„Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
defs |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
| állampolgárság = {{Orosz Birodalom}} |
| állampolgárság = {{Orosz Birodalom}} |
||
| nemzetiség = {{zászló|orosz}} [[oroszok|Orosz]] |
| nemzetiség = {{zászló|orosz}} [[oroszok|Orosz]] |
||
| szülei = Vaszilij Petrovics |
| szülei = Vaszilij Petrovics Sztaszov |
||
| szakma = Zene és műkritikus, esszéíró, művészettörténész |
| szakma = Zene és műkritikus, esszéíró, művészettörténész |
||
| munkái = Muszorgszkij, Liszt Oroszországban, Orosz művészet |
| munkái = Muszorgszkij, Liszt Oroszországban, Orosz művészet |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
Talán a legelismertebb orosz kritikus volt élete során. Első diplomáját 1843-ban a jogtudományi egyetemen szerezte. Későbbiekben 1859-ben felvételt nyert a Birodalmi Művészeti Akadémiára. Az Orosz Tudományos Akadémia 1900-ban tiszteletbeli tagjává választotta és barátját [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Lev Tolsztoj]]t is. |
Talán a legelismertebb orosz kritikus volt élete során. Első diplomáját 1843-ban a jogtudományi egyetemen szerezte. Későbbiekben 1859-ben felvételt nyert a Birodalmi Művészeti Akadémiára. Az Orosz Tudományos Akadémia 1900-ban tiszteletbeli tagjává választotta és barátját [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Lev Tolsztoj]]t is. |
||
Egyes kritikusok állítása szerint |
Egyes kritikusok állítása szerint Sztaszov szinte 'zsarnoki' nézeteivel uralta a 19. századi orosz kultúra formálását. Számos nagy tehetséget fedezett fel és hatása sok művet ihletett. Rengeteg csatát vívott levelezéseiben és cikkekben a sajtó nyilvánossága előtt. Mint ilyen, ő egy egész életen át tartó vitát folytatott az orosz íróval [[Ivan Szergejevics Turgenyev|Ivan Turgenyev]]vel, aki amúgy Sztaszovot "a nagyszerű, és legjobb orosz kritikusnak" tartotta. Azt akarta, hogy az orosz művészet megszabaduljon az európai művészet utánzásának, követésének szorításából. A nyugati művészet másolásával úgy érezte, hogy a legjobb orosz művészek csak másodrendűek lehetnek. Azonban a saját természetes hagyományok felvételével kell létrehozni egy valódi nemzeti művészetet, ami eredeti de megfelel az európai és a magas művészi követelményeknek. A 'nemzeti' alatt Sztaszov egy olyan művészetet értett, ami nem csak ábrázolja az emberek életét, de jelentéssel is bír számukra és megmutatja hogyan kell élni. |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
A lap 2016. december 15., 15:59-kori változata
| Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov | |
 | |
| Vlagyimir Sztaszov portré-Ilja Repin munkája | |
| Született | 1824. január 14. Orosz Birodalom, Szentpétervár |
| Elhunyt | 1906. október 10.(82 évesen) Orosz Birodalom, Szentpétervár |
| Állampolgársága | Orosz Birodalom |
| Nemzetisége |  Orosz |
| Szülei | Vaszilij Petrovics Sztaszov |
| Foglalkozása | Zene és műkritikus, esszéíró, művészettörténész |
| Iskolái | Felsőfokú Császári Jogi Iskola |
| Sírhelye | Tyihvini temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov (oroszul: Влади́мир Васи́льевич Ста́сов; Szentpétervár,1824. január 14. – Szentpétervár,1906. október 10.) zenekritikus, művészettörténész, esszéíró, levéltáros, politikai aktivista.[1] A híres orosz építész, Vaszilij Petrovics Sztaszov (1769–1848) fia.
Talán a legelismertebb orosz kritikus volt élete során. Első diplomáját 1843-ban a jogtudományi egyetemen szerezte. Későbbiekben 1859-ben felvételt nyert a Birodalmi Művészeti Akadémiára. Az Orosz Tudományos Akadémia 1900-ban tiszteletbeli tagjává választotta és barátját Lev Tolsztojt is.
Egyes kritikusok állítása szerint Sztaszov szinte 'zsarnoki' nézeteivel uralta a 19. századi orosz kultúra formálását. Számos nagy tehetséget fedezett fel és hatása sok művet ihletett. Rengeteg csatát vívott levelezéseiben és cikkekben a sajtó nyilvánossága előtt. Mint ilyen, ő egy egész életen át tartó vitát folytatott az orosz íróval Ivan Turgenyevvel, aki amúgy Sztaszovot "a nagyszerű, és legjobb orosz kritikusnak" tartotta. Azt akarta, hogy az orosz művészet megszabaduljon az európai művészet utánzásának, követésének szorításából. A nyugati művészet másolásával úgy érezte, hogy a legjobb orosz művészek csak másodrendűek lehetnek. Azonban a saját természetes hagyományok felvételével kell létrehozni egy valódi nemzeti művészetet, ami eredeti de megfelel az európai és a magas művészi követelményeknek. A 'nemzeti' alatt Sztaszov egy olyan művészetet értett, ami nem csak ábrázolja az emberek életét, de jelentéssel is bír számukra és megmutatja hogyan kell élni.
Kapcsolódó szócikkek
- Orosz ötök
- Milij Alekszejevics Balakirev zeneszerző (1837–1910)
- Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij zeneszerző (1839–1881)
- Alekszandr Porfirjevics Borogyin tudós, zeneszerző (1833–1887)
- Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov zeneszerző (1844–1908)
- Cezar Antonovics Kjui hadmérnök, zeneszerző, zenekritikus (1835–1918)
- Tyihvini temető
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Vladimir Stasov című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
