Kasima sinden dzsikisin kage-rjú

A kasima sinden dzsikisin kage-rjú hagyományos japán harcművészeti iskola, úgy nevezett korjú. Az iskola elsősorban két területen oktat, a régi japán kardvívás, a kendzsucu, és a japán alabárd, a naginata kezelés területén. Az iskola eredetileg csak kardvívást tanított, a naginata oktatás a 19. század második felében alakult ki.

Története

Egy Aizu Iko nevű szamuráj 1490-körül hozta létre saját vívóstílusát, melynek a kage-rjú, azaz az "Árnyék-iskola" nevet adta. Az ő tanítványa lehetett Szugimoto Bizen no Kami Naokacu (1467–1524), aki ebből az iskolából alakította ki saját stílusát, a kasima sinkage-rjú iskolát. Ismert, hogy egy bizonyos Kamiizumi Isze no Kami Hidecuna (1508-1577?) nevű magas rangú szamuráj elsajátította, majd sinkage-rjú, azaz "Új árnyék-iskola" néven szintén tovább fejlesztette ezt a stílust, és a ma Japánban ismert Sinkage-iskolák nagy része az ő iskolájából származtatható. A dzsikisin kage iskola leszármazási vonala szerinti ötödik nagymester, Kamija Densinszai Szadamicu (1582–1663) kezdte el oktatni ezt a stílus dzsikisin-rjúként. Utóda, a hatodik nagymester, Takahasi Dandzsozaemon Sigeharu (1610–1690) az iskola nevét dzsikisin szeitohára változtatta, míg végül a (majdnem) végleges nevét a hetedik nagymester, Jamada Heizaemon (1639–1716) által érte el, mint dzsikisin kage-rjú.

Heizaemon mester súlyos sérülést szenvedett tizennyolc éves korában, egy bokutóval vívott párbaj során, ezért harminckét éves koráig nem is edzett. Ekkor hallott először Takahasi mester iskolájáról, ahol védőkesztyűt (kote), és védőmaszkot (men) használtak, hogy elkerüljék a sérüléseket. Negyvenhat évesen megkapta mesterétől a menkjo kaident, ezzel megszerezve az iskola legmagasabb fokozatát, s vált az iskola következő nagymesterévé. Hogy még biztonságosabbak, ám mégis élethűek legyenek az edzések, Jamada bevezette a fukuro sinai nevű eszközt, a hagyományos bokken mellé. Harmadik fia – az iskola nyolcadik örököse – Naganuma Sirozaemon Kuniszato (1688–1767) volt, aki végül teljessé tette a védőfelszerelést, használatát pedig általánossá az iskolában, gyakorlatilag megalkotva a modern kendóban is ismert védőfelszerelést, a bógut.

A kilencedik nagymestertől, Naganuma Sirozaemon Fudzsivara no Jorihito (1702–1772) mestertől az iskola két ágra szakadt, a fudzsikava-hára és a naganuma-hára. A fudzsikava-ha örököse volt a tizennegyedik nagymester, Szakakibara Kenkicsi (1830–1894), aki szerte Japánban ismert, és kiváló vívó volt. Őt tizenötödik nagymesterként Jamada Dzsirokicsi (1863–1930) követte, de mellette másik kiváló tanítványa, Macudaira Jaszutosi is saját ágat alkotott az iskolából, macudaira-ha néven (emellett egy harmadik tanítvány, bizonyos Nomi Teidzsiro létrehozta a nomi-ha ágat is). Az ő örököse volt Makita Sigekacu, aki a Meidzsi-restaurációt kísérő harcok után Hokkaidó szigetére vonult vissza, Acuta községbe. Itt hozta létre Dzsikisin-kan nevű edzőközpontját, melyben dzsikisin kage-rjút és kjúdót oktatott. Az ő unokája, Szuzuki Kimijosi (1934–), aki 2014-ben visszavonult, majd új stílust alapítva létrehozta a Suzuki-ha irányvonalat (korábban Makita-ha, mivel azonban nem ismerte személyesen a nagyapját, ez a név félrevezető lehetett volna).

