„Borneó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
157. sor: 157. sor:
| felirat mérete12 = 82
| felirat mérete12 = 82
| felirat pozíciója12=balra
| felirat pozíciója12=balra
| szélességi fok13= -5| szélességi ívperc13=-27|
| szélességi fok13= 5| szélességi ívperc13=50|
| hosszúsági fok13=105 | hosszúsági ívperc13=16|
| hosszúsági fok13=118 | hosszúsági ívperc13=07|
| felirat13 =
| felirat13 = [[Sandakan]]
| felirat mérete13 = 00
| felirat mérete13 = 83
| jel mérete13=00
| jel mérete13=7
| felirat pozíciója13=jobbra
| felirat pozíciója13=jobbra
| szélességi fok14= 00| szélességi ívperc14= 00|
| szélességi fok14= 04| szélességi ívperc14= 15.5|
| hosszúsági fok14= 00 | hosszúsági ívperc14= 00|
| hosszúsági fok14= 117 | hosszúsági ívperc14= 53.6|
| felirat14 =
| felirat14 = [[Tawau]]
| felirat pozíciója14=jobbra
| felirat pozíciója14=jobbra
| jel mérete14=00
| jel mérete14=7
| felirat mérete14 = 00
| felirat mérete14 =83
}}
}}



A lap 2016. október 24., 11:17-kori változata

Borneó
A sziget műholdképe
A sziget műholdképe
Közigazgatás
Ország Indonézia
 Malajzia
 Brunei
Népesség
Teljes népesség18 590 000 fő (2009)
Földrajzi adatok
FekvéseCsendes-óceán
Terület743 330 km²
Rang3
Hosszúság1366 km
Szélesség1026 km
Tengerszint feletti magasság
  • 4095
  • 113
m
Legmagasabb pontMount Kinabalu, Malajzia, 4095 m
Elhelyezkedése
Borneó (Indonézia)
Borneó
Borneó
Pozíció Indonézia térképén
d. sz. 1°, k. h. 114°Koordináták: d. sz. 1°, k. h. 114°
A Wikimédia Commons tartalmaz Borneó témájú médiaállományokat.

Az indonéz szigetvilágban elterülő Borneó Földünk harmadik legnagyobb szigete, nagysága 743 330 km².

Területén három ország:

osztozik. A teljes sziget lakossága 2010-ben 19,8 millió fő volt.

Közigazgatás

Borneó térképe

A sziget országainak területén jelenleg az alábbi közigazgatási beosztás van érvényben:

Főbb városok

Indonéziában:

Malajziában:

Történelem

Borneó a 15-17. század között élte virágkorát, ekkor a sziget egész területét egyetlen ország, a Brunei Birodalom irányította. Az európaiak terjeszkedésének köszönhetően a sziget közigazgatási egysége megbomlott, területén a hollandok és a britek osztozkodtak. A mai állapot 1984-ben, Brunei függetlenségének elnyerésével alakult ki.

1962 és 1964 között a szigeten fegyveres konfliktus robbant ki Indonézia és Malajzia között.

Természeti környezet

Borneó és Celebesz

Borneó területén található az ázsiai térség egyik legkiterjedtebb, legegybefüggőbb trópusi esőerdőállománya, melynek mérete azonban a maláj ipar, valamint más, multinacionális cégek faigényének köszönhetően napról napra csökken. A világ jelenlegi trópusi fakitermelésének mintegy fele Borneóról származik. A fakitermelésen túl az esőerdők területét tovább csökkentik a folyamatosan szaporodó pálmaültvevények is. Jelentős faállomány pusztult el az 1997-ben és 1998-ban a szigeten dühöngő erdőtűz miatt, amelyet vélhetően emberi mulasztás okozott, felelőtlen tűzgyújtás formájában, az El Niño következményeként beköszöntő rendkívül száraz időszakban.

A még meglevő esőerdők jelentik a borneói orangután, valamint több endemikus, ritka faj, mint például a borneói törpeelefánt, a szumátrai orrszarvú vagy a ködfoltos párduc egyetlen természetes élőhelyét. Tény, hogy a sziget Délkelet-Ázsiában egyedülálló természeti értékekkel rendelkezik, és a WWF szerint a legtöbb itt élő fajt a kipusztulás fenyegeti, mivel az indonéz kormány a közelmúltban jelentette be a világ legnagyobb pálmaültetvénye létrehozásának tervét, amely nagyjából Magyarország területének egyötödével lesz egyenlő.

Mindez Jáva túlnépesedésedésének megoldását és a Borneóra telepedő farmerek támogatását szolgálná, ám az esőerdők talajának megfelelősége erősen kétségessé teszi a vállalkozást.

2007. február 19-én a WWF több évtizedes munkájának eredményeként Brunei, Indonézia és Malajzia aláírta a "Borneó Szíve Nyilatkozatot" (Heart of Borneo Declaration). Az aláíró felek arra tettek ígéretet, hogy megőrzik és fenntarthatóan kezelik a világ egyik legértékesebb élőhelyét, a "Borneó Szívének" nevezett esőerdőt. 1996 óta évente átlagosan 2 millió hektár területen vágták ki az erdőt, ami napjainkra eredeti méretének felére csökkent.

Földrajz

Borneót északról-északnyugatról a Dél-kínai-tenger, északkeletről a Sulu-tenger, keletről a Celebesz-tenger, valamint a Makassar-szoros, délről pedig Jáva-tenger, valamint a Karimata-szoros határolja. A szigettől nyugatra helyezkedik el a Maláj-félsziget, valamint Szumátra szigete, délre Jáva, keletre Celebesz, északkeletre pedig a Fülöp-szigetek.

A sziget legmagasabb pontja a Mount Kinabalu Malajzia Sabah tartományában, a Kinabalu Parkban a maga 4095 méterével.

A legnagyobb városok népességi sorrendben 2010-ben. Kalimantan Borneó indonéziai területe, Sabah és Sarawak maláj terület.

No. Város Népesség
(2010-ben)
Népsűrűség
(fő/km2)
Ország
1 Samarinda, Kalimantan 727,500 929 Indonézia
2 Banjarmasin, Kalimantan 625,481 8,687 Indonézia
3 Kuching, Sarawak 617,886 332 Malajzia
4 Balikpapan, Kalimantan 557,579 1,058 Indonézia
5 Pontianak, Kalimantan 554,764 5,146 Indonézia
6 Kota Kinabalu, Sabah 462,963 1,319 Malajzia
7 Tawau, Sabah 412,375 67 Malajzia
8 Sandakan, Sabah 409,056 181 Malajzia
9 Miri, Sarawak 300,543 64 Malajzia
10 Bandar Seri Begawan 300,000 490 Brunei
11 Sibu, Sarawak 247,995 111 Malajzia
12 Palangkaraya, Kalimantan 220,962 92 Indonézia
13 Lahad Datu, Sabah 206,861 28 Malajzia
14 Banjarbaru, Kalimantan 199,627 538 Indonézia
15 Tarakan, Kalimantan 193,370 771 Indonézia


További információk