„Görgényi István (festő)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 79.121.42.252 (vita) szerkesztéséről Gyurika szerkesztésére
CzAdams (vitalap | szerkesztései)
A hagyaték gondozóitól.
1. sor: 1. sor:
{{Életrajz infobox
{{Festő infobox
|név= Görgényi István
| név = Görgényi István
| kép = Görgényi_István_önarckép.jpg
|kép=
| képaláírás = [[Önarckép]] ([[1921]])
| képaláírás = Görgényi István önarcképe
| születés dátuma = [[1917]]. [[február 20.]]
| születési idő = 1917. február 20.
| születés helye = [[Bánhida]]
| születési hely = Bánhida
| halál dátuma = [[1973]]
| halál ideje = 1973.
| halál helye = [[Tatabánya]]
| halál helye = Tatabánya
| nemzetiség = magyar
| mester = Rudnay Gyula
| weboldal = www.rejtettkepek.hu
}}
}}
'''Görgényi István''' ([[Bánhida]], [[1917]]. [[február 20.]] – [[Tatabánya]], [[1973]]) festőművész, a "magyar [[Francisco José de Goya y Lucientes|Goya]]".
'''Görgényi István''' ([[Bánhida]], [[1917]]. [[február 20.]] – [[Tatabánya]], [[1973]]) festőművész, a "magyar [[Francisco José de Goya y Lucientes|Goya]]".

A lap 2016. december 8., 22:27-kori változata

Görgényi István
Görgényi István önarcképe
Görgényi István önarcképe
Született1917. február 20.
Bánhida
Meghalt1973.
Tatabánya
Nemzetiségemagyar
Mestere(i)Rudnay Gyula

Görgényi István (Bánhida, 1917. február 20.Tatabánya, 1973) festőművész, a "magyar Goya".

Élete és művészi pályája

Bányászcsaládban született Bánhidán 1917. február 20-án Benkovics néven. Bánhidai tanítói (Faragó János, Bálványos István) már az elemi iskolában felismerték a rajztehetségét. Makk Béla bánhidai plébános és a tatabányai prelátus anyagi segítségével a Képzőművészeti Főiskolára került. Ösztöndíjat kapott, Münchenbe küldték. A Bánhidai Legényegylet, az Iparoskör a bál és színjátszás bevételét Görgényi megsegítésére ajánlotta föl.”[[1]]Szákszenden pásztorként, Kispécén cselédként, a kisgyóni bányában csapatcsillésként dolgozott. Az országot járva alkalmi munkákat vállalt.

Aba-Novák Vilmos és Bottka Miklós főiskolai tanárok műtermében fejlesztette rajztudását. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványaként, 1942-ben szerzett diplomát. Tanulmányúton volt Bécsben és Münchenben.

Tanulmányai befejeztével visszatért Tatabányára, ahol bányászként dolgozott. Később rajztanárként és grafikusként tevékenykedett az akkori Mező Imre Általános Iskolában (ma: Sárberki Általános Iskola telephelye Móra Ferenc Általános Iskola).

Bekapcsolódott a Bányász Képzőművész Kör munkájába, 195758-ban vezetője is volt a szakkörnek. A Művészeti Alap tagja volt.

1973-ban hunyt el Tatabányán.

Festészete

Görgényi Istvánt a művészettörténet 2006-ig helyi festőként tartotta számon, aki a Tatabányáról készített akvarelleket, a bányászokról, a bányáról meg tus- és szénrajzokat. Egy tatai vállalkozó, Rigó Erik hozzájutott a teljes Görgényi-hagyatékhoz, és kiderült, hogy a festőnek volt egy másik, egy párhuzamos élete. Görgényi István a forradalom leverése után titokban készítette több száz művét '56-os emlékei alapján. A képek teljes titokban készültek, és elkészültük után a ház pincéjében rögtön elrejtette azokat. A titkosság oka érthető, hiszen a festőre és családjára súlyos retorziók vártak volna, ha fény derül „ellenforradalmi reakciós" tevékenységére. "Görgényi művészetét áthatotta mindaz, amit mesterétől, Rudnay Gyulától tanult. Mély tónusú, szenvedélyes megfogalmazású festményeit felfoghatjuk akár a romantika, a nemzeti realizmus folytatásaként is. Ha előképeket kívánunk még kiemelni, elsősorban Munkácsy, Goya, némely portréját tekintve Rembrandt neve említendő" - P. Tóth Enikő művészettörténész.[1]

Források

  1. http://www.kortarsonline.hu/2014/10/arch-eltakart-kepek-rejtett-eletmu/25209