A Kashima Shinden Jikishin Kage Ryu kialakulása

A jikishinkage ryu egyike azon kenjutsu ryuha-nak vagy ryugi-nak, (magyar fordításban stílus vagy iskola), mely jelentős újításként a gyakorló módszerei között alkalmazni kezdte a shinai-uchi-t (azaz a shinai-jal avagy a bambuszkarddal történő gyakorlást), ez fontos előrelépés volt, hiszen így a kardvívó mesterek és tanoncok odacsaphattak, vághattak vagy éppen szúrhattak egymásnak, illetve az ellenfélnek a gyakorlás során, komolyabb, életveszélyes sérülés kockázata nélkül. Az edzés alatt bogu-t vagy régiesebb nevén dogu-t használtak egyfajta védőfelszerelésként (a kendo boguval analóg fogalom). A Jikishinkage Ryu így hamarosan igen népszerű lett a fiatal szamurájok között az Edo korszak közepétől számítva, amikor is már csatározásokra nem volt lehetőség és a technikákat és a tudásanyagot így életek veszélyeztetése nélkül is össze lehetett mérni, ki lehetett próbálni.

A stílus eredeti megalapítója Sugimoto Bizennokami Masamoto volt, aki kora egyik kiemelkedő mesterének számított. Az általa kifejlesztett stílust Shinkage ryu-nak nevezte el.Sugimotonak számos tanítványa volt, közülük az egyik legkiválóbb, Kamiizumi Isenokami Hidetsuna. Ő a későbbiekben szintén megalapította a saját iskoláját, melyet úgyszinténShinkage ryu-nak nevezett el. A különbség az elnevezésen belül mindösszesen csak annyi volt, hogy bár kiejtésre mindkettő azonos, Hidetsuna másik kanji-t, japán írásjelet, használt a név leírásakor.

Később Kamiizumi tanítványai közül Okuyama Magojiro Kimihide elnevezte a saját iskoláját ismételten Shinkage ryu-nak, a korábbi bevált „módszert” alkalmazva a névadáskor, miszerint csak a név kiejtése azonos, az írásjel ismételten más volt. Okuyama Shinkage ryu-ját Ogasawara Genshinsai Nagaharu továbbfejlesztette. Ogasawara tehát ismételten továbblépett és újra rendszerezte és továbbfejlesztette a korábbi Shinkage ryut és ezúttal a Shin-Shinkage ryu nevet kapta a stílus, Ogasawara nyomán.

Ogasawara tanítványa Kamiya Sanemitsu az iskoláját Shinkage Jikishin ryu-nak keresztelte el. Kamiya későbbi tanítványai voltak. Tahakashi Jikiosai (Danjozaemon) Shigeharu, aki később a Jikishin Kage ryu alapítója és oktatója lett és Yamada Heizaemon is, aki az általa fejlesztett irányzatot Jikishin Seito ryu-nak nevezte el.

A következő felsorolásban lesz érthető a fejlesztések és a névváltozások útja:

A fő irányzat alapítója:

Sugimoto Bizennokami Masamoto Shinkage ryu（神陰流）

második:

Kamiizumi Isenokami Hidetsuna Shinkage ryu（新陰流）

harmadik:

Okuyama Magojiro Kimihide Shinkage ryu（神影流）

negyedik:

Ogasaawra Genshinsai Nagaharu Shin-Shinkage ryu (真新陰流)

ötödik:

Kamiya Denshinsai Sanemitsu Shinkage-Jikishin ryu (新陰直心流）

hatodik:

Tahakashi Jikiosai Shigeharu Jikishin-Seito ryu （直心正統流）

hetedik:

Yamada Heizaemon Mitsunori Jikishinkage ryu（直心影流）

Egyéb érdekesség:Egy kínai hosszú karddal foglalkozó kutatás szerint a Shinkage ryu a 单刀法选 (Dan-Dao Fa-Xuan[1]) hosszúkardvívásából merített. A japánok sokat kalózkodtak Kínai partjainál és ott kerülhettek vele kapcsolatba (a cikk szerint). Az iskola történetében mi tudunk pontosabb információt is, mely szerint Ogasawara Genshinsai Minamoto no Nagaharu Kínában tanulta a „sárkányfarok” (ryubi) technikát (állítólag pusztakezes harcművészeti irányzatból merített).

