„Vásárhelyi Pál (vízépítő mérnök)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hello world (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
107. sor: 107. sor:
[[Kategória:Magyar vízépítő mérnökök]]
[[Kategória:Magyar vízépítő mérnökök]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Szepesolasziak]]
[[Kategória:1795-ben született személyek]]
[[Kategória:1795-ben született személyek]]
[[Kategória:1846-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:1846-ban elhunyt személyek]]

A lap 2016. december 13., 03:05-kori változata

Vásárhelyi Pál
Barabás Miklós: Vásárhelyi Pál (litográfia)
Barabás Miklós: Vásárhelyi Pál (litográfia)
Életrajzi adatok
Született1795. március 25.
Szepesolaszi
Elhunyt1846. április 8. (51 évesen)
Pest
Sírhely
Ismeretes mintTisza szabályozása
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Szakterületvízépítő mérnök
Akadémiai tagságMagyar Tudományos Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Vásárhelyi Pál témájú médiaállományokat.
szobra Szegeden (Mátrai Lajos, ifj. alkotása)
Vásárhelyi Pál síremléke Budapesten. Kerepesi temető: 10/2-sziget. Zilahi István műve.

Vásárhelyi Pál (Szepesolaszi, 1795. március 25.Pest, 1846. április 8.) magyar vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Életpályája

Édesapja Vásárhelyi Mátyás evangélikus kántortanító volt, édesanyja Téglásy-Bekk Mária. Az elemi iskolát szülőfalujában, az algimnáziumot Miskolcon fejezte be. Eperjesen filozófiát tanult, és itt döntötte el, hogy mérnök lesz. A pesti tudományegyetem mérnöki karán 1816-ban diplomázott. 1829-ben rábízták a Duna terep- és vízviszonyainak felvételét. 1835-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1838-ban rendes tagjává választották.[1]

1837-ben a legveszélyesebb sziklazátonyok kirobbantásával befejeződött a vaskapui víziút építése a Dunán, amelynek tervezésében és kivitelezésében is oroszlánrésze volt. Tervei alapján elkészült a Fertőt lecsapoló csatorna, amely a Hanságon biztosította a gazdálkodást.

1846-ban a Tisza szabályozásának tervét két változatban is elkészítette, de többre már nem futotta az erejéből, mert április 8-án a Tiszavölgyi Társulat ülésén a pesti Károlyi-palotában szívroham végzett vele. A Tisza szabályozása végül az ő tervei alapján készült el.[2]

Főbb művei

  • Introductio in praxim triangulationis (Pest, 1827);
  • A buda pesti állóhíd tárgyában (Pest, 1838);
  • Néhány figyelmeztető szó a vaskapui ügyben (Pest, 1838);
  • A sebesség fokozatáról folyóvizeknél, felvilágosítva egy a Dunán mért keresztmetszés és abban talált sebességék által. (A Magyar Tudós Társaság Évkönyve, 1845).

Források

  • Győry Sándor: Emlékbeszéd (MTA Évk. 1860);
  • Gonda Béla: V. P. élete és műve (Bp., 1896);
  • Sárközy Imre: Régibb vízi mérnökeink életéből (Bp., 1897);
  • Mosonyi Emil: V. P. emlékére (Bp., 1955);
  • Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Bp., 1960).

Művek róla

Kapcsolódó szócikk

Jegyzetek

  1. Vásárhelyi Pál életrajza (magyar nyelven). omikk.bme.hu. (Hozzáférés: 2011. május 8.)
  2. Vásárhelyi Pál (magyar nyelven). Magyar életrajzi lexikon. (Hozzáférés: 2011. május 8.)

További információk