„Öröm (érzelem)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rézangyal (vitalap | szerkesztései)
Érzelmek táblázata, fordítás megjelölés, kategóriák hozzáadása
Rézangyal (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Érzelmek}}
{{Érzelmek}}
[[Fájl:Week-end_pleasure.jpg|jobbra|bélyegkép|240x240px|Hétvégi öröm Franciaországban|balra]]
[[Fájl:Week-end_pleasure.jpg|bélyegkép|240x240px|Hétvégi öröm Franciaországban|balra]]
'''Öröm''' széles körben olyan mentális állapotokat jelöl, amelyet [[Ember|az emberek]] és [[állatok]] pozitívként, kellemesként, vagy keresni érdemesként tapasztalnak. Ez magában foglal több különleges mentális állapotot, mint például amilyen a [[boldogság]], szórakozás, [[Boldogság|élvezet]], [[extázis]], [[eufória]] is. A korai [[Pszichológia|pszichológiai]] örömre való képesség, az öröm elve írja le a [[Pozitív visszacsatolás|pozitív visszacsatolási]] mechanizmust, ami a szervezetet motiválja, hogy újraélje a jövőben azt a helyzetet amit kellemesként érzékel, és arra, hogy kerülje az olyan helyzeteket amelyek a múltban [[Szenvedés|fájdalmat]] okoztak.<ref>{{Hivatkozás/Könyv|title=Beyond the pleasure principle|year=1950|publisher=Liveright|location=New York}}</ref>
'''Öröm''' széles körben olyan mentális állapotokat jelöl, amelyet [[Ember|az emberek]] és [[állatok]] pozitívként, kellemesként, vagy keresni érdemesként tapasztalnak. Ez magában foglal több különleges mentális állapotot, mint például amilyen a [[boldogság]], szórakozás, [[Boldogság|élvezet]], [[extázis]], [[eufória]] is. A korai [[Pszichológia|pszichológiai]] örömre való képesség, az öröm elve írja le a [[Pozitív visszacsatolás|pozitív visszacsatolási]] mechanizmust, ami a szervezetet motiválja, hogy újraélje a jövőben azt a helyzetet amit kellemesként érzékel, és arra, hogy kerülje az olyan helyzeteket amelyek a múltban [[Szenvedés|fájdalmat]] okoztak.<ref>{{Hivatkozás/Könyv|title=Beyond the pleasure principle|year=1950|publisher=Liveright|location=New York}}</ref>



A lap 2016. október 2., 12:59-kori változata

Hétvégi öröm Franciaországban

Öröm széles körben olyan mentális állapotokat jelöl, amelyet az emberek és állatok pozitívként, kellemesként, vagy keresni érdemesként tapasztalnak. Ez magában foglal több különleges mentális állapotot, mint például amilyen a boldogság, szórakozás, élvezet, extázis, eufória is. A korai pszichológiai örömre való képesség, az öröm elve írja le a pozitív visszacsatolási mechanizmust, ami a szervezetet motiválja, hogy újraélje a jövőben azt a helyzetet amit kellemesként érzékel, és arra, hogy kerülje az olyan helyzeteket amelyek a múltban fájdalmat okoztak.[1]

Az öröm tapasztalása szubjektív , illetve más egyének különböző mértékű örömöt tapasztalnak ugyanabban a helyzetben. Sok örömteli élmény kapcsolódik az alapvető biológiai funkciók kielégítéséhez, mint például az evés, a testmozgás, a higiénia, és a szex.[2] A kulturális dolgok elismerése, és az olyan tevékenységek, mint például a művészet, a zene, a tánc, és az irodalom gyakran örömteliek.[2]

Filozófiai nézetek

Epikurosz és követői a legnagyobb örömet, a szenvedés hiányaként határozzák meg [3] az öröm maga "a szervezet szabadsága a fájdalomtól, illetve szabadság a lélek zűrzavarától".[4] Cicero szerint (vagy inkább Torquatus nevű karaktere szerint) Epikurosz is hitte, hogy az öröm a legfőbb jó és a fájdalom a legfőbb gonosz.[5]

Arthur Schopenhauer 19. századi német filozófus szerint az öröm egy negatív érzékelés ami tagadja a szokásos egzisztenciális állapotot, a szenvedést.[6]

Öröm filozófiái

haszonelvűség és a hedonizmus olyan filozófia, amely azt tanácsolja, hogy az öröm mértékét növeljük, és a szenvedés mértékét minimalizáljuk. 

Egyedülállóan emberi tapasztalat

A múltban vitáztak arról, hogy állatok is éreznek-e örömöt, vagy ez egy kizárólagosan emberi tulajdonság; viszont ma már ismert, hogy az állatok éreznek örömöt, amelyet az örömteli ingerekre adott objektív viselkedéstudományi és idegrendszeri hedonikus válaszok jeleznek. [7]

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pleasure című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások

  1. Beyond the pleasure principle. New York: Liveright (1950) 
  2. a b (2015) „Neuronal reward and decision signals: from theories to data”. Physiological Reviews 95 (3), 853–951. o. DOI:10.1152/physrev.00023.2014. (Hozzáférés: 2015. szeptember 24.)  
  3. The Forty Principal Doctrines, Number III.
  4. Letter to Menoeceus, Section 131-2.
  5. About the Ends of Goods and Evils, Book I, From Section IX, Torquatus sets out his understanding of Epicurus's philosophy.
  6. Counsels and Maxims, Chapter 1, General Rules Section 1.
  7. (2015. május 1.) „Pleasure systems in the brain”. Neuron 86 (3), 646–664. o. DOI:10.1016/j.neuron.2015.02.018.