A Jikishinkage ryu alapítása

Yamada Heizamon tekinthető a név szerinti Jikishinkage ryu megalapítójának, aki újra rendszerezte a formagyakorlatokat és továbbfejlesztette a technikákat, amiket Takahashi-tól tanult. Yamada 1683-ban alapította meg „Jikishikage ryu” néven a saját irányzatát. A Hadakozó Fejedelmek Korszaka után (Sengoku jidai[2]) a szamurájokra a béke kora köszöntött, Yamada korában, majd száz évvel a háborúk lezárása után, a legtöbb kardvívó iskola már csak formagyakorlatokat tanított és gyakorolt, mely igencsak messze állt a valóságos küzdelmek kihívásaihoz képest. Yamada a Karasuyama han-ban (Karasuyama ma is egy város Tochigi tartományban) tartozó szamuráj volt és a Nagai nagyúr családjának csatlósa (a han jelentése klán, illetve az adott hűbérbirtok területi megnevezése). Mára már feledésbe merült, hogy pontosan ki volt Yamada mestere, és hogy mikor is kezdett el kenjutsu-t tanulni. Annyi azonban biztos, hogy már nagyon fiatalon, 19 éves korában egy Ose Yahei nevű kardvívómesterrel párbajba keveredett, melyet fakarddal vívtak meg és mely során sajnos mindkettőjük igen komoly sérülést szenvedett el. Yamada ekkor hosszú időre abbahagyta a kenjutsu gyakorlását. Később, 32 éves korában lehetősége nyílt, hogy megismerkedjen a Jikishinseito ryu kenjutsuval, melynek gyakorlása során shinai-t azaz bambuszkardot használtak és védőfelszerelést. Annyira lenyűgözte a kenjutsu tanulásának ezen új és biztonságos módja, hogy ismét nagy hévvel vetette magát a kardvívás tanulásába. Tahakashi Danjyozaemon alatt tanult és végül hosszú és kemény munka után elérte a menjo vagy más néven menkyjo fokozatott, amikor is 46 éves lett. Sok éves gyakorlás és fejlesztő munka után az ő nevéhez köthetjük a védőfelszerelések új generációjának kialakulását ugyanis ő készített el először a vassal megerősített fejvédőt, azaz men-t, valamint az alkart védő felszerelést, kote-t. 1716 február 19.-én, 78 éves korában hunyt el.

A Jikishinkage ryu fejlődése Naganuma Shirozaemon Kunisato alatt folytatódhatott. Kunisato, Yamada harmadik fia volt. Naganuma Kunisato 1688-ban született és már nyolc évesen kenjutsu-t tanult az apja irányítása alatt. 21 éves korára menkjyo fokozatot ért el és saját edzőtermet, dojo-t nyitott Shiba Atagoshita-ban, Edoban (ma Minata-ku, Tokió). Naganuma személyisége és tehetsége a kardvíváshoz egyaránt kivételes volt, számos szamuráj tanult tőle. Hamarosan széles körben elterjedt az általa tanított kenjutsu, több ezer diákja volt és az évek során 43 menkjyo fokozatott adományozott a tanítványainak. 1767 július 24.-én hunyt el.

