„1973-as olajválság” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2016. december 22., 16:21-kori változata

Az 1973-as olajválság vagy olajárrobbanás 1973. október 17-én kezdődő olajáremelkedés, ami eladósította végül a kommunista országokat. Az OPEC arab tagjait magába foglaló OAPEC (az Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete) az akkor zajló jom kippuri háború hatására bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot azokba az országokba, amelyek a háborúban Izraelt támogatják Szíriával és Egyiptommal szemben. Az olajembargó az Amerikai Egyesült Államokat és nyugat-európai szövetségeseit, valamint Japánt érintette. A kitermelt nyers kőolaj hordónkénti árát rövid időn belül közel négyszeresére emelték (lásd az ábrát).^[1] A második olajválság 1979-ben következett be.

Az 1973-as olajválságnak számos nemzetközi hatása volt, az egyik legjelentősebb az addigi szovjet tömbbe tartozó kommunista országokra gyakorolt eladósítása, mivel ezen országok korszerűtlen, nagy energiaigényű nehézipara nagy mennyiségű nyersanyagot igényelt, ami a kőolaj árának robbanásával hirtelen nagyon megdrágult, ez pedig hitelfelvételekbe és hosszútávú eladósodásba sodorta ezeket az országokat a rugalmasabb és a piacgazdaság szabályai szerint működő „tőkés”, avagy kapitalista nyugati országokkal szemben, hisz ideológiai alapjaik szerint képtelenek voltak a fejlődésre, míg a kapitalista gazdaságok a helyzethez való alkalmazkodással és versenyképes hátterükkel képesek voltak az olajválság hatásait átvészelni. Magyarországon, mint akkori kommunista országban is ugyanez a folyamat játszódott le: az olajválság miatti áremelkedést az akkori magyar vezetők nem akarták meghozni, ezért – hogy tartani tudják az életszínvonalat – külföldi hiteleket vettek föl, melyek súlyosan növelték az államadósságot és hosszútávon ellehetetlenítették az ország gazdasági működését, így közvetve az olajválság volt az egyik fő oka a Szovjetunió összeomlásának és ezáltal a magyarországi rendszerváltozásnak is.

Források

A harmincöt éves olajválság Világgazdaság.hu
1973. október 17. Kirobban az első olajválság Rubicon.hu

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz 1973-as olajválság témájú médiaállományokat.

Az 1973-as és 1979-es olajválságok Techstory.blog.hu

Kapcsolódó szócikkek

A 2014–2016-os olajárválság

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

↑ A harmincöt éves olajválság

[1] A harmincöt éves olajválság

[1]

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 {{legend|#FF8C00|valódi (2006-os árfolyamon)}}
 |}]]
-Az '''1973-as olajválság''' vagy olajárrobbanás [[1973]]. [[október 17.|október 17-én]] kezdődő olajáremelkedés, ami eladósította végül a kommunista országokat. Az [[OPEC]] arab tagjait magába foglaló [[OAPEC]] (az ''Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete'') az akkor zajló [[jom kippuri háború]] hatására bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot azokba az országokba, amelyek a háborúban [[Izrael]]t támogatják [[Szíria|Szíriával]] és [[Egyiptom]]mal szemben. Az olajembargó az [[Amerikai Egyesült Államok]]at és [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] szövetségeseit, valamint [[Japán]]t érintette. A kitermelt nyers [[kőolaj]] hordónkénti árát rövid időn belül közel négyszeresére emelték (lásd az ábrát). A második olajválság [[1979]]-ben következett be.
+Az '''1973-as olajválság''' vagy olajárrobbanás [[1973]]. [[október 17.|október 17-én]] kezdődő olajáremelkedés, ami eladósította végül a kommunista országokat. Az [[OPEC]] arab tagjait magába foglaló [[OAPEC]] (az ''Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete'') az akkor zajló [[jom kippuri háború]] hatására bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot azokba az országokba, amelyek a háborúban [[Izrael]]t támogatják [[Szíria|Szíriával]] és [[Egyiptom]]mal szemben. Az olajembargó az [[Amerikai Egyesült Államok]]at és [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] szövetségeseit, valamint [[Japán]]t érintette. A kitermelt nyers [[kőolaj]] hordónkénti árát rövid időn belül közel négyszeresére emelték (lásd az ábrát).<ref>[http://www.vg.hu/gazdasag/vg_online/gazdasag_-_kulfold/081211_olajvalsag_252465 A harmincöt éves olajválság]</ref> A második olajválság [[1979]]-ben következett be.
 Az 1973-as olajválságnak számos nemzetközi hatása volt, az egyik legjelentősebb az addigi [[Keleti blokk|szovjet tömbbe]] tartozó [[kommunizmus|kommunista]] országokra gyakorolt eladósítása, mivel ezen országok korszerűtlen, nagy energiaigényű [[nehézipar]]a nagy mennyiségű nyersanyagot igényelt, ami a kőolaj árának robbanásával hirtelen nagyon megdrágult, ez pedig hitelfelvételekbe és hosszútávú eladósodásba sodorta ezeket az országokat a rugalmasabb és a piacgazdaság szabályai szerint működő „tőkés”, avagy [[Kapitalizmus|kapitalista]] nyugati országokkal szemben, hisz ideológiai alapjaik szerint képtelenek voltak a fejlődésre, míg a kapitalista gazdaságok a helyzethez való alkalmazkodással és versenyképes hátterükkel képesek voltak az olajválság hatásait átvészelni. [[Magyarország]]on, mint akkori [[Magyarország 1957–1989 között|kommunista országban]] is ugyanez a folyamat játszódott le: az olajválság miatti áremelkedést az akkori magyar vezetők nem akarták meghozni, ezért – hogy tartani tudják az életszínvonalat – külföldi hiteleket vettek föl, melyek súlyosan növelték az államadósságot és hosszútávon ellehetetlenítették az ország gazdasági működését, így közvetve az olajválság volt az egyik fő oka [[A Szovjetunió felbomlása|a Szovjetunió összeomlásának]] és ezáltal a [[Rendszerváltás Magyarországon|magyarországi rendszerváltozásnak]] is.