Thallóczy Lajos

Thallóczy Lajos
Fájl:Thalloczy Lajos.jpg
Született	Strommer Lajos 1857. december 8. Kassa
Elhunyt	1916. december 1. (58 évesen) Herceghalom
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	történész
Halál oka	vonatgázolás
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (10/1-1-14)
A Wikimédia Commons tartalmaz Thallóczy Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Thallóczy Lajos (született: Strommer Lajos, Buda, 1856. december 8. – Herceghalom, 1916. december 1.) magyar történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Történelmi Társulat elnöke, politikus.

Életpályája

Nevét 1877-ben változtatta meg Strommerről Thallóczyra.

Tanulmányait 1857 és 1879 között a budapesti egyetemen folytatta, ahol középiskolai tanári és bölcsészdoktori címet szerzett. 1879-ben magyar gazdaságtörténetből magántanári képesítést szerzett. Rövid ideig a Magyar Nemzeti Múzeum, 1879-től a Magyar Országos Levéltár tisztviselője volt. 1874-1884 közt a Századok, 1876-1880 közt az Archeológiai Értesítő segédszerkesztője, majd 1877-1878-ban a Magyar Gyorsíró szerkesztője.

A Herceghalmi vasútállomás várótermében levő emléktáblája.

Thallóczy Lajos sírja Budapesten. Kerepesi temető: 10/1-1-14. Horvay János 1920-ban készített szobra.

1883-tól az MTA levelező, 1895-től rendes tagja, 1913-tól a Magyar Történelmi Társulat elnöke; a magyar Balkán-kutatás megalapozója volt.

1885-től a közös Pénzügyminisztériumhoz tartozó bécsi udvari kamarai levéltár igazgatója, a Theresianumban a magyar történet és közjog, a Konzuli Akadémián a magyar közjog tanára volt. 1908-tól osztályfőnök a közös Pénzügyminisztériumban. 1912-től valóságos belső titkos tanácsos, 1916-tól a megszállt Szerbia polgári kormányzója lett. 1916. december 1-én Ferenc József temetéséről hazajövet Magyarország történelmének legsúlyosabb vasúti szerencsétlenségének áldozata lett.

Művei

• Blagay család oklevéltára (1897, Barabás Samuval) REAL-EOD
• Die Geschichte der Grafen von Blagay (1898) REAL-EOD
• Frangepán család oklevéltára (I – II., 1910 – 1913, Barabás Samuval) I.II. REAL-EOD
• Tanulmányok a Blagay-család történetéből. Adalék Szlavonia történetéhez (1897)
• Magyar-bulgár összeköttetések. - Századok, 1898, II. füz., 113-123; lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Унгарско-български връзки (fordítás P. Peykovska) - In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 106-120.
• Oklevelek a magyar-bulgár összeköttetések történetéhez. 1360-1369. - Történelmi Tár, II. füzet, 1898, N IV, p. 355-367; lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Грамоти за историята на унгарско-българските връзки, 1360-1369 (fordítás P. Peykovska, S. Lekova). - In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 121-142.
• Bosznia története (1900)
• Nagy Lajos és a bolgár bánság (1900); lefordítva bolgárra: Л. Талоци, Лудовик Велики и българското банство (fordítás P. Peykovska, S. Lekova) - In: Унгарски учени за България, Съст. П. Пейковска. С., 2003, с. 143-202.
• Magyarország melléktartományainak oklevéltára, című sorozat 4 kötetét:

1. A horvát véghelyek oklevéltára (Hodinka Antallal, Bp., 1903) REAL-EOD
2. Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára (Áldásy Antallal, Bp., 1907) REAL-EOD
3. Alsó-Szlavónia okmánytára 1244-1710 (Horváth Sándorral, Bp., 1912) REAL-EOD
4. Jajcza története (Monum. Hung. Hist., Bp., 1915 REAL-EOD

• A szerb felkelés története (I – II., Bp., 1908 – 09)
• I. Apafi Mihály udvara (1878)
• Történelmi regényeinek és útleírásainak egynémelyike álnéven (Deli) jelent meg
• Lucrum Camerae (A kamara haszna) (Bp., 1879)
• Utazás Levanteban (Bp., 1882); lefordítva bolgárra: Пейковска, П., Пътепис на Лайош Талоци за България от 1881 г. - Известия на държавните архиви, Т. 64, с. 202-232.
• A keleti kereskedelem története magyarországon (1882)
• Vasvári Pál és a pesti egyetemi ifjúság 1844 – 1849 (Bp., 1882)
• Oroszország és hazánk (Bp., 1884); Zay Ferenc (Bp., 1884) MEK
• Csömöri Zay Ferenc 1505-1570 (1885) MEK
• Az "illyr" címergyűjtemények (1888)
• Magyarország és Raguza (1888)
• Horvát szokásjog (Bp., 1896); Bácsy Jakab (álnéven, Bp., 1896)
• Regényes történet a XVII. századi hajdúvilágból (Bácsy Jakab álnéven, 1896)
• Gyepün innen, gyepün túl (álnéven, Bp., 1898)
• Gróf Benyovszky Móric haditengerészeti és kereskedelem-politikai tervei 1779-1801 (1901)
• Gróf Szécsen Antal (1901)
• Tanulmányok a bosnyák bánság kezdeteiről… (Bp., 1905) REAL-EOD
• Mantovai követjárás Budán : 1395. (Bp., 1905) REAL-EOD
• III. Béla és a magyar birodalom (Bp., 1906)
• Bosnyák és szerb élet- és nemzedékrajzi tanulmányok (1909)
• Kállay Benjámin emlékezete (Bp., 1909)
• Tudákos levelek (I – II., álnéven, Bp., 1913 – 14)
• Török-magyar oklevéltár, ford. Karácson Imre, szerk. T. L. (Krcsmárik Jánossal, Szekfű Gyulával, 1914)
• Acta et diplomata res Albaniae mediae aetatis illustrantia, I-II. (szerk. Konstantin Jirečekkel, Milan Šufflay-jal, 1913-18)

Lásd még

• Magyar akadémikusok listája

Források

• Dževad Juzbašić - Ress Imre 2010 (szerk.): Thallóczy Lajos a történész és politikus. Budapest.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
• Унгарски учени за България (ХІХ - средата на ХХ в.). София, 2003. Съставител, научна редакция, превод, предговор, библиография и показалци П. Пейковска.
• Пейковска, П., Българо-унгарски научни взаимоотношения (ХІХ - средата на ХХ век). София, 2005, с. 40-49, 79-85.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Thallóczy Lajos témájú médiaállományokat.

• Thallóczy Lajos és köre Bécsben
• П. Пейковска, Болгаро-венгерские связи в исторической науке и межличностные отношения (ХІХ век)
• Penka Peykovska, Thallóczy Lajos naplója Bulgáriáról és Ausztria-Magyarország külpolitikájáról a Balkán háborúk idejében (2.06.1912 - 26.11.1913)in Bg
• Művei a REAL-EOD-ban

További irodalom

• Szilágyi Ágnes Judit (2007): Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Budapest, Palatinus, 49-54.
• ifj. Némethy Károly 1940: Emlékezések Thallóczy Lajosról. Budapest.