A Jikishinkage ryu manapság

A korábbiakból látható, hogy több nagy ágra szakadt a Jikishinkage ryu. A nagy irányzatok közé tartozik a Naganuma, Fujikawa, Odani vonal. A Naganuma vonal jelenlegi képviselője Sakai Kazuya mester, aki menkyo kaiden oklevelet adományozott Suzuki Kimiyoshinak 2009-ben. Hálából Suzuki Kimiyoshi is adományozott menkyo kaiden oklevelet Sakai Kazuya mesternek. A Fujikawa vonal Ishigaki Yasuzo mesterre hagyonányozódott, de ő 2011-ben elhunyt. Utolsó kapcsolat ezzel az irányzattal Suzuki Kimiyoshi, akinek mestere Yokokawa Shintaro volt. Nomi Teijiro, Nomi Hamao'' féle vonalon Yokokawa mester vitte tovább a stílus hagyományait. Yokokawa nem adományozott menkyo kaiden oklevelet Suzuki Kimiyoshira. Makita Shigekatsu, Suzuki Kimiyoshi nagyapja mokuroku oklevéllel rendelkezett. Ám a stílusok ennyire nem elkülöníthetőek, ugyanis Ishigaki Yasuzo vitte tovább a később tárgyalandő Odani vonalat. Ő azonban Nomi Hamao unokája volt. Tehát kapcsolata volt mindkét vonallal, ahogy Yokokawa Kintaronak is. Suzuki Kimiyoshi tehát ezt a kevert örökséget vitte tovább egészen 2013-ig, amikor is megalakította saját stílusát Makita-ha néven. Iskolája ketté szakadt, ugyanis korábbi tanítványi az eredeti vonalat vitték tovább, melynek jellegzetessége, hogy a Gekkiken Akadémiára szánt gyakorlatokból is őriz mozdulatokat, melyet még Sakakibara Kenkichi alakított ki. Suzuki Kimiyoshi erről az irányzatról levált és jelenleg a saját vonalát építi Makita-ha néven.

Az Odani vonal valamivel összetettebb. Akao sensei volt a feje Hyakuren-kainak, amit még Onishi-sensei alapított, mint 17. Soke, 48 évvel ezelőtt. Ma, a legtöbb Jikishinkage-ryu vezető Onishi sensei tanítványa! (Ez tekinthető a legitim Yamada féle vonalnak). Vannak olyan vezetők, akik anno csatlakoztak Oomori Sogen senseihez is, aki Yamada Jirokichi közvetlen tanítványa volt a legendákkal ellentétben. Oomori-sensei zen pap volt, ezért más irányzatból közelített a harcművészetekhez.A korábbi wikipedia információk mind Iwasa Masaru könyve alapján készültek, de alapvetően pontatlan információkat tartalmaznak. Yoshida sensei-t kinyilvánították a 20. szokénak. Onishi sensei volt a 17. ő jelölte ki lto Masayuki senseit utódjának, a 18. szokénak. De miután Onishi meghalt, Ito kollégája, Namiki sensei megalapította a ma is ismert Hyakurenkait elhagyva a "Sohonbu-t". Őt követte Hayakawa, Namiki, Kato, Iwasa, Yoshida. Namiki és Hayakawa aztán kivált a Hyakuren-kaiból és csatlakozott a Sohonbu-hoz. Ez tovább osztódott a Hojo-kai-ra, de azért formálisan része maradt a "Sohonbu-nak". Namiki Kazuya ezután kinyilvánította, hogy ő a 18. szoke és Ito lett 19. szoke. A Hyakuren-kai emberek hűségesek voltak, és megtartották Onishi sensei-t szokénak és nem ellenkeztek Namiki senseijel sem. A közelmúltban Yoshida nyugdíjas lett és ő nevezte ki Tanaka-t utódjául. Onishi Sensei tehát saját vonalat alapított a Hyakuren-kaion belül , ötven évvel ezelőtt. Eredetileg ennek az örökes Akao-sensei, Honda-sensei és Watanabe-sensei. Ők mind ereditleg Onishi sensei diákok. Hayakawa-sensei eredetileg nem a 18. nagymester, de jó barátja és patrónusa volt Onishinek. Iwasa Masaru sensei egy könyvet adott ki a Jikishinkage ryuról, melyben a saját vonalát legitimálja. Ez a könyv jelenleg is nagyon népszerű, de a fent említett tagozódás kimaradt még belőle és más aspektusból közelít.

Fájl:Leágazási vonal

[3]Kashima Shinden Jikishinkage ryu leágazási vonalának vázlata

Ennek ellenére elmondható, hogy a „Jikishinkage a háború művészetének kifejtése” című tekercsében a Jikishinkage iskolavezetőiről egészen a fent említett a 15. iskolavezetőig nagyon érdekes és hasznos információkat olvashatunk. Az iskola neve nem csupán Jikishinkageryū, hanem helyesen mondva Kashima Shinden Jikishinkageryū. Arról régóta vitatkoznak, hogy az iskolaalapító Matsumoto Bizen no, Kami, Matsumoto vagy Sugimoto volt-e, mindenesetre a sōhonbu álláspontja szerint Matsumoto a hivatalos olvasat.

