„Görgényi István (festő)” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
11. sor: 11. sor:


==Élete és művészi pályája==
==Élete és művészi pályája==
Bányászcsaládban született [[Bánhida|Bánhidán]] [[1917]]. [[február 20.|február 20]]-án Benkovics néven. Bánhidai tanítói (Faragó János, Bálványos István) már az elemi iskolában felismerték a rajztehetségét. Makk Béla bánhidai plébános és a tatabányai prelátus anyagi segítségével a Képzőművészeti Főiskolára került. Ösztöndíjat kapott, Münchenbe küldték. A Bánhidai Legényegylet, az Iparoskör a bál és színjátszás bevételét Görgényi megsegítésére ajánlotta föl.”<ref>SÜMEGI GYÖRGY:ELTAKART KÉPEK, REJTETT ÉLETMŰ
Bányászcsaládban született [[Bánhida|Bánhidán]] [[1917]]. [[február 20.|február 20]]-án. [[Szákszend]]en pásztorként, [[Kajárpéc|Kispécén]] cselédként, a [[kisgyón]]i bányában csapatcsillésként dolgozott. Az országot járva alkalmi munkákat vállalt.
Görgényi István 1956-os sorozata </ref>[[Szákszend]]en pásztorként, [[Kajárpéc|Kispécén]] cselédként, a [[kisgyón]]i bányában csapatcsillésként dolgozott. Az országot járva alkalmi munkákat vállalt.


[[Aba-Novák Vilmos]] és [[Bottka Miklós]] főiskolai tanárok műtermében fejlesztette rajztudását. A [[Képzőművészeti Főiskola|Képzőművészeti Főiskolán]] [[Rudnay Gyula]] tanítványaként, [[1942]]-ben szerzett diplomát. Tanulmányúton volt [[Bécs]]ben és [[München]]ben.
[[Aba-Novák Vilmos]] és [[Bottka Miklós]] főiskolai tanárok műtermében fejlesztette rajztudását. A [[Képzőművészeti Főiskola|Képzőművészeti Főiskolán]] [[Rudnay Gyula]] tanítványaként, [[1942]]-ben szerzett diplomát. Tanulmányúton volt [[Bécs]]ben és [[München]]ben.

A lap 2016. október 25., 19:38-kori változata

Görgényi István
Született1917. február 20.
Bánhida
Elhunyt1973
Tatabánya
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafestőművész
Sablon • Wikidata • Segítség

Görgényi István (Bánhida, 1917. február 20. – Tatabánya, 1973) festőművész, a "magyar Goya".

Élete és művészi pályája

Bányászcsaládban született Bánhidán 1917. február 20-án Benkovics néven. Bánhidai tanítói (Faragó János, Bálványos István) már az elemi iskolában felismerték a rajztehetségét. Makk Béla bánhidai plébános és a tatabányai prelátus anyagi segítségével a Képzőművészeti Főiskolára került. Ösztöndíjat kapott, Münchenbe küldték. A Bánhidai Legényegylet, az Iparoskör a bál és színjátszás bevételét Görgényi megsegítésére ajánlotta föl.”[1]Szákszenden pásztorként, Kispécén cselédként, a kisgyóni bányában csapatcsillésként dolgozott. Az országot járva alkalmi munkákat vállalt.

Aba-Novák Vilmos és Bottka Miklós főiskolai tanárok műtermében fejlesztette rajztudását. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványaként, 1942-ben szerzett diplomát. Tanulmányúton volt Bécsben és Münchenben.

Tanulmányai befejeztével visszatért Tatabányára, ahol bányászként dolgozott. Később rajztanárként és grafikusként tevékenykedett az akkori Mező Imre Általános Iskolában (ma: Sárberki Általános Iskola telephelye Móra Ferenc Általános Iskola).

Bekapcsolódott a Bányász Képzőművész Kör munkájába, 1957–58-ban vezetője is volt a szakkörnek. A Művészeti Alap tagja volt.

1973-ban hunyt el Tatabányán.

Festészete

Görgényi Istvánt a művészettörténet 2006-ig helyi festőként tartotta számon, aki a Tatabányáról készített akvarelleket, a bányászokról, a bányáról meg tus- és szénrajzokat. Egy tatai vállalkozó, Rigó Erik hozzájutott a teljes Görgényi-hagyatékhoz, és kiderült, hogy a festőnek volt egy másik, egy párhuzamos élete. Görgényi István a forradalom leverése után titokban készítette több száz művét '56-os emlékei alapján. A képek teljes titokban készültek, és elkészültük után a ház pincéjében rögtön elrejtette azokat. A titkosság oka érthető, hiszen a festőre és családjára súlyos retorziók vártak volna, ha fény derül „ellenforradalmi reakciós" tevékenységére. "Görgényi művészetét áthatotta mindaz, amit mesterétől, Rudnay Gyulától tanult. Mély tónusú, szenvedélyes megfogalmazású festményeit felfoghatjuk akár a romantika, a nemzeti realizmus folytatásaként is. Ha előképeket kívánunk még kiemelni, elsősorban Munkácsy, Goya, némely portréját tekintve Rembrandt neve említendő" - P. Tóth Enikő művészettörténész.[1]

Források

  1. ↑ SÜMEGI GYÖRGY:ELTAKART KÉPEK, REJTETT ÉLETMŰ Görgényi István 1956-os sorozata
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Görgényi_István_(festő)&oldid=18071434”