„Gaudeamus igitur” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Felvételek: navboxot portál elé |
a Műfaj javítása az infoboxban |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
{{Dal infobox |
{{Dal infobox |
||
| műfaj = német eredetű |
| műfaj = német eredetű dal |
||
| szerző = |
| szerző = |
||
| dallam = |
| dallam = |
A lap 2016. november 14., 13:57-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Gaudeamus igitur | |
Műfaj | német eredetű dal |
Hangfaj | dúr |
A kotta hangneme | F dúr |
A Gaudeamus igitur (vagy De brevitate vitae) egy népszerű ballagási ének, amit a régi iskolát maguk mögött hagyva énekelnek az öregdiákok a ballagáson. Annak ellenére, hogy bús hangvitelűnek tűnik, hiszen az ismeretségek felbomlanak, mégis inkább az együtt töltött évek mókáiról és tréfáiról szól. A ma ismert dal az 1700-as évek elejéről származik, ami egy latin nyelvű kézirat alapján íródott 1287-ben. A ballagókat szinte felszólítja, hogy ne szomorkodjanak az elváláson, hanem élvezzék az életet és legyenek nyitottak az újra. Sok iskolának, kollégiumnak, egyetemnek ez a hivatalos indulója, dala.
Tartalma
A szöveg rávilágít a zord tényekre, hogy egyre öregszünk és egy nap mind meghalunk. A szöveg humorosan, ironikusan utalgat a szerelemre és a halálra, így rengeteg verzió íródott, hogy az olyan eseményeken, ahova nem illik, ne ilyen szöveggel jelenjen meg. Sok esetben nem is tudják a dal eredeti címét, hanem az első pár szót mondják. A századok során számtalan, egymástól alig eltérő változat jött létre.
A dal szövegének eredeti latin változata, a Heidelbergben énekelt rövid változata, a magyar fordítás és egy hazánkban elterjedt énekelt változat megtalálható a Wikiforrásban.
Az antiburschius (diákellenes) nem eredeti latin szó, hanem a német bursche szóból származik, amelynek jelentése fiatalember, diák.
Előadott változatok
Az egyik legkiválóbb előadott változatot a 20. század közepén vették föl, az olasz Mario Lanza hangjával. A dal egyik része megjelenik a Az elnök emberei televízió-sorozat, Debate Camp című részében, valamint Howard Hawks Szőke szélvész című filmjében is. Az 1951-ben megjelent People Will Talk című filmnek (Cary Grant főszereplésével) musicales hangulatot. A film a német Frauenarzt Dr. Praetorius című film feldolgozása, amelyben a színész-rendező Curt Goetz játszik. Egy meglehetősen modernizált változata van a dalnak a Lord Love a Duck című filmben.
A dal Tom Lehrer 1959-es, Bright College Days című számában is megjelenik, amely az An Evening Wasted With Tom Lehrer nevezetű lemezen hallható. Egyik sora: „Turn on the spigot, pour the beer and swig it, and gaudeamus igit-ur”. Felhangzik az Indiana Jones and the Fate of Atlantis nevű számítógépes játékban is. A náci gyilkos, Arnold énekli a dal első sorát, mielőtt egy szikla megöli, amit Indiana Jones görgetett rá.
Az International University Sports Federation (FISU) az Universiadék himnuszának fogadta el, és ez szól az események megnyitóján, illetve a díjkiosztó ceremóniákon.
Magyar feldolgozás:
Szerző | Mire | Mű |
---|---|---|
Bárdos Lajos | vegyeskar | Gaudeamus igitur |
egyneműkar | Gaudeamus |
Kotta és dallam
A két leggyakrabban énekelt versszak:
||: Vivat, academia, vivant professores, :||
Vivat membrum quodlibet, vivat membra quaelibet,
Semper sint in flore, semper sint in flore!
Forrás
- Ének-Zene 8. Mozaik education (Hozzáférés: 2016. július 15.) (kotta és szöveg)
- Gaudeamus igitur (Wikiforrás)
- Gaudeamus igitur II. bardoslajos.com (Hozzáférés: 2016. július 15.)
- Bárdos Lajos: Negyvenöt vegyeskar: A szerző 85. születésnapjának tiszteletére. Budapest: Editio Musica. 1984. 160–163. o.
- Bárdos Lajos: Tizenhárom egyneműkar. (hely nélkül): Népművelési Propaganda iroda.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Gaudeamus igitur című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Felvételek
Videók
- Gaudeamus Igitur (youtube)
- Audiovisuales H.U.V.M. (youtube)
- Bergendy együttes (youtube)