„Szumátra” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
64. sor: 64. sor:
| szélességi fok1=9.03
| szélességi fok1=9.03
| hosszúsági fok1=38.74
| hosszúsági fok1=38.74
| felirat1 = '''<u>[[ ]]</u>'''
| felirat1 = '''[[ ]]'''
| jel mérete1=10
| jel mérete1=10
| felirat mérete1=00
| felirat mérete1=00
135. sor: 135. sor:
| felirat mérete13 = 80
| felirat mérete13 = 80
| felirat pozíciója13=jobbra
| felirat pozíciója13=jobbra
| szélességi fok14= 9| szélességi ívperc14=21|
| szélességi fok14= 00| szélességi ívperc14= 00|
| hosszúsági fok14=42 | hosszúsági ívperc14=48|
| hosszúsági fok14= 00 | hosszúsági ívperc14= 00|
| felirat14 = '''[[Jijiga]]'''
| felirat14 = '''[[ ]]'''
| bg14=lightgrey
| felirat pozíciója14=jobbra
| felirat pozíciója14=jobbra
| felirat mérete14 = 82
| felirat mérete14 = 00
| szélességi fok15= 8| szélességi ívperc15=45|
| hosszúsági fok15=38 | hosszúsági ívperc15=59|
| felirat15 = '''[[Debre Zeyit]]'''
| bg15=lightgrey
| felirat pozíciója15=balra
| felirat mérete15 = 80
}}
}}
{{-}}
{{-}}

A lap 2016. október 24., 07:30-kori változata

Szumátra (Sumatra)
Közigazgatás
Ország Indonézia
Legnagyobb településMedan
Népesség
Teljes népesség60 000 000 fő (2021)[1]
Népsűrűség96 fő/km²
Medan népessége2 097 610 fő (2010) +/-
Földrajzi adatok
FekvéseDélkelet-Ázsia
SzigetcsoportNagy-Szunda-szigetek
Terület473 481 km²
Rang6.
Hosszúság1700 km
Szélesség370 km
Tengerszint feletti magasság12 m
Legmagasabb pontKerinci, 3805 m
IdőzónaIndonesia Western Standard Time
Elhelyezkedése
Szumátra (Indonézia)
Szumátra
Szumátra
Pozíció Indonézia térképén
é. sz. 0°, k. h. 120°Koordináták: é. sz. 0°, k. h. 120°
A Wikimédia Commons tartalmaz Szumátra témájú médiaállományokat.

Szumátra (indonézül Sumatra, vagy gyakran Sumatera) a Föld hatodik legnagyobb szigete (megközelítőleg 470 000 km²), és a legnagyobb sziget, amely teljes területével Indonéziában található (a két nagyobb területű szigetnek, Borneónak és Új-Guineának csak egy része indonéz terület).

Története

Szumátra ősi elnevezése Swarna Dwipa volt, (szanszkritül Aranysziget), valószínűleg azért, mert a szumátrai fennsíkok bányái már nagyon korán aranyat szállítottak a környező szigetekre. Mivel a sziget az India-Kína kereskedelmi főútvonalon helyezkedik el, a keleti partvidék több nagyvárosa vallási életét az indiai vallások alakították, formázták. Ezek közül Srivijaya és Samudra voltak a legkiemelkedőbb központok Srivijaya buddhista monarchia volt, a mai Palembang területén volt a központja. A 79. században a területet hódításaival és kereskedelmi kapcsolatain keresztül uralma alatt tartotta, így a királyság fontos szerepet játszott a maláj kultúra elterjesztésében Szumátra szigetén, a Maláj-félszigeten és Borneó nyugati részén. Valójában egy thalasszokrata birodalom volt, tengeri nagyhatalom, amely szigetről szigetre fokozatosan terjesztette ki hatalmát.

Srivijaya befolyása a 11. századra meggyengült. A szigetet akkoriban a jávai királyságok – először Singhasari, majd utána Majapahit – hódításai dúlták. Ebben az időben jelent meg Szumátrán az iszlám, amely főleg az arab és indiai kereskedőkkel való érintkezés útján terjedt.

A 13. század végére a Samudra királyság (a mai Aceh tartomány területén) uralkodója áttért az iszlám hitre. Ibn Battúta, aki vándorlásai során eljutott ide, említette elsőként Szúmatraként (سومطرة – Sūmaṭra) a szigetet. Samudra királyságát később a harcias Aceh Szultánság váltotta fel, amely egészen a 20. századig fennmaradt. A hollandok érkezése után a számos kisebb szumátrai hercegséget sorban uralmuk alá hajtották. Az északon elhelyezkedő Aceh azonban valódi akadálynak bizonyult, szívós ellenállást tanúsítottak; a hollandok hosszú és áldozatokkal terhes háborút vívtak vele (acehi háború, 1870-1905).