A régiek szerint Kashima a korai idők harcművészet központja volt, olyan volt, mint egy budō egyetem, ahová messzi földekről jött harcosok vándoroltak el, hogy a harcművészetet gyakorolják. Félelmetes erejük miatt, Takeda Shingen a Kantō járás uralkodója zsoldosnak fogadta őket a Takeda hadba, hogy bevethesse a csapatot Tokugawa Ieyasu seregeivel szemben. Tokugawa Ieyasu kardtanítója a 3. iskolavezetőtől Okuyama Kyūgasai volt. Shingen halálát követően Ieyasu magához ragadta a hatalmat és ő lett az egyeduralkodó Japánban, mivel félte ezt a kemény vonalas irányzatot, kikiáltotta „oyameryū” –nak, azaz nem kívánatos iskolának, és ideiglenesen betiltotta. Ieyasu haláláig Ogasawara Genshinsai a kontinensre száműzetett.

Hazatérésekor már birtokosa a hidachi issai-nak (titkos tanok) és a 4. iskolavezető lesz. Ieyasu a három közvetlen csatlósi házból (Tokugawa gosanke) egyet Mito-ba helyeztetett, hogy kontroll alá vonja a kashimai részt, a Mito ház első irányítójának (Tokugawa Yorifusa 1603 - 1661) parancsba adta, hogy az összes kashimai családi tekercset (densho) égesse el. Úgy tartják, hogy ezekben a felbolydult időkben esett meg, hogy „Matsumoto”-ból „Sugimoto” lett. A „Sugimoto” név használat csak a családi tekercsben fordul elő, minden egyéb forrás „Matsumoto”-ként hivatkozik az alapítóra. Ha a Matsu írásjegyét fűírással (sōsho) írjuk, akkor könnyen félre lehet olvasni Sugi-nak. Az is elképzelhető, hogy a hosszúévszázadok alatt a több ezerszer átmásolt tekercseknél egy egyszerű másolási hiba miatt változott meg a név. Ugyanakkor, nem kizárható, hogy a nevet szándékosan változtatták meg Ieyasu nyomása alatt Sugimotora, miután a régi feljegyzések megsemmisültek. Mindenestre az iskola formája és szellemisége tovább öröklődött, és ez az, ami igazán fontos. A kashima shinden jikishinkage iskola öröklődési rendszere nem családi alapú (sōke seido), hanem az iskolavezetők az arra legrátermettebbekből kerülnek ki, azaz irányzat alapú (dōtō seido).

Az alapítótól kezdve a 15 iskolavezetőig bezárólag olyan harcedzett emberekről beszélünk, akiknek életmódját a kemény gyakorlás által érthetjük meg. Mindegyik igazi egyéniség volt, akik kardjuk által élték túl a japán történelem zivataros korszakait, és váltak elődeinkké az úton.

Jelenleg egy Naganuma-ha irányzatbeli iskola működik Japánban és egy vegyes Fujikawa/Naganuma curriculum szerint haladó dojo Magyarországon, Pécsen. Suzuki Kimiyoshi saját irányzatot alapított Makita-ha néven. Jelenleg több dojo-t is működtett, tanmenetében a zen filozófia erősödött fel, ellenétetben a Naganuma irányzattal, mely kifejezetten a harctéri, sok ellenfél elleni küzdelmre készít fel, illetve szemben a Fujikawa irányzattal, mely az "egy az egy elleni" harcokat gyakorolja.

Nagymesterek

A Dzsikisin Kage-rjú kendzsucu oktatása a 14. nagymestert, Szakakibara Kenkicsit követően vált szét több irányzatra, melyeket Szakakibara legügyesebb tanítványai alapítottak. Később az iskola aprózódása tovább folytatódott, ma mintegy öt, hivatalosan elismert Dzsikisin Kage ág ("ha") van.

