Módosítások

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
A dualista berendezkedést elismerte, de még Andrássyval szemben is hangsúlyozta, hogy ez még nem az ideális és végleges forma. Úgy érvelt, hogy ha nincs az uralkodóház, a hadsereg és a Monarchia szétesése a szomszédok számára nem jelentett volna annyi veszélyt, nem lett volna képes fennmaradni. Egész életében úgy vélte Nagy-Ausztria és centralizmus híveként, hogy a Monarchia csak abban az esetben tud tovább működni, hogy ha a nacionalizmus megszűnik és a nemzetiségek békében élnek egymás mellett. A magyar nacionalisták és a nemzetiségek kapcsolatáról a következőket írta: "Már akkor (1848-49) sem jöhetett volna létre önálló Magyarország, most meg még sokkal kevésbé; mert a magyar nemzet saját országában is apró részekre van töredezve, csak néhány vidéken él nagyobb tömegekben, és a közötte és körülötte élő népek Ausztria összeomlása esetén minden inkább elviselnek, mint azt, hogy a kis állammá összezsugorodó Magyarország önálló legyen."<ref>Hamann, 2008, 319. oldal</ref>
 
Nagyra tartotta Tisza szabadelvű eszméit és a politikát, amelyet folytatott. Ez a tisztelet egy általa írt és a Neues Wiener Tagblattban 1884. január 19-én megjelent cikkben csúcsosodott ki, a vezércikk az Őrség a Lajtán címet viselte. A cikkben Tiszát az egész birodalom egyetlen vezető beosztásban lévő politikusának nevezi, aki képes megállítani a konzervativizmus térhódítását. Ugyanakkor szemére veti Tiszának, hogy tétlenül nézte Taaffe megereősödésétmegerősödését, attól várva a magyar érdekek érvényesítésének lehetőségét és a jelenlegi helyzetben is óva int attól, hogy "a kicsinyes viszálykodás, a régi, idejétmúlt gáncsoskodás", a fejlődés és kultúra útjában álljon. Tisza méltatását Taaffe állítólag dühöngve fogadta.<ref>Hamann, 2008, 304-305. oldal</ref>
 
Rudolf a magyar hírlapokban is jelentetett meg cikkeket. Mivel a magyar sajtó törvények liberálisabbak voltak Rudolf legélesebb hangú cikkei a [[Falk Miksa]] nevével fémjelzett ''[[Pester LloydbanLloyd]]''-ban jelentek meg (például a bismarcki politika kritikájáról szóló).<ref>Hamann, 2008, 307. oldal</ref>
 
==Az utolsó évek kilátástalansága==

Navigációs menü