„Borneó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 90. sor: | 90. sor: | ||
| képaláírás = '''Borneó''' |
| képaláírás = '''Borneó''' |
||
| igazítás=center |
| igazítás=center |
||
| méret = |
| méret = 640 |
||
| szélességi fok1=00 |
| szélességi fok1=00 |
||
| hosszúsági fok1=113 |
| hosszúsági fok1=113 |
||
A lap 2016. október 24., 11:41-kori változata
| Borneó | |
 | |
| A sziget műholdképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Indonézia Malajzia Brunei |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 18 590 000 fő (2009) |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Csendes-óceán |
| Terület | 743 330 km² |
| Rang | 3 |
| Hosszúság | 1366 km |
| Szélesség | 1026 km |
| Tengerszint feletti magasság |
|
| Legmagasabb pont | Mount Kinabalu, Malajzia, 4095 m |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Borneó
Pozíció Indonézia térképén
| |
 d. sz. 1°, k. h. 114°Koordináták: d. sz. 1°, k. h. 114° | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Borneó témájú médiaállományokat. | |
Az indonéz szigetvilágban elterülő Borneó Földünk harmadik legnagyobb szigete, nagysága 743 330 km².
Területén három ország:
osztozik. A teljes sziget lakossága 2010-ben 19,8 millió fő volt.
Közigazgatás
A sziget országainak területén jelenleg az alábbi közigazgatási beosztás van érvényben:
- Indonézia provinciái: Kelet-, Dél-, Nyugat-, Észak- és Középső-Kalimantán
- Malajzia szövetségi államai: Sabah és Sarawak
- Brunei területe négy közigazgatási egységre (daerah) oszlik.
Főbb városok
Indonéziában:
Malajziában:
Történelem
Borneó a 15-17. század között élte virágkorát, ekkor a sziget egész területét egyetlen ország, a Brunei Birodalom irányította. Az európaiak terjeszkedésének köszönhetően a sziget közigazgatási egysége megbomlott, területén a hollandok és a britek osztozkodtak. A mai állapot 1984-ben, Brunei függetlenségének elnyerésével alakult ki.
1962 és 1964 között a szigeten fegyveres konfliktus robbant ki Indonézia és Malajzia között.
Természeti környezet
.jpg)
Borneó területén található az ázsiai térség egyik legkiterjedtebb, legegybefüggőbb trópusi esőerdőállománya, melynek mérete azonban a maláj ipar, valamint más, multinacionális cégek faigényének köszönhetően napról napra csökken. A világ jelenlegi trópusi fakitermelésének mintegy fele Borneóról származik. A fakitermelésen túl az esőerdők területét tovább csökkentik a folyamatosan szaporodó pálmaültvevények is. Jelentős faállomány pusztult el az 1997-ben és 1998-ban a szigeten dühöngő erdőtűz miatt, amelyet vélhetően emberi mulasztás okozott, felelőtlen tűzgyújtás formájában, az El Niño következményeként beköszöntő rendkívül száraz időszakban.
A még meglevő esőerdők jelentik a borneói orangután, valamint több endemikus, ritka faj, mint például a borneói törpeelefánt, a szumátrai orrszarvú vagy a ködfoltos párduc egyetlen természetes élőhelyét. Tény, hogy a sziget Délkelet-Ázsiában egyedülálló természeti értékekkel rendelkezik, és a WWF szerint a legtöbb itt élő fajt a kipusztulás fenyegeti, mivel az indonéz kormány a közelmúltban jelentette be a világ legnagyobb pálmaültetvénye létrehozásának tervét, amely nagyjából Magyarország területének egyötödével lesz egyenlő.
Mindez Jáva túlnépesedésedésének megoldását és a Borneóra telepedő farmerek támogatását szolgálná, ám az esőerdők talajának megfelelősége erősen kétségessé teszi a vállalkozást.
2007. február 19-én a WWF több évtizedes munkájának eredményeként Brunei, Indonézia és Malajzia aláírta a "Borneó Szíve Nyilatkozatot" (Heart of Borneo Declaration). Az aláíró felek arra tettek ígéretet, hogy megőrzik és fenntarthatóan kezelik a világ egyik legértékesebb élőhelyét, a "Borneó Szívének" nevezett esőerdőt. 1996 óta évente átlagosan 2 millió hektár területen vágták ki az erdőt, ami napjainkra eredeti méretének felére csökkent.
Földrajz
Borneót északról-északnyugatról a Dél-kínai-tenger, északkeletről a Sulu-tenger, keletről a Celebesz-tenger, valamint a Makassar-szoros, délről pedig Jáva-tenger, valamint a Karimata-szoros határolja. A szigettől nyugatra helyezkedik el a Maláj-félsziget, valamint Szumátra szigete, délre Jáva, keletre Celebesz, északkeletre pedig a Fülöp-szigetek.
A sziget legmagasabb pontja a Mount Kinabalu Malajzia Sabah tartományában, a Kinabalu Parkban a maga 4095 méterével.