Nagymester	Iskola neve
alapító	Kasima Sin(kage)rjú	Macumoto (Szugimoto) Bizen-no-Kami (松本備前守, 1467–1524)
2.	Sinkage-rjú	Kamiizumi Isze-no-Kami Nobucuna (上泉伊勢守信綱, 1508–1577)
3.		Okujama Kjúkaszai Taira no Kimisige (奥山休賀斎平公重, 1528–1602)
4.	Sin Sinkage-rjú	Ogaszavara Gensinszai Minamoto no Nagaharu (小笠原源信斎源長冶, 1574–1644)
5.	Sinkage Dzsikisin-rjú	Kamija Densinszai Szadamicu (神谷伝心斎直光, 1582–1663)
6.	Dzsikisin Szeitó-icsi-rjú	Takahasi Dandzsózaemon Sigeharu (高橋弾正左衛門重治, 1610–1690)
7.	Dzsikisinkage-rjú	Jamada Heizaemon Micunori (Ippúszai) (山田平左衛門光徳(一風斎), 1638–1718)
8.		Naganuma Kuniszato Sirozaemon (長沼四郎左衛門国郷, 1688–1767)
9.		Naganuma Sirozaemon Fudzsivara no Jorihito (長沼活然斎藤原綱郷, 1702–1772)
10.		Fudzsikawa Jashiró Uemon Fudzsivara no Jorihito (藤川彌司郎右衛門尉藤原近義, 1726–1798)
11.		Akaisi Csikajosi (赤石近義, 1749–1825)
12.		Dannó Gennosin Jositaka (團野源之進義高, 1761–1849)
13.		Odani Simosza-no-kami Nobutomo (男谷下總守信友, 1798–1864)
14.		Szakakibara Kenkicsi (榊原鍵吉, 1830–1894)
15.		Jamada Dzsirokicsi (山田 次朗吉, 1863–1930)			Nomi Teidzsiro (野見)	Macudaira Jaszutosi (松平, 1835–1880)
16.		Kavasima Takasi (川島 堯)	–	Ómori Szógen (大森 曹玄, 1904–1994)	Nomi Hamao	Makita Sigekacu (牧田 重勝, 1849–1914)
17.		Ónisi Hidetaka (大西英隆, 1906–1966)		Terajama Kacudzso (1938–2007)	Isigaki Jaszuzó (石垣安造)	Szuzuki Kimijosi (鈴木公宜, 1934)
18.		Namiki Jaszusi (並木靖, 1926–1999)	17. Nagymester: (Hjakuren Kai 1. Nagymester) Hajakava Kóicsi (早川幸市)	?	–	–
19.		Itó Maszajuki (伊藤雅之, c. 1930–2001)	18. Nagymester: (Hjakuren Kai 2. Nagymester) Ivasza Maszaru (岩佐勝, 1945)	–	–	–
20.		Josida Hidzsime (吉田基, c. 1945)	–	–	–	–
Nagymester	Iskola neve	Szeito-ha	Hjakuren-kai	Daihonzan Csozen-dzsi	Nomi-ha	Sinbukan

Klasszikus formagyakorlatok

Ezeket a gyakorlatokat klasszikus katáknak nevezzük, mivel Szakakibara Kenkicsi nagymester idejéig csak ezeket gyakorolták az iskolában. Az őt követő nagymesterek már létrehoztak saját katákat is.

A klasszikus katák a következők:

• Hódzsó
• Fukuro sinai no kata (vagy Tonó)
• Kodacsi
• Habiki
• Maruhasi

Az iskola a világban

Az alábbi táblázatban látható, hogy a világ mely részein oktatnak Dzsikisin Kage-rjú kendzsucut, avagy annak valamely formagyakorlatát. Ahol a klasszikus katákat gyakorolják, ott valamelyik hivatalos Dzsikisin Kage irányzat működik. Ahol azonban csak egy-egy formagyakorlatot tanulnak, ott általában mint "vendég stílus" van jelen az iskola valamely más harcművészet (például aikidó, karate vagy kendó) edzésein.

