„II. Jazdagird szászánida király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
fordítás (új szakasz) |
|||
| 28. sor: | 28. sor: | ||
Szerény és igazságos király volt, ám elnyomta a vallási kisebbségeket, főleg a [[kereszténység]]et. Uralkodása elején II. Jazdagird létrehozott egy soknemzetiségű hadsereget, melyben még a szövetséges [[hinduk]] is harcoltak. Megtámadta a [[Bizánci Birodalom|Bizánci Birodalmat]], mely erődítményeket épített perzsa területen, [[Harrán]]hoz közel, hogy azokból katonai akciókat indítson. A perzsa támadás váratlanul érte a rómaiakat, akik, nem lévén túl sokan, nem nagy ellenállást fejtettek ki. így Jazdagird sok római területet meg tudott szerezni. A bizánci császár, [[II. Theodosius bizánci császár|II. Theodosius]] békét kért, elküldte tárgyalni vezérét Jazdagird táborába. 441-ben mindkét fél megígérte, hogy nem épít erődítményeket a két birodalom határán. Jazdagird jobb tárgyalási helyzetben volt, a keleti határon történt [[kidarita]] támadás miatt azonban nem tudott nagyobb eredményt elérni. A kidariták Partiát és Jwarizmot támadták meg. Jazdagird 443-ban Neiskabarban gyűjtötte össze seregét, és hosszú hadjáratba kezdett a kidariták ellen. Végül, jó pár csata után, legyőzte a kidaritákat és 450-ben az [[Amu-darja|Oxus]] folyón túlra űzte őket. A hadjárat során Jazdagird gyanakodni kezdett a seregében szolgáló keresztényekre, ezért száműzte őket a seregből, de még a közigazgatásból is. Ekkor ismét kezdetét vette a keresztények, s kisebb mértékben a zsidók üldözése. Annak érdekében, hogy a [[zoroasztrizmus]]t ismét meghonosítsa Arméniában, 451-ben [[Vartanantz]]nál legyőzte a keresztény örmények lázadását. Ennek ellenére az örmények többsége keresztény maradt. Uralkodása utolsó éveiben újra szembeszállt a kidaritákkal, majd 457-ben meghalt. |
Szerény és igazságos király volt, ám elnyomta a vallási kisebbségeket, főleg a [[kereszténység]]et. Uralkodása elején II. Jazdagird létrehozott egy soknemzetiségű hadsereget, melyben még a szövetséges [[hinduk]] is harcoltak. Megtámadta a [[Bizánci Birodalom|Bizánci Birodalmat]], mely erődítményeket épített perzsa területen, [[Harrán]]hoz közel, hogy azokból katonai akciókat indítson. A perzsa támadás váratlanul érte a rómaiakat, akik, nem lévén túl sokan, nem nagy ellenállást fejtettek ki. így Jazdagird sok római területet meg tudott szerezni. A bizánci császár, [[II. Theodosius bizánci császár|II. Theodosius]] békét kért, elküldte tárgyalni vezérét Jazdagird táborába. 441-ben mindkét fél megígérte, hogy nem épít erődítményeket a két birodalom határán. Jazdagird jobb tárgyalási helyzetben volt, a keleti határon történt [[kidarita]] támadás miatt azonban nem tudott nagyobb eredményt elérni. A kidariták Partiát és Jwarizmot támadták meg. Jazdagird 443-ban Neiskabarban gyűjtötte össze seregét, és hosszú hadjáratba kezdett a kidariták ellen. Végül, jó pár csata után, legyőzte a kidaritákat és 450-ben az [[Amu-darja|Oxus]] folyón túlra űzte őket. A hadjárat során Jazdagird gyanakodni kezdett a seregében szolgáló keresztényekre, ezért száműzte őket a seregből, de még a közigazgatásból is. Ekkor ismét kezdetét vette a keresztények, s kisebb mértékben a zsidók üldözése. Annak érdekében, hogy a [[zoroasztrizmus]]t ismét meghonosítsa Arméniában, 451-ben [[Vartanantz]]nál legyőzte a keresztény örmények lázadását. Ennek ellenére az örmények többsége keresztény maradt. Uralkodása utolsó éveiben újra szembeszállt a kidaritákkal, majd 457-ben meghalt. |
||
== Fordítás == |
|||
| ⚫ | |||
== Források == |
== Források == |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
{{Szászánida király |
{{Szászánida király |
||
A lap 2016. október 12., 18:43-kori változata
| II. Jazdagird | |
 | |
| Szászánida király | |
| Uralkodási ideje | |
| 439 – 456 | |
| Elődje | V. Bahrám |
| Utódja | III. Hurmuz |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Sasanian dynasty |
| Született | 5. század |
| Elhunyt | 456. decembere |
| Édesapja | V. Bahrám király |
| Házastársa | Diang of Persia |
| Gyermekei | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Jazdagird témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. Jazdagird (? – 456. december 15.) V. Bahrám fia, a Szászánida Birodalom királya 439-456 között.
Szerény és igazságos király volt, ám elnyomta a vallási kisebbségeket, főleg a kereszténységet. Uralkodása elején II. Jazdagird létrehozott egy soknemzetiségű hadsereget, melyben még a szövetséges hinduk is harcoltak. Megtámadta a Bizánci Birodalmat, mely erődítményeket épített perzsa területen, Harránhoz közel, hogy azokból katonai akciókat indítson. A perzsa támadás váratlanul érte a rómaiakat, akik, nem lévén túl sokan, nem nagy ellenállást fejtettek ki. így Jazdagird sok római területet meg tudott szerezni. A bizánci császár, II. Theodosius békét kért, elküldte tárgyalni vezérét Jazdagird táborába. 441-ben mindkét fél megígérte, hogy nem épít erődítményeket a két birodalom határán. Jazdagird jobb tárgyalási helyzetben volt, a keleti határon történt kidarita támadás miatt azonban nem tudott nagyobb eredményt elérni. A kidariták Partiát és Jwarizmot támadták meg. Jazdagird 443-ban Neiskabarban gyűjtötte össze seregét, és hosszú hadjáratba kezdett a kidariták ellen. Végül, jó pár csata után, legyőzte a kidaritákat és 450-ben az Oxus folyón túlra űzte őket. A hadjárat során Jazdagird gyanakodni kezdett a seregében szolgáló keresztényekre, ezért száműzte őket a seregből, de még a közigazgatásból is. Ekkor ismét kezdetét vette a keresztények, s kisebb mértékben a zsidók üldözése. Annak érdekében, hogy a zoroasztrizmust ismét meghonosítsa Arméniában, 451-ben Vartanantznál legyőzte a keresztény örmények lázadását. Ennek ellenére az örmények többsége keresztény maradt. Uralkodása utolsó éveiben újra szembeszállt a kidaritákkal, majd 457-ben meghalt.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Imperio Sasánida című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6
| Előző uralkodó: V. Bahrám |
|
Következő uralkodó: III. Hurmuz |
