Az obsitos

Garay János (1844), Barabás Miklós litográfiája

Az obsitos Garay János 1843-ban írt tréfás, anekdotázó elbeszélő költeménye.

Háry János, az obsitos. A szerző egy ősrégi irodalmi típust, a hetvenkedő, kiszolgált katonát helyezi magyar környezetbe. A humor forrása a költeményben nem csupán a főhős hencegő nagyotmondás-sorozata, hanem a környezetrajz, a nagyszerűen jellemzett hiszékeny hallgatóság is.

Történet

Alább a cselekmény részletei következnek!

• I. Az obsitos és Napoleon.

Egy kocsmában hárman beszélgettek: egy potrohos bíró, Háry János, az obsitos vitéz és a furfangos író. A többi asztalnál vidám parasztlegények borozgattak. Az obsitos tetteit ámulva hallgatták a jelenlévők.

Háry János egymaga hadseregeket vert széjjel, eljutott az Óperenciás tengeren is túlra, franciák rettegték nevét, a világ végénél is járt, ahol a lábát lelógatta a semmibe. Ám legnagyobb tette az volt, hogy a nagy Napóleont fogságba ejtette. Huszárnak nevezte magát, holott a hadjáratokban végig gyalogosként vett részt, de ez nem zavarta a kocsmabélieket, szájtátva hallgatták a mesét. Kiderült a baka történetéből, hogyan vert meg kétszáz magyar huszár kétszázezer franciát.

„	Futottak már a franczok, mint szélben a katáng, Utánok a magyarság, hogy szinte fulladánk!	”

A futók között a magyar vitéz felfedezte Napóleont, aki az életéért könyörgött, kincseket ígérvén Hárynak. Amikor a kapitányához kísérte a huszár a francia császárt, akkor egy hatlovas hintóval találkoztak. A hintóban Mária Lujza, Napóleon felesége ült, aki férje szabadságáért felajánlotta, hogy hős Jánosunké lesz, míg világ a világ. Háry elfogadta az ajánlatot, és szabadon engedte a császárt, aki gyorsan elvágtatott, de előtte két szép aranyórát adott a magyar vitéznek. Az egyik órát a kapitánynak szánta az obsitos, a másikat meg közben a hadnagya kérte el. Így most a kocsmában egyet sem tudott felmutatni, de ők hitték mindannyin, a potrohos bíró, a vigadó legények, még a gonosz író is. A furfangos diák nagyot hörpintve szólt: „Nincs oly vitéz a földön, mint Háry bátya volt.”

• II. Az obsitos látogatása Ferencz császárnál.

További történeteket is hallottak Hárytól az ivóban: járt Franciaországban, Padovában, ahol a tenger partján óriási rák az ollójával felvett egy lovas kozákot. Tirolországban a hegyekben oly magasra jutott, hogy csak hason mászhatott, nehogy a nap lángja a haját megégesse.Mantovában egy hétfejű sárkánnyal küzdött meg oroszlán módjára.

Egyszer Bécsben meglátogatta Ferenc császárt, akit korábban a halál torkából mentett meg, nem messze Padovától. Az uralkodó és családtagjai örömmel vendégül látták a hűséges katonát. Búcsúzásképpen a császár ezüsttallérokkal gazdagon megjutalmazta Háry Jánost.

A tallérok - mint ezernyi annyi más - azóta elfogytak, de a királyt továbbra is a legjobb barátjaként emlegette az obsitos.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Kiadások

• Pátria Nyomda, 1973, 74 oldal
• Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 1970, 32 oldal
• Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1956, 36 oldal, illusztrálta: Gácsi Mihály

Irodalom

• Csanádi Imre: Mesterek és mesterkedők: Tallózás a XVIII-XIX. század rosszul ismert magyar költészetében. Garay János, 1982 (In: Kortárs 6. sz. (1982. június)

Források

• Garay János: Az obsitos - Sulinet Tudásbázis
• Garay János összes költeménye MEK

További információk

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Az obsitos témában.

• Garay János: Az obsitos és Napoleon Babel Web Anthology
• Garay János: Az obsitos (hangoskönyv - 25 perc)
• Garay János: Az obsitos (hangoskönyv) MEK

Kapcsolódó szócikkek

• Münchhausen báró
• Háry János
• Az ördöngös Caprioli
• Caprioli újabb kalandjai