Kontinens	Ország	Város	Gyakorolt katák	Irányzat és oktató
Ázsia	Japán	Tokió (東京)	klasszikus katák	Joshida Hidzsime
Ázsia	Japán	Kóbe (神戸市)	klasszikus katák
Ázsia	Japán	Jokohama (横浜市)	klasszikus katák
Európa	Csehország	Prága	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Németország	Berlin	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Németország	Halle an der Saale	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Magyarország	Budapest	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Magyarország	Gödöllő	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Magyarország	Pécs	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Magyarország	Dunakeszi	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Magyarország	Kecskemét	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Olaszország	Torino	Hódzsó no kata, Fukuro sinai no kata	Namiki Jaszusi vonala, Hideki Hoszokava
Európa	Olaszország	Imperia	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Hideki Hoszokava
Európa	Olaszország	La Spezia	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Hideki Hoszokava
Európa	Észak-Macedónia	Szkopje	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Hollandia	Utrecht	Hódzsó no kata, Fukuro sinai no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Hollandia	Amszterdam	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Hideki Hoszokava
Európa	Szerbia	Belgrád	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Szerbia	Újvidék	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Szerbia	Versec	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Szerbia	Niš	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Szlovákia	Szered	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Szlovákia	Pozsony	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Svájc	Aarau	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Svájc	Bázel	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Svájc	La Chaux-de-Fonds	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Svájc	Neuchâtel	Hódzsó no kata, Fukuro sinai no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Svájc	Zürich	Hódzsó no kata, Fukuro sinai no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Svájc	Winterthur	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Észak Amerika	USA	Rockville, Maryland	klasszikus katák	Namiki Jaszusi vonala
Észak Amerika	USA	Chicago, Illinois	Hódzsó no kata	Omori Szógen vonala
Észak Amerika	USA	Honolulu, Hawaii	Hódzsó no kata	Omori Szógen vonala
Kontinens	Ország	Város	Gyakorolt katák	Irányzat és oktató

A Dzsikisinkage-rjú Magyarországon

Magyarországon 1998-óta van lehetőség az iskola tanulására, hála a néhány évvel korábban Pécsre költöző Szuzuki Kimijosi nagymesternek. Ma az ország több pontján van lehetőség a tanulásra. Azonban a magyar irányvonal is több ágra szakadt, miután Szuzuki mester először visszavonult, majd pedig saját vonalat alapított.

Szuzuki mester, bár több dzsikisin kage mestertől is tanult, mégis a nagyapja, Makita Sigekacu vonalát kívánta tovább vinni oktatásában, így az általa oktatott irányzatot a (nagyapja tiszteletére elnevezett) Sinbukan dodzsóról nevezték el, Sinbukan-hanak.

A dodzsó Magyarországon, Pécsett található, s így az egyetlen Dzsikisin Kage irányzat, melynek központi dodzsója (a honbu) nem Japánban van. A Sinbukan-ha másik jellegzetessége az un. Sinbukan-katák, melyeket Szuzuki mester azért hozott létre, hogy az európai tanulók könnyebben elsajátíthassák a klasszikus katákhoz szükséges bonyolult és fegyelmezett mozgások alapjait. A Sibukan katák egy része még Szuzuki mester korábbi tanítójától eredeztethetőek, Yokokawa Kintaro-tól. Ezeket Szuzuki mester jelentősen átalakította, mikor saját irányzatot alapított.

Források

• kenjutsu.hu (a szerkesztők engedélyével)
• Kashima Shinden Jikishin Kage-ryu Kenjutsu, Shinbukan Dojo (az iskola vezetője: Suzuki Kimiyoshi sensei, menkyo kaiden)
• Kashima Shinden Jikishin Kage-ryu Kenjutsu, nemzetközi weblap (szerkesztő: Goshinkan Dojo)
• Kashima Shinden Jikishin Kage-ryu Kenjutsu, Inazuma Dojo (Vida Gergely és Pozsgai József iskolája)
• Az angol Wikipedia szócikke Kamiizumi Nobucuna mesteről
• Az angol Wikipedia szócikke a Dzsikisin-kage Rjúról

Külső hivatkozások

• Kenjutsu.lap.hu (linkgyűjtemény)