„Román-alföld” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
80. sor: | 80. sor: | ||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
* Panoráma: Románia, 1971 |
* Panoráma: Románia, 1971 |
||
{{Románia domborzati egységei}} |
|||
{{Román-alföld}} |
{{Román-alföld}} |
||
A lap 2016. november 18., 09:49-kori változata
Román-alföld | |
Térkép | |
A Román-alföld részei (német nyelvű) | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 30′, k. h. 26° 15′Koordináták: é. sz. 44° 30′, k. h. 26° 15′ |
A Román-alföld (román: Câmpia Română vagy Câmpia Dunării) a Géta-dombvidék, az Elő-Kárpátok, a Moldvai-fennsík, Dobrudzsa és az Al-Duna között elterülő hatalmas süllyedékterület.
Átlagos tszf. magassága megközelítőleg 100 m. Legnagyobb abszolút magassága a Szubkárpátok előterében 300 m; legalacsonyabb a Szeret folyó torkolatvidékén (6-15 m) és a Duna-deltában (0-13 m).
A nyugatról kelet felé fokozatosan kiszélesedő alföld felszíne nem egyveretű. Különböző jellegű és arculatú síksági tájakból tevődik össze.
Fő részei
- Olténiai-síkság (Câmpia Olteniei)
- Olt-Argeș síkság (Sectorul Olt-Argeș)
- Bukaresti-síkság (Câmpia Bucureștilor)
- Bărăgan (Câmpia Bărăganului)
- Keleti-síkság (Sectorul de Est)
- A Duna árterülete (Lunca Dunării)
Jellemzői
Északról dél felé haladva:
- Az alföld északi részét széles sávban (5-50 km), 200-300 m magas, erősen lejtősödő hegylábi hordalékúpsíkság, melyet a Szubkárpátokból kilépő folyók (Veda, Arges, Dâmbovița, Ialomița stb.) építettek. Erősen tagolt, halomvidékű terület. A folyók mélyre vágódva, felszínét hordalékúpterasszá alakították.
- Dél felé haladva a táj képe jelentősen megváltozik; a felszín tagoltsága fokozatosan megszűnik, a völgyek ellaposodnak és kiszélesednek, a folyók teraszai rendre belesimulnak a lankás felszínbe.
- A Duna felé közeledve az alföldies tájvonások ismét megváltoznak, a sztyeppjelleg egyre inkább kidomborodik, s a barna erdőtalajt jól termő csernozjom-talajok váltják fel. Ez az igazi síkság a Dunai-alföld területe, amely Drobeta-Turnu Severintől a Szeret folyó torkolatáig különböző jellegű tájrészekből áll.
Nyugati része (Olténiai-Munténiai-síkság) egész terjedelmében a Duna teraszvidékét foglalja magába, amelyet a mellékfolyók mélyre vágódott meanderei, a lefolyástalan vakvölgyek sokasága, a szabadon mozgó futóhomok dűnék, valamint az alacsony árterületet szegélyező kiterjedt tóvilág jellemez.
Az Argesul völgyétől keletre, a Román-alföld szteppterülete és egyben az egész síkság legjellegzetesebb része, a Bărăganul vidéke (Câmpia Bărăganului) terül el.
A Bărăgan az alföldnek legnagyobb kiterjedésű, asztalsimaságú löszsíksága, mely 30-70 m-re emelkedik a Duna 0 pontja fölé. Csak az egymás közelében sorakozó lefolyástalan, száraz vakvölgyek, a folyók mentén megkötött, és szabadon mozgó futóhomokbuckák és löszdolinák bontják meg a végtelennek tűnő sztyepp egyhangúságát. Ez az egykor füves sztyepp Románia legértékesebb gabonatermő területe.
A Bărăgantól északra az Alföld legmélyebb fekvésű területére, a Szeret síkságára érünk, amely kelet felé a Duna-delta síkságára nyílik.
Folyói
Hivatkozások
- Panoráma: Románia, 1971