből számazó nádasdi és derecskei Darabos Mária (?–1667),^[4] aki apjának első felesége volt. Édestestvére Esterházy László (1666–1747),^[5] féltestvére Esterházy Borbála (1668–1699),^[6] aki édesapja második házasságából született.

1690-ben feleségül vette cziráki és dénesfalvi bárónő Cziráky Katát,^[7] akitől öt gyermeke született: János (1691–1744),^[8] Krisztina (?–?, 1716-tól Révay Péter felesége),^[9] Klára (?–1720 után),^[10] Zsuzsanna (?–1712 körül)^[11] és Jozefa (1708–1756 körül).^[12]

Részt vett a törökellenes háborúban. 1687-től alezredesként, 1691-től ezredesként szolgált a császári seregben. 1704 januárjában azonban II. Rákóczi Ferenchez csatlakozott, s a kuruc hadsereg generálisa lett. 1704-ben Károlyi Sándor helyetteseként szolgált a dunántúli hadszíntéren. Nem sokkal később császári fogságba esett, s ezt követően I. Lipót szolgálatába állt, de májustól megint a kuruc seregben harcolt a császáriak ellen. 1705-ben Érsekújvár parancsnokának nevezték ki, s ugyan tábornagyi rangot is kapott májusban, de valójában csak altábornagyként szolgált. 1705 szeptemberében szenátor lett. 1705 telén megszabadította Bazin, Modor és Szentgyörgy városát a császári tábornagy, Sigbert Heister csapataitól. 1707-ben az ónodi országgyűlésen a hadi rendek követe volt. 1708-ban januártól májusig dunántúli helyettes főkapitány, 1709 végétől a Duna–Tisza közi hadosztály parancsnoka. 1710 októberében Kassa főkapitányává nevezte ki Rákóczi, novembertől pedig a vár parancsnoka lett, melyet 5000–6000 emberrel együtt védett az ostromló császári csapatok ellen 1711-ben. Többszöri felszólítást követően április 26-án, a szatmári béke megkötése előtt négy nappal adta fel a várost. A szatmári békét elfogadta.

Jegyzetek

Források

Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 495. o. ISBN 963-85773-5-5
Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 441. o. ISBN 963-547-414-8
Esterházy Dániel. In Britannica hungarica világenciklopédia 6: Emberi–fodroskel. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 1996. 181. o. ISBN 963-7815-86-4

[1] Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 441. o. ISBN 963-547-414-8

[esterhazyfamily-2] genealogy.org - Esterházy family 04

[3] Esterházy Mihály (1629–1686) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában)

[4] Darabos Mária (?–1667) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában)

[5] Esterházy László (1666–1747) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában

[6] Esterházy Borbála (1668–1699) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában

[7] Cziráky Kata adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában

[8] Esterházy János (1691–1744) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában

[9] Esterházy Krisztina adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában

[10] Esterházy Klára (?–1720 után) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában

[11] Esterházy Zsuzsanna (?–1712 körül) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában

[12] Esterházy Jozefa (1708–1756 körül) adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) adatbázisában

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

@@ 23. sor: / 23. sor: @@
 [[Kategória:A Rákóczi-szabadságharc hadvezérei]]
 [[Kategória:1665-ben született személyek]]
+[[Kategória:1714-ben elhunyt személyek]]