Szumátra nyugati partvidékét, különösen azonban Aceh tartományt majdnem 15 méter magas árhullámmal érte el a 2004. december 26-i cunami, amely a 9,2-es erősségű tengerrengés következményeként alakult ki. A cunami halálos áldozatainak száma csak Indonéziában meghaladta a 170 000-et.

Földrajz

Szumátra és a Maláj-félsziget
Hibásan használt pozíciós térkép


A sziget leghosszabb tengelye megközelítőleg északnyugat-délkelet irányban szeli át Szumátrát, nagyjából a sziget közepénél metszi az Egyenlítőt. A sziget belsejét alapvetően két földrajzi régió alkotja: nyugaton a Barisan-hegység, keleten pedig mocsaras síkságok.

A szigettől délkeletre található Jáva, amelytől a Szunda-szoros választja el. Tőle északra, a Malakkai-szoros túloldalán a Maláj-félsziget található, míg keletre Borneó szigete helyezkedik el, a közöttük lévő tengeri utat Karimata-szorosnak hívják. Szumátrát nyugati oldalán az Indiai-óceán határolja.

A sziget gerincét a Barisan-hegylánc képezi. A vulkáni aktivitás termékeny mezőket és gyönyörű tájakat alakított ki, kiemelkedő példája ennek a Toba-tó környezete. A szigetnek jelentős szén- és aranytartalékai vannak.

A keleti oldal hatalmas folyói hegyi hordalékkal, termékeny földdel árasztják el a síkságot, amelyeken lápok alakulnak ki. Bár mezőgazdasági művelésre alkalmatlan a talaj, mégis fontos gazdasági jelentősége van: a földfelszín fölött és alatt is olaj – pálmaolaj és kőolaj – található.

Szumátra legnagyobb részét trópusi esőerdő borította, de a gazdasági fejlődés, valamint a korrupció és az illegális fakitermelés súlyos hatással van az esőerdő létezésére. Még a természetvédelmi terület státusz sem képes megvédeni ezt az ökoszisztémát a brutális kizsákmányolással szemben.

A sziget a Föld szigeteit a rajtuk fekvő legmagasabb pont szerint sorbarendező listán az ötödik helyen áll, bár két, részben szintén Indonéziához tartozó sziget is megelőzi a listán.

Lásd még

Növény- és állatvilág

A sziget a következő fajták fontos lelőhelye: szumátrai fenyő, Rafflesia arnoldii (a világ legnagyobb virága), titánbuzogány (a világ legmagasabb és legnagyobb virága), szumátrai tigris, orangután, szumátrai orrszarvú, szumátrai elefánt, szumátrai üreginyúl, ázsiai tapír, valamint számos madár- és pillangófaj.

A szumátrai esőerdő létezésére jelenleg a papíripar és a pálmaolaj-ültetvények elterjedése jelentik.

A szigeten több mint 10 Nemzeti Park található, közülük három a világörökség részét képező park, amelyek "Szumátra trópusi esőerdői" címen vannak nyilvántartva: Gunung Leuser Nemzeti Park, Kerinci Seblat Nemzeti Park és a Bukit Barisan Selatan Nemzeti Park.

Demográfia

Szumátra nem túl sűrűn lakott terület, népsűrűsége körülbelül 96 fő/km²; a szigeten kb. 45 millió ember lakik összesen. Mindazonáltal a Föld negyedik legnépesebb szigete. A legnépesebb területek között első helyen áll Észak-Szumátra jelentős része, Nyugat-Szumátra fennsíkjai, valamint Medan és Palembang városok és vonzáskörzeteik.

Szumátra lakossága több etnikumból tevődik össze, amelyek 52 különböző nyelvet használnak. A legtöbb etnikai csoport azonban közös hagyományokal rendelkezik és különböző nyelveik is nagyon közel állnak egymáshoz. A keleti parton elsősorban malájul beszélő népcsoportok laknak, míg a sziget déli és központi részén élő emberek a malájjal rokon nyelvet beszélnek, ezek a lampung és a minangkabau népek. Észak-Szumátra fennsíkjain élnek a batakok, míg a sziget legészakibb csücskét Aceh népei lakják. A kínai kisebbség a nagyobb városok központjaiban található meg.

Szumátra lakosságának túlnyomó többsége muszlim vallású (90%). A középföldek batakjainak nagy része azonban protestáns (ezt a vallást a hollandok honosították meg a szigeten). A maradék a hindu, buddhista, illetve római katolikus vallást követi, illetve a kínai hagyományalapú vallások egyikét gyakorolja.

Közigazgatás

Szumátra közigazgatási térképe

Szumátra és a környező kisebb szigetek közigazgatási egységei a következők:

Lásd még

További információk

Commons:Category:Sumatra
A Wikimédia Commons tartalmaz Szumátra témájú médiaállományokat.
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a szumátra címszót a Wikiszótárban!
  1. https://worldpopulationreview.com/regions/sumatra-population