„Endrőd” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Taz (vitalap | szerkesztései) más |
|||
169. sor: | 169. sor: | ||
*[[Iványi Miklós]] |
*[[Iványi Miklós]] |
||
*[[Kunkovács László]] |
*[[Kunkovács László]] |
||
*Pater Hunya Dániel jezsuita |
|||
*[[Rózsahegyi Kálmán]] |
*[[Rózsahegyi Kálmán]] |
||
*[[Tímár Máté]] |
*[[Tímár Máté]] |
A lap 2016. november 17., 02:00-kori változata
Endrőd | |
Közigazgatás | |
Település | Gyomaendrőd |
Városhoz csatolás | 1981 |
Korábbi rangja | nagyközség |
Irányítószám | 5502 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 57′ 13″, k. h. 20° 45′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 13″, k. h. 20° 45′ 02″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Endrőd témájú médiaállományokat. |
Endrőd ma Gyomaendrőd város része Békés megye Gyomaendrődi járásában. Gyomával történt egyesülésével lett Gyomaendrőd része. Az egykori Szentlászló nevű külterületi lakotthelyéből alakult meg Hunya község.
Fekvése
Békés megye északi részén található a 443-as és a 46-os főutak találkozásánál terül el. A Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal a falut ugyan közvetlenül nem érinti, de a falutól északra lévő Nagylaposon az azonos nevű Nagylapos megállóhely üzemel, ahol korábban még posta is volt.[1] A Hármas-Körös déli oldalán, bal partján fekszik. A Körösnek itt több holtága is található. A folyó itteni szakasza a Körös–Maros Nemzeti Park része.
Története
Endrődön történt 1935. március 20-án a 8 halálos áldozatot követelő endrődi sortűz.
Néprajza
Endrődön gyűjtötték a következő balladát:
Szegvári Katica Szegvári Mariska Szegvári Katica, Szegvári Mariska, – Vaszkó Irén gyűjtése[2] |
Nevezetes endrődiek
- Bohus Zoltán
- Czikkely Elek
- Dobos Lajos
- Gelygely Ágnes
- Giricz Mátyás
- Gurbán Miklós
- Iványi Miklós
- Kunkovács László
- Pater Hunya Dániel jezsuita
- Rózsahegyi Kálmán
- Tímár Máté
- Turi-Kovács Béla
- Ugrin József
- Uhrin Benedek
Jegyzetek
Források
- Magyarország megyei kézikönyvei 3. kötet, 